Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-210

Az országgyűlés képviselőházának 210. zett nádori törvénycikkekkel. Ugyanis, midőn t Mátyás király uralkodásának végén Záipolya Imrét tették nádorrá, Mátyás megalkottatta az országgyűléssel 1485-ben a nádori (törvénycikkeket, amelyekben a nádor jogállását teljesen a kormányzó jogállásához hasonló módon szabályozta olyképpen, hogy a nádor a kiskorú király gyámja, a távollevő király helytartója és megszakadás esetén, a törvény harmadik cikke szerint, a királyi hatalomban fekvő jogok gyakorlója is. Ez az egy analógia van a múltból, mert a megszakadás esete az az eset, amely a mai állapothoz leginkább hasonlít. Én ezzel csak azt akartam leszögezni, hogy hiábavaló munkát végzünk akkor, amikor a múlt időknek nem azonos esetekre hozott törvényeit a mai időkre akarnánk alkalmazni, akkor amikor az idők is megváltoztak és az eset sem azonos. Ellenben sem közjogi, sem politikai szempontból nem tudnám semmiféle okát találni annak, hogy az 1848-as és az 1867-as törvényhozásoknak a házfeloszlatásra vonatkozó intézkedéseit a maguk teljes egészében ne állítanók vissza. T. Ház! A magyar nemzet alkotmánya egy évezredes fa, amelynek gyökerei a múltban vannak, de amely gyümölcseit a jövőben fogja meghozni a nemzet javára. Minden lépés amelyet alkotmányunk helyreállítása felé teszünk, azt hiszem, olyan lépés, amely a nemzet érdekében történik. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A-33-as bizottság is a nemzet érdekében van?) A 33-as bizottságra vonatkozólag vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre t. képviselőtársam azt mondotta az előbh, hogy egy olyan parlament, amely jogait ismerte, nem szavazta volna ezt meg. Ezzel szemben én is azt mondom: megszavazta ezt egy olyan parlament, amely kötelességeit ismerte. (Propper Sándor: S amelyet nyilt szavazás alapján választottak mef

1

'* T. Képviselőház! A magyar nemzet történetében mindig azt találtuk, hogy a nemzet régi nagy intézményeihez való ragaszkodás az, ami a nemzet életét megmentette. Amikor a török pusztítás bekövetkezett, a mohácsi vész után a Verbőczv Hármaskönyvében lefektetett magyar alkotmányjogi és magánjogi szabályoknak az egész országban fennálló tisztelete igen nagv mértékben járult hozzá a nemzet mesőmenteséhez. (Állandó zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk!) 1849 után az abszolút időkben a magyar zseni által alkotott 1848-as törvényhozás tisztelete igen erős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1867-ben az alkotmányosság visszaállítása után a 48-as törvények túlnyomó nagyrésze újra életrekelt. A magyar közjogi érzés és élniakarás erős bizonyítéka volt az is, hogy az 1918-as és 1919-es forradalmi idők alkotásai semmi tiszteletben sem részesültek később, ellenben 1919ben, araikor a forradalom és a kommunizmus eltűnt Magyarországról, az a kormány, amely Magyarország régi joerait tisztelő módon alkotta meg az újabb jogszabályokat, annak ellenére, hogy sem a kormány megalakulására, sem annak a nemzetgyűlésnek összeülésére a formailag kifogástalan jogosultság nem volt meg, — minthogy tartalmilag helyesen alkotott és olyat alkotott, ami a nemzet történelmi múltjával összefüsrgésben volt — ezek a szabályok teljes mértékben érvényben maradtak és szankcionáltattak. En azt hiszem, hogy a mai nemzedék,^ a magyar nemzet és a magyar kormány nem érülése 1933 július 7-én, pénteken. 605 demli meg azt, hogy törpének nevezzék. Nem érdemli meg, mert ellent tud állni a mai világviharok között azoknak a csábításoknak, amelyek mindenféle felforgatásra hívnak fel mindenkit, aki hatalmon van. Ellent tud állni ezeknek és ez a Magyarország a maga szegénységében és kihasználtságában itt áll Európa közepén, mint a jogrendnek és jogbiztonságnak nyugodt sziklája. Azt hiszem, hogy azok az ellenvetések, amelyek ez ellen a javaslat ellen tétettek, — amint a felszólalt t. képviselő urak beszédéből kiderül — politikai természetűek és csak a kormány iránt való bizalmatlanságból fakad az, hogy némelyek a javaslat ellen nyilatkoztak. Csupán néhány kérdés vettetett fel, amelyekre az igazságügyminiszternek kötelessége nyilatkozni, hogy ezekben a kérdésekben a jövőben vita ne merülhessen fel. Farkas Tibor és Eckhardt Tibor képviselőtársaim részéről felvettetett ÍXTJ. ti kérdés, hogy amennyiben a kormányzó úr napolja el az országgyűlést, akkor a 33-as bizottság az 1932 : VII. te. 4. pontja alapján elhatározhatja-e, hogy valamely javaslat tárgyalása végett az országgyűlés mindkét házát összehivatja. Minthogy ez a kérdés felvettetett, erre válaszolnunk kell. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ez a kérdés tulajdonképpen nem most vált aktuálissá, hanem az 1932 :VII. te. tárgyalása alkalmával, amikor is az akkori igazságügyminiszter úr, Zsitvay Tibor t. barátom, a törvényjavaslat felsőházi tárgyalása alkalmával kifejtette, hogy valamely Ház bizottságát semmi körülmények között sem illetheti több jog, mint a Ház egészét és ilyen körülmények között az, hogy a Háznak egy bizottsága Összehivath HiSS ít cl Képviselőházat akkor, amikor a Ház maga az összehívás iránt nem intézkedhetik a kormányzói elnapolási jog következtében, teljesen lehetetlen. Ilyen körülmények között már a múlt évben authentica interpretatio-ban részesült az 1932:

VII. tcikknek ez a szakasza. Én ezt az interpretációt itt megismételni bátorkodom. Felvettetett Eckhardt Tibor igen t. képviselőtársam részéről az a kérdés, hogy vájjon ha a kormányzó úr napolja el az országgyűlést és a kormányzói tiszt az elnapolás ideje alatt üresedik meg, akkor mi történik. Erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy az 1926:XXII. te. 48. §-a erre az esetre egész világosan intézkedik olyan módon, hogy — minthogy ebben az esetben a halaszthatatlan i államfői tennivalókat a minisztertanács látja el — a minisztertanács kötelessége az országgyűlésnek kormányzóválasztás céljából való haladéktalan összehívása iránt intézkedni. (Eekhardt Tibor: Haladéktalan?) Igen, haladéktalan. Ez benne van. Igen t. Képviselőház! A magam részéről ezeket voltam bátor a törvényjavaslat vitája során elhangzottakkal szemben felhozni. Ezek után azt hiszem, nem kell különösebben indokolnom, ha azt az álláspontot foglalom el, hogy a benyújtott határozati javaslatokat elutasítani indítványozom. Végezetül csak bátor vagyok felhívni az igen t. Képviselőház figyelmét az 1848:IV. te. 1. §-ára, amely az országgyűlés ülésezéséről szól és olyan módon intézkedik, ho.ey (olvassa): «Az ország rendéit Ő felsége minden évben és amennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hívandja össze.» A kormány ezzel a javaslattal az alkotmány régi szabályainak helyreállítása iránya-