Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1933 június 6-án, kedden. 53 Magyar Bank felszámolásából a magyar kor­mánynak jutó összegeket, valamint az úgy­nevezett pénzverési hasznot is, ami a váltópén­zek kiverése után jelentkezik az állam javára. Áttérek a 'békeszerződési terhek fejezeté­nek ismertetésére. Ezen a címen az 1932/33. évi költségvetésünkben 9*5 millió aranykorona — tehát nem pengő, hanem aranykorona — volt előirányozva és a jóvátételi bizottság megálla­pítása szerint ez az összeg évről-évre mindig emelkedést mutat, úgyhogy az 1933/34. évre 10*5 millió aranykorona lenne erre a célra elő­irányozható. Az 1933/34. költségvetési évre azon­ban csak 890.000 pengő lett ezen a címen elő­irányozva, mert a Hoover-moratórium értel­mében az annuitásnak csak az a része állí­tandó be, amely Belgiumra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára esik. Ez pedig együttvéve a jóvátételi bizott­ság által az 1933/34. évre megállapított összeg­nek 7*27%-át teszi ki. A nyugellátások fejezetét röviden a követ­kezőkben vagyok bátor ismertetni. Az előző évi költségvetés beosztásától eltérően a nyug­ellátások fejezetén van előirányozva a nem. ál­lami tanszemélyzet országos nyugdíjintézete részére biztosított hozzájárulás is, valamint a hadirokkantak és azok hátramaradottainak ré­szére szolgáló támogatás összege is. A szoro­san vett nyugellátások összege 116-8 millió pen­gőről 0-5 millió pengővel 117*3 millió pengőre, az ellátásban részesülők száma pedig 57.492 fő­ről 1659 fővel 59.151 főre emelkedett. A nyugel­látottak számának emelkedése okozza, hogy a nyugdíjteher a nyugellátási díjak leszállítása ellenére is emelkedést mutat. A nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének hozzájárulása, minthogy t a nyugellátásban a részesülők száma itt csak je­lentéktelen mérvben mindössze 13 fővel emel­kedett, 12 millió pengőről 11*7 millió pengőre szállíttatott le. A hadirokkantaknak juttatan­dó támogatás pedig a legutóbb megszavazott hadirokkanttörvény értelmében 1*2 millió pen­gővel emeltetett az elmúlt évvel szemben, így tehát a múlt évi 17 millió helyett most 18*2 millió pengőben van előirányozva. Elnök: A tárgyalási idő lejárt, kérem az előadó urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Temesváry Imre előadó: Azonnal befeje­zem. Befejezem ismertetésemet azzal, hogy a pénzügyi tárcához két üzem tartozik. Az egyik a Postatakarékpénztár, a másik' pedig az: ál­lami kőszénbányászat. Miután az idő lejárt, részleteiben nem^ ismertethetem egyik üzemet sem, csak megkívánom említeni a főösszege­ket. Az elmúlt esztendővel szemben úgy a ki­adások, mint a bevételek a Postatakarékpénz­tárnál egy csekély összeggel kisebb összeg irá­ny oztatott elő. Az előző évi 10-7 millió pengő­ről a kiadás 9*7 millió pengőre szállítottuk le. A bevételek a múlt esztendőben a Postataka­rékpénztárnál 12 *2 millió pengőben, az 1933/34. évi költségvetésben 11 millió pengőben vannak előirányozva. Az állami kőszénbányászat i ki­adásainak előirányzata a múlt évi 2 *7 millió pengővel szem'ben 2*5 millió pengő, a csökke­nés tehát 0*2 millió pengői. Ezúttal is változat­lanul az előző évvel szemben 1,100.000 méter­mázsa szén termelése irányoztatott elő, miután nedig a szén árában a gazdasági élet leromlása következtében visszaesés jelentkezik, ennek kö­vetkeztében természetes, hogy a bevételek is bizonyos mértékben az lmult esztendővel szem­KÉPVTS'KLŐHÁZI NAPLÓ XVII. ben — azonos termelés mellett is — csökkenést mutatnak. Az utolsó fejezete a pénzügyi tárca • költ­ségvetésének az állami üzemek nyugellátásai. Az összes üzemeknek, tehát a 8 állami üzem­nek nyugellátásai egy fejezetben vannak ösz­szefoglalva. Az 1932/33. költségvetési évben 77*9 millió pengő volt előirányozva,, míg ezzel szem­ben az 1933/34. költségvetési évben 89 7 mil­lió pengőt kitevő emelkedés jórészt onnan ered, hogy a Duna-Száva-Adria vasutat a lmult esztendő júliusában állami kezelésbe vettük át, ennek következtében az ott lévő nyugdíjasokat is át kellett venni a magyar államvasút státu­sába, ami maga 4*3 millió pengő emelkedést jelent. Ez a körülmény okozta azután, hogy a nyugdíj járandóságok csökkentése ellenére is, igen jelentékeny emelkedést látunk az állami üzemek nyugdíjterhének előirányzásánál. Ezekben voltam bátor a pénzügyi tárcát és a pénzügyi tárcával rokontermészetű fejeze­teit az állami költségvetésnek ismertetni. Tisz­telettel kérem, méltóztassék azt úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: A tárgyalási idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a legkö­zelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, délután 4 órakor tartsuk és annak napi­rendjére tűzessék M a pénzügyi tárca és az azzal kapcsolatos állami üzemek költségvetésé­nek folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak na­pirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ügy azt határozatképpen jelentem ki. T. Ház! Pakots József képviselő úr a ház­szabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. Pakots József: T. Ház! A múlt héten a kultusztárca költségvetésének tárgyalása során szóvátettem Komjádi Béla szobrának ügyét. Arról volt szó, hogy az én sportkörökből szer­zett információim szerint láthatatlan ténye­zők, akik közül Rakovszky Iván t. képviselő­társamat ugyan megnevezték, megakadályoz­zák azt, hogy Komjádi Béla szobra a fedett uszodában felállíttassák. Minthogy Komjádi Béla a magyar úszósportnak olyan világszerte ismert^ nagy küzdője, harcosa volt és annyi dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek, ennél­fogva nagy megbántódás támadt sportkörök­ben, a sportszerető társadalomban és ennek kívántam kifejezést adni. Rakovszky Iván t. képviselőtársam azon­ban a lapokban közleményt tett közzé, amely szerint neki semmiféle tudomása nem volt a Komjádijszobor felállításának körülményeiről, sőt hozzám intézett levelében megállapítja, hogy «ezzel az üggyel sem közmunkatanácsi el­nöki minőségemben — írja — sem mint pri­vát ember soha nem is foglalkoztam és arról egyáltalán nem tudok többet, mint amit min­den újságolvasó ember tud. Annak is utána­néztem, nem történt-e távollétemben a Köz­munkatanács részéről a Komjádi-szoborra vo­natkozólag valamelyes intézkedés. r Megállapí­tottam, hogy a tanácsnak semmiféle fóruma előtt ez az ügy meg nem fordult.» E nyilatkozat és levélbeli közlés után lo­jálisán kijelentem, hogy — úgy látszik — szer­zett információm nem felelj meg a tényeknek. Ezt sajnálom, mert nem kívántam őt indokolat­lanul egy olyan ténnyel megvádolni, amellyel ő nem illethető. Még csak kérdés marad hátra, hogy ezekután, vájjon mikor fogják a Komjádi­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom