Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

52 Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1933 június 6-án, kedden. Az illetékeknél a múlt esztendőben még 112 '6 millió pengő volt előirányozva, most csak 101'9 millió pengő irányoztatott elő a fuvarozási illetékekkel együtt. Ebből a csökkenésből kétmillió pengő esik a fuvarozási illetékre, ez pedig a vasúti és hajózási forgalomnak jelentékeny csökkenésével áll összefüggésben. A többi illetékek közül is jelentékeny a csökkenés a vagyonátruházási, a törvénykezési és közigazgatási illetékeiknél. A vagyonátruházási illetéknél a csökkenés szintén a vagyonértékben történt kedvezőtlen eltolódás folyománya. Egyedül csak az okirati illetéknél tarthatta meg a pénzügyi kormányzat az előző évi előirányzatot, amennyiben az 1933/34. évre ugyancsak 45.5 millió pengő irányoztatott elő, mint az elmúlt esztendei előirányzatban. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezni kívánom, hogy a kamatilleték felemeléséből származó összes bevételt a kormány kizárólag a mezőgazdasági kölcsönök kamatterheinek csökkentésére kívánja közvetlenül felhasználni. (Dinnyés Lajos: így is elég magas!) De akikor még magasaibb volna. Fogyasztási adókból 81'9 millió pengő van előirányozva az 1932/33. évi költségvetés 82'4 millió pengőjével szemben. A csökkenés itt is 0*5 millió pengő. Itt éppen azoknál a fogyasztási adóknál, amelyek azelőtt jelentékeny bevételét képezték az államkincstárnak, erőteljes eltolódás mutatkozik, így például a szeszadó, a söradó, valamint az ásványolaj adó tekintetében, — különösen az ásványolajadó, amely az ipari foglalkoztatás, valamint a gépjárművek foglalkoztatását fejezi ki — jelentős csökkenést látunk az előző esztendővel szemben, de csökken ínég a gyujtószeradó bevétele is, ami — úgy látszik — a dohányfogyasztás csökkenésével áll összefüggésben. Ezekkel szemben azonban a cukoradónál 1*5 milliós emelkedés, a szivarkahüvely- és szivarkapapíradónál az adótételeknek felemelése folytán 2'4 millió többlet mutatkozik, a villamos fényforrások új fogyasztási adójából pedig 2 anillió pengőt remél a pénzügyi kormányzat. Hatalmas visszafejlődést látunk azután a vámjövedékek bevételeinél, még pedig különösen akkor, ha visszatekintünk a néhány esztendővel ezelőtti állapotokra, amikor még, — tudjuk, — hogy a vámjövedékből 130—140, sőt 150 millió előirányzata is volt a kormánynak és ez az összeg — amely még a legutóbbi évben is 44*3 millió volt — ma 33 milliós előirányzattal volt csak beállítható. Ez mindenesetre a gazdasági élet helyzetének rosszabbodásával és különösen a külállamok elzárkózásával függ össze, de meg kell jegyeznem, hogy ehhez még hozzájárultak a valutakorlátozásokból származó nehézségek is. (Mozgás a baloldalon.) Jórészben a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásával függ össze a dohány jövedék bevételeinek csökkenése is a múlt évi 124 milliós előirányzatról 104*5 millióra, amennviben a dohányfogyasztás korlátozható a legkönnyebben és így a dohányjövedék bevétele reagál leggyorsabban a gazdasági élet alakulásának irányára. Ezzel^ szemben azonban a sófogyasztásnál emelkedést látunk, mert hiszen a só annyira közszükségleti cikk, hogy úgy az emberi fogyasztásnál, valamint az állati fogyasztásnál, de még az iparban is teljes mértékben nélkülözhetetlen. Itt a múlt évi 24*2 millióval szemben most 24*3 millió pengő volt reálisan előirányozható. A pénzügyi tárca alaki beosztására nézve megjegyezni kívánom, hogy az elmúlt esztendővel szemben az a változás állt be, hogy a bányakapitányságok áttétettek a kereskedelemügyi tárcához. (Dinnyés Lajos: Borzasztóan fontos változás!) T. képviselőtársam, bizony nagyon fontos. Annak a képviselőnek, aki a zárszámadásokat figyelemmel akarja kísérni, és figyelemmel akarja kísérni az egész államgépezetet, tudnia kell azt, hogy mi hova tartozik. (Dinnyés Lajos: Azért mondom, hogy fontos!) Nem lehet ezt úgy lekicsinyelni, t. képviselőtársam.^ Az «Állami épületek» cím rovatai közül a budapesti állami alagút fenntartási költségei szintén a kereskedelemügyi tárcához, mint az ipari foglalkozást képviselő tácához adattak át, a «Kegyúri kiadások» a vallás- és közoktatásügyi tárcához tétettek át, a többi rovat természetüknek megfelelően a pénzügyi tárca egyéb címei között osztattak fel, és így a pénzügyi tárca címeinek száma 17-ről 15-re csökkent. T. Képviselőház! Áttérve most már az államadósságokra, meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt évi 101*6 millióval szemben az 1933—34. évi előirányzat 101*2 millió pengő, vagyis 0*4 millió pengővel csökkent az elő irány ozás, az elmúlt esztendővel szemben. A háborúelőtti időből származó államadósságok szolgálatára 1*5 millió pengővel, valamint a magyar királyság 1924. évi népszövetségi kölcsönének szolgálatával kapcsolatban is 1*5 millió pengővel kisebb összeg irányoztatott elő. 0*5 millió pengővel csökkent a vasúti kamatbiztosítások alapjára történő előlegezések előirányzata is. Ezzel szemben azonban a többi államadósság szolgálatára 3 millió pengővel nagyobb összeg iránvoztatott elő a múlt évivel szemben. Költségvetésünkben gondoskodás történt a most időközben felvett és a még most felvétel alatt álló kölcsönök kamatszolgálatáról is, így az 1930 : XXXI. tcikk alapján felvett váltókölcsön tőkésített kamatainak, az 1931. évi 5%-os devizakölcsön többletének, az , 1931 : XXVI. tcikk 6. §-a alapján felvett pénztárjegy- és váltókölcsönnek, valamint az 1933:11. tcikk alapján a külföldi hitelezők alapjából, — tehát a transzferalapból — valamint a mezőgazdaságtól és az ipartól most felvétel alatt álló államkölcsön kamatszolgálatairól is. A kölcsönökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata azonban az érdekelt üzemek^ költségvetésében vannak előirányozva. Az állami adósságoknál azok teljes szolgálata irányoztatott ugyan elő, de tudjuk azt, hogy az 1933/34. évi költségvetésben is, hasonlóképpen, mint a folyó esztendőben, a transzferalapba nem készpénzt fog befizetni a magyar kormány, hanem a befizetendő összegeket kincstárjegyekkel helyettesíti. Az állami adósságok előirányozásával kapcsolatban meg kívánom még említeni azt, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Banknál fennálló függő adóssága további csökkenést fog mutatni, mert tudvalevő, 'hogy ez az összeg 1924-ben, amikor a Nemzeti Bank megalakult, 1980 milliárd papírkoronát, vagyis 158*4 millió pengőt tett ki. Ez az elmúlt esztendeig, illetőleg a folyó évi költségvetésig már 54 "1 millióra csökkent, most az 1933/34. évben remélhetőleg 51*1 millió pengőre fog lecsökkenni.. Ennek a kölcsönnek a törlesztésére évenkint befizette a kormány mindazokat az összegeket, amelyek banktörvényünk értelmében a Nemzeti Bank jövedelméből az államot mint jutalék megilleti, ezenkívül befizettük az Osztrák-