Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

52 Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1933 június 6-án, kedden. Az illetékeknél a múlt esztendőben még 112 '6 millió pengő volt előirányozva, most csak 101'9 millió pengő irányoztatott elő a fuvaro­zási illetékekkel együtt. Ebből a csökkenésből kétmillió pengő esik a fuvarozási illetékre, ez pedig a vasúti és hajózási forgalomnak jelen­tékeny csökkenésével áll összefüggésben. A többi illetékek közül is jelentékeny a csökke­nés a vagyonátruházási, a törvénykezési és közigazgatási illetékeiknél. A vagyonátruházási illetéknél a csökkenés szintén a vagyonérték­ben történt kedvezőtlen eltolódás folyománya. Egyedül csak az okirati illetéknél tarthatta meg a pénzügyi kormányzat az előző évi elő­irányzatot, amennyiben az 1933/34. évre ugyan­csak 45.5 millió pengő irányoztatott elő, mint az elmúlt esztendei előirányzatban. Ezzel kap­csolatban azonban megjegyezni kívánom, hogy a kamatilleték felemeléséből származó összes bevételt a kormány kizárólag a mezőgazdasági kölcsönök kamatterheinek csökkentésére kí­vánja közvetlenül felhasználni. (Dinnyés La­jos: így is elég magas!) De akikor még maga­saibb volna. Fogyasztási adókból 81'9 millió pengő van előirányozva az 1932/33. évi költségvetés 82'4 millió pengőjével szemben. A csökkenés itt is 0*5 millió pengő. Itt éppen azoknál a fogyasz­tási adóknál, amelyek azelőtt jelentékeny be­vételét képezték az államkincstárnak, erőteljes eltolódás mutatkozik, így például a szeszadó, a söradó, valamint az ásványolaj adó tekinte­tében, — különösen az ásványolajadó, amely az ipari foglalkoztatás, valamint a gépjár­művek foglalkoztatását fejezi ki — jelentős csökkenést látunk az előző esztendővel szem­ben, de csökken ínég a gyujtószeradó bevétele is, ami — úgy látszik — a dohányfogyasztás csökkenésével áll összefüggésben. Ezekkel szem­ben azonban a cukoradónál 1*5 milliós emel­kedés, a szivarkahüvely- és szivarkapapíradó­nál az adótételeknek felemelése folytán 2'4 mil­lió többlet mutatkozik, a villamos fényforrások új fogyasztási adójából pedig 2 anillió pengőt remél a pénzügyi kormányzat. Hatalmas visszafejlődést látunk azután a vámjövedékek bevételeinél, még pedig különö­sen akkor, ha visszatekintünk a néhány esz­tendővel ezelőtti állapotokra, amikor még, — tudjuk, — hogy a vámjövedékből 130—140, sőt 150 millió előirányzata is volt a kormánynak és ez az összeg — amely még a legutóbbi év­ben is 44*3 millió volt — ma 33 milliós elő­irányzattal volt csak beállítható. Ez minden­esetre a gazdasági élet helyzetének rosszabbo­dásával és különösen a külállamok elzárkózá­sával függ össze, de meg kell jegyeznem, hogy ehhez még hozzájárultak a valutakorlátozások­ból származó nehézségek is. (Mozgás a balol­dalon.) Jórészben a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásával függ össze a dohány jövedék bevé­teleinek csökkenése is a múlt évi 124 milliós előirányzatról 104*5 millióra, amennviben a dohányfogyasztás korlátozható a legkönnyeb­ben és így a dohányjövedék bevétele reagál leggyorsabban a gazdasági élet alakulásának irányára. Ezzel^ szemben azonban a sófogyasz­tásnál emelkedést látunk, mert hiszen a só annyira közszükségleti cikk, hogy úgy az em­beri fogyasztásnál, valamint az állati fogyasz­tásnál, de még az iparban is teljes mértékben nélkülözhetetlen. Itt a múlt évi 24*2 millióval szemben most 24*3 millió pengő volt reálisan előirányozható. A pénzügyi tárca alaki beosztására nézve megjegyezni kívánom, hogy az elmúlt esz­tendővel szemben az a változás állt be, hogy a bányakapitányságok áttétettek a kereskedelem­ügyi tárcához. (Dinnyés Lajos: Borzasztóan fontos változás!) T. képviselőtársam, bizony nagyon fontos. Annak a képviselőnek, aki a zárszámadásokat figyelemmel akarja kísérni, és figyelemmel akarja kísérni az egész állam­gépezetet, tudnia kell azt, hogy mi hova tar­tozik. (Dinnyés Lajos: Azért mondom, hogy fontos!) Nem lehet ezt úgy lekicsinyelni, t. képviselőtársam.^ Az «Állami épületek» cím rovatai közül a budapesti állami alagút fenntartási költségei szintén a kereskedelemügyi tárcához, mint az ipari foglalkozást képviselő tácához adattak át, a «Kegyúri kiadások» a vallás- és közokta­tásügyi tárcához tétettek át, a többi rovat ter­mészetüknek megfelelően a pénzügyi tárca egyéb címei között osztattak fel, és így a pénz­ügyi tárca címeinek száma 17-ről 15-re csök­kent. T. Képviselőház! Áttérve most már az ál­lamadósságokra, meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt évi 101*6 millióval szemben az 1933—34. évi előirányzat 101*2 millió pengő, vagyis 0*4 millió pengővel csökkent az elő irány ozás, az elmúlt esztendővel szemben. A háborúelőtti időből származó államadósságok szolgálatára 1*5 millió pengővel, valamint a magyar ki­rályság 1924. évi népszövetségi kölcsönének szolgálatával kapcsolatban is 1*5 millió pengő­vel kisebb összeg irányoztatott elő. 0*5 millió pengővel csökkent a vasúti kamatbiztosítások alapjára történő előlegezések előirányzata is. Ezzel szemben azonban a többi államadósság szolgálatára 3 millió pengővel nagyobb összeg iránvoztatott elő a múlt évivel szemben. Költségvetésünkben gondoskodás történt a most időközben felvett és a még most felvétel alatt álló kölcsönök kamatszolgálatáról is, így az 1930 : XXXI. tcikk alapján felvett váltóköl­csön tőkésített kamatainak, az 1931. évi 5%-os devizakölcsön többletének, az , 1931 : XXVI. tcikk 6. §-a alapján felvett pénztárjegy- és váltókölcsönnek, valamint az 1933:11. tcikk alapján a külföldi hitelezők alapjából, — tehát a transzferalapból — valamint a mezőgazda­ságtól és az ipartól most felvétel alatt álló államkölcsön kamatszolgálatairól is. A kölcsö­nökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata azonban az érdekelt üzemek^ költ­ségvetésében vannak előirányozva. Az állami adósságoknál azok teljes szolgálata irányozta­tott ugyan elő, de tudjuk azt, hogy az 1933/34. évi költségvetésben is, hasonlóképpen, mint a folyó esztendőben, a transzferalapba nem kész­pénzt fog befizetni a magyar kormány, hanem a befizetendő összegeket kincstárjegyekkel he­lyettesíti. Az állami adósságok előirányozásával kap­csolatban meg kívánom még említeni azt, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Banknál fenn­álló függő adóssága további csökkenést fog mutatni, mert tudvalevő, 'hogy ez az összeg 1924-ben, amikor a Nemzeti Bank megalakult, 1980 milliárd papírkoronát, vagyis 158*4 mil­lió pengőt tett ki. Ez az elmúlt esztendeig, ille­tőleg a folyó évi költségvetésig már 54 "1 mil­lióra csökkent, most az 1933/34. évben remél­hetőleg 51*1 millió pengőre fog lecsökkenni.. Ennek a kölcsönnek a törlesztésére évenkint befizette a kormány mindazokat az összegeket, amelyek banktörvényünk értelmében a Nem­zeti Bank jövedelméből az államot mint juta­lék megilleti, ezenkívül befizettük az Osztrák-

Next

/
Oldalképek
Tartalom