Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-193

Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1933 június 6-án, kedden. 53 Magyar Bank felszámolásából a magyar kormánynak jutó összegeket, valamint az úgynevezett pénzverési hasznot is, ami a váltópénzek kiverése után jelentkezik az állam javára. Áttérek a 'békeszerződési terhek fejezetének ismertetésére. Ezen a címen az 1932/33. évi költségvetésünkben 9*5 millió aranykorona — tehát nem pengő, hanem aranykorona — volt előirányozva és a jóvátételi bizottság megállapítása szerint ez az összeg évről-évre mindig emelkedést mutat, úgyhogy az 1933/34. évre 10*5 millió aranykorona lenne erre a célra előirányozható. Az 1933/34. költségvetési évre azonban csak 890.000 pengő lett ezen a címen előirányozva, mert a Hoover-moratórium értelmében az annuitásnak csak az a része állítandó be, amely Belgiumra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára esik. Ez pedig együttvéve a jóvátételi bizottság által az 1933/34. évre megállapított összegnek 7*27%-át teszi ki. A nyugellátások fejezetét röviden a következőkben vagyok bátor ismertetni. Az előző évi költségvetés beosztásától eltérően a nyugellátások fejezetén van előirányozva a nem. állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézete részére biztosított hozzájárulás is, valamint a hadirokkantak és azok hátramaradottainak részére szolgáló támogatás összege is. A szorosan vett nyugellátások összege 116-8 millió pengőről 0-5 millió pengővel 117*3 millió pengőre, az ellátásban részesülők száma pedig 57.492 főről 1659 fővel 59.151 főre emelkedett. A nyugellátottak számának emelkedése okozza, hogy a nyugdíjteher a nyugellátási díjak leszállítása ellenére is emelkedést mutat. A nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének hozzájárulása, minthogy

t a nyugellátásban a részesülők száma itt csak jelentéktelen mérvben mindössze 13 fővel emelkedett, 12 millió pengőről 11*7 millió pengőre szállíttatott le. A hadirokkantaknak juttatandó támogatás pedig a legutóbb megszavazott hadirokkanttörvény értelmében 1*2 millió pengővel emeltetett az elmúlt évvel szemben, így tehát a múlt évi 17 millió helyett most 18*2 millió pengőben van előirányozva. Elnök: A tárgyalási idő lejárt, kérem az előadó urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Temesváry Imre előadó: Azonnal befejezem. Befejezem ismertetésemet azzal, hogy a pénzügyi tárcához két üzem tartozik. Az egyik a Postatakarékpénztár, a másik' pedig az: állami kőszénbányászat. Miután az idő lejárt, részleteiben nem^ ismertethetem egyik üzemet sem, csak megkívánom említeni a főösszegeket. Az elmúlt esztendővel szemben úgy a kiadások, mint a bevételek a Postatakarékpénztárnál egy csekély összeggel kisebb összeg irány oztatott elő. Az előző évi 10-7 millió pengőről a kiadás 9*7 millió pengőre szállítottuk le. A bevételek a múlt esztendőben a Postatakarékpénztárnál 12 *2 millió pengőben, az 1933/34. évi költségvetésben 11 millió pengőben vannak előirányozva. Az állami kőszénbányászat i kiadásainak előirányzata a múlt évi 2 *7 millió pengővel szem'ben 2*5 millió pengő, a csökkenés tehát 0*2 millió pengői. Ezúttal is változatlanul az előző évvel szemben 1,100.000 métermázsa szén termelése irányoztatott elő, miután nedig a szén árában a gazdasági élet leromlása következtében visszaesés jelentkezik, ennek következtében természetes, hogy a bevételek is bizonyos mértékben az lmult esztendővel szemKÉPVTS'KLŐHÁZI NAPLÓ XVII. ben — azonos termelés mellett is — csökkenést mutatnak. Az utolsó fejezete a pénzügyi tárca • költségvetésének az állami üzemek nyugellátásai. Az összes üzemeknek, tehát a 8 állami üzemnek nyugellátásai egy fejezetben vannak öszszefoglalva. Az 1932/33. költségvetési évben 77*9 millió pengő volt előirányozva,, míg ezzel szemben az 1933/34. költségvetési évben 89 7 millió pengőt kitevő emelkedés jórészt onnan ered, hogy a Duna-Száva-Adria vasutat a lmult esztendő júliusában állami kezelésbe vettük át, ennek következtében az ott lévő nyugdíjasokat is át kellett venni a magyar államvasút státusába, ami maga 4*3 millió pengő emelkedést jelent. Ez a körülmény okozta azután, hogy a nyugdíj járandóságok csökkentése ellenére is, igen jelentékeny emelkedést látunk az állami üzemek nyugdíjterhének előirányzásánál. Ezekben voltam bátor a pénzügyi tárcát és a pénzügyi tárcával rokontermészetű fejezeteit az állami költségvetésnek ismertetni. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tárgyalási idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, délután 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék M a pénzügyi tárca és az azzal kapcsolatos állami üzemek költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ügy azt határozatképpen jelentem ki. T. Ház! Pakots József képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadom. Pakots József: T. Ház! A múlt héten a kultusztárca költségvetésének tárgyalása során szóvátettem Komjádi Béla szobrának ügyét. Arról volt szó, hogy az én sportkörökből szerzett információim szerint láthatatlan tényezők, akik közül Rakovszky Iván t. képviselőtársamat ugyan megnevezték, megakadályozzák azt, hogy Komjádi Béla szobra a fedett uszodában felállíttassák. Minthogy Komjádi Béla a magyar úszósportnak olyan világszerte ismert^ nagy küzdője, harcosa volt és annyi dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek, ennélfogva nagy megbántódás támadt sportkörökben, a sportszerető társadalomban és ennek kívántam kifejezést adni. Rakovszky Iván t. képviselőtársam azonban a lapokban közleményt tett közzé, amely szerint neki semmiféle tudomása nem volt a Komjádijszobor felállításának körülményeiről, sőt hozzám intézett levelében megállapítja, hogy «ezzel az üggyel sem közmunkatanácsi elnöki minőségemben — írja — sem mint privát ember soha nem is foglalkoztam és arról egyáltalán nem tudok többet, mint amit minden újságolvasó ember tud. Annak is utánanéztem, nem történt-e távollétemben a Közmunkatanács részéről a Komjádi-szoborra vonatkozólag valamelyes intézkedés. r Megállapítottam, hogy a tanácsnak semmiféle fóruma előtt ez az ügy meg nem fordult.» E nyilatkozat és levélbeli közlés után lojálisán kijelentem, hogy — úgy látszik — szerzett információm nem felelj meg a tényeknek. Ezt sajnálom, mert nem kívántam őt indokolatlanul egy olyan ténnyel megvádolni, amellyel ő nem illethető. Még csak kérdés marad hátra, hogy ezekután, vájjon mikor fogják a Komjádi8