Képviselőházi napló, 1931. XVIII. kötet • 1933. október 24. - 1933. december 05.

Ülésnapok - 1931-217

146 Az országgyűlés képviselőházának 21 lődött iá és tolódott át a kisemberek kezébe a tejtermelés. (Szeder Ferenc: Ahhoz a rendelet­nek semmi köze sincs!) Ezek a tények mégis fennállnak. (Szeder Ferenc: Egész más okok következtében!) Ezelőtt kizárólag a pestkör­nyéki nagy uradalmak látták el Budapestet és ma ez az ádáz verseny, amely a rossz gazda­sági viszonyok között bekövetkeznék, a pest­környéki tejárakat is nem tizenhat fillérre, hanem sokkal alacsonyabbra szállítaná le, mert az eladhatatlanná vált távoli vidéki tej is betörne Budapestre és itt teljesen szétrom­bolná a piaco v t. A mi vajkivitelünk ebben az évben 700 vagonra emelkedett, az alig száz vagonnyi múlt évi tétellel szemben. (Propper Sándor: 71 fillérért kilónként!) Ügy van, ezt az áldo­zatot hozzuk. (Propper Sándor: A magyar munkanélkülieknek nem jut vaj a kenyérre!) A magyar munkanélküliek ügye egészen külön kérdés képviselő úr. Legalább olyan^ szeretet­tel foglalkozunk a munkanélküliek kérdésé vei, mint önök. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Ez a kormány legalább olyan szeretettel fog­lalkozik a munkanélküli kérdés megoldásával, mint önök, képviselő úr, mert önök politikai támasza a munkanélküliség, nekünk pedig po­litikai ellenfelünk. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon. — Nagy zaj a szélsőbal­oldalon. — Malasits Géza: Vegye el ezt a poli­tikai támaszt! — Szeder Ferenc: így mégsem beszélhet egy miniszter! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Szeder Ferenc: Örülnénk neki, ha megszüntetné a munkanél­küliséget!) Kérem Szeder Ferenc képviselő urat, maradjon csendben. (Szeder Ferenc: így nem lehet beszélni, amikor 94 ember jut egy négyzetkilométerre.) Kérem Szeder képviselő urat, maradjon csendben. (Szeder Ferenc: Csendben maradnék, de nem lehet csendben ezt hallgatni!) Szeder Ferenc képviselő urat rend­reutasítom. (Szeder Ferenc: Ilyeneket nem sza­bad mondani miniszter úr!) Ha a képviselő urak nem akarják meghallgatni a t miniszter urat, miért intéznek hozzá interpellációt? (De­rültség jobbfelöl.) Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: A Képviselőházban ezzel a kérdéssel nagyon sok­szor foglalkoztam. Igyekeztem mindig tárgyi adatokkal bebizonyítani, hogy ez a rendszer ránknézve egyedül lehetséges. A tárgyi bizo­nyítékokon kívül talán azt is felhozhatom in­dokul, hogy Európában egyetlen egy nagy vá­ros sincs, amely ne ezen a rendszeren építette volna fel a maga tejellátását. Felhozhatom bi­zonyítékul, hogy Európában, sőt a világon a legjobb tejet Budapesten adják a maga 3'5% zsírtartalmával szemben a berlini 2 '1% zsírtar­talmú tejjel. Felhozhatom azt, hogy a minősé­get is 'számítva, a legolcsóbb tej ma is még Magyarországon, illetve Budapesten van. To­vább a kérdéssel nem tudok foglalkozni az in­terpelláló képviselő urak érdekében, hanem mindent el fogok követni, hogyha sok százezer tejet termelő, kínlódó, nyomorgó gazda mentől jobbam érvényesítse a maga munkájának gyü­mölcsét. Kérem válaszomnak tudomásulvételét a ré­gebben elhangzott interpellációkra adott vá­laszként is. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy a miniszter úr válasza Propper Sándor képviselő úr 41. számú inter­pellációjára is vonatkozik, elsősorban Propper '. Ülése 19S3 november 22-én, szerdán. Sándor képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Propper Sándor: T. Ház! Mindenesetre ha­ladás a miniszter úr részéről, hogy volt olyan kegyes meghallgatni bennünket és néhány mon­datban válaszolni, mert még ebben az esztendő­ben, mint interpellációmban mondtam, a szarvasmarhatenyésztő egyesületek szövetségé­nek közgyűlésén a miniszter úr kereken kije­lentette, hogy nem hajlandó máshol válaszolni az ilyen kérdésekre, csak az érdekeltek összejö­vetelén. Egy kis haladás van már abban, hogy a miniszter úr végre hajlandó a Képviselőház­ban is felelni egy-egy interpellációra. (Simon András: Ez már a 113-ik válasza!) Sajnálattal kell ózonban megállapítanom, hogy nem va­gyok abban a helyzetben, hogy elfogadjam a miniszter úr fejtegetéseit és ezzel mintegy megnyugvással vegyem tudomásul a választ. Biztosítom a miniszter urat, hogy én, noha nem vagyolk agrárius és nem vagyok tejszakértő, nem ugrottam fejest a tejtengerbe. Mielőtt ezzel a kérdéssel a, Ház plénuma elé jöttem, igyekeztem a kérdés mélyére hatolni, igyekeztem a kérdéssel foglalkozni és meg­ismerni a témát. Meghallgattam nagygaz­dákat, kisgazdákat, fogyasztókat, kereskedő­ket, sőt még a szociálhigiéniai szakértőikkel is tárgyaltam abban az irányban, hogy néze­tük szerint a tej higiéniája milyen körülmé­nyek között biztosítható a legjobban és a leg­biztosabban. Nem áll fenn tehát a miniszter úrnak az a vádja, hogy mi partikuláris és kü­lönösen pártszempontokból foglalkozunk ezz^l a nagyon fontos kérdéssel. Én Ikijelentem, hogy a magam részéről — pedig amikor kép­viselői kötelességemet teljesítem, olyan kerü­letet képviselek, ahol sok ilyen halálra ítélt kis tejtermelő van — nem vittem politikumot a kérdésbe, a miniszter úr ellenben annál töb­bet vitt bele és annál inkább igyekezett poli­tical szempontok szerint és politikai ikérdés gyanánt visszavágni. Méltóztassék észrevenni, t. miniszter úr, hogy ön a fogyasztókat kiejtette koncepciójá­ból. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Le akarom szállítani a tej árát!) Azt mondja a miniszter úr, hogy le akarja szállítani a tej árát. Hangulatkeltés azonban az, amikor ön hivatkozik a munkások szövetkezetére, amely kénytelen együtt menni az ön kényszerrend­szabályaí alapján és kénytelen elfogadni azo­kat az árakat, amelyeket ön és az ön kartellje diktál. A szövetkezetben olcsóbb volt a tej és csalk az ön diktátuma alapján volt kénytelen a szövetkezet a tej árát felemelni. De ön nemcsak a fogyasztókat ejtette ki, miniszter úr, hanem kiejtette a tehénadót is. A miniszter úr, mint az agrárizmus legfőbb képviselője, vallj a-e azt és helyt tud-e állani azért, hogy egy tehén után havonta 54 pengő f tehénadót lehet fizetni 1 ? Van olyan csodatehén a világon, amelynek tejéből a tejgazdaságba befektetett tőke, a szükséges takarmányozás, gondozás, ellátás, munkadíj és egyéb költsé­geik, a polgári haszon felszámítása után marad még annyi, hogy iki lehet hozni belőle 54 pengő * havi tehénadót? (Kállay Miklós földmívelés­ügyi miniszter: Tessék kimenni falura a tehe-o nekkel, nem fognak adót fizetni!) Én nem hi­szem, hanem azt gondolom, hogy azok a hal­vérű kispolgárok, azok a halvérű kistenyész­tők nagyon nyugodt embereik, mert hiszen pszichológiailag is feltehető, hogy akik tejjel foglalkoznak, idővel bizonyos nyugodtságot szereznek maguknak. Ha ezek így lázadoznak valamilyen rendelet ellen, akkor annak (kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom