Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-208
Az országgyűlés képviselőházának 20 illető államnak, amelyhez az a hajó tartozik* megfelelő kártérítésre van igénye. Főleg abból a szempontból, hogy minden államnak morális kötelessége a csempészetet lehetőleg megakadályozni, de már azért is, mert Finnországgal mi a legjobb baráti viszonyban vagyunk és amióta Finnországban megszűnt a-szesztilalom és e'gy állami monopol szerv létesíttetett, amely a finnországi szeszesitalszükségletet beszerzi és Finnországban elosztja, bíztató igéireteket kaptunk arravonatkozólag, hogy Finnország részére Magyarországból is fognak bort és szeszesitalokat vásárolni, a magyar kormány a maga részéről jegyzékváltás formájában hozzájárult a helsinki-i egyezményhez. Énnek formája annyiban kedvezőbb, mert egyelőre -csak két esztendőre kötöttük meg ezt iaz egyezményt, ezt a megállapodást és ez két esztendőn, belül kéthavi felmondással felmondható. Amennyiben nem mondatnék fel, akkor automatikusan meghoszszabbíttatik, azonban .mindenkor fennmarad a jogunk, hogy kéthavi felmondási időtartammal az egyezményt felmondhassuk. Ezekben voltam Ibátor ismertetni a szeszcsempészetnek a tengeren való megakadályozása tárgyában múlt év november hó 23-án Budapesten kelt magyar-finn megállapodást. Kérem a t. Házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben is elfogadni. {Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök-* Kíván valaki szólni? (Nemi) Ha szólni sienki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem, a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a törvényjavaslat címét. Frey Vilmos jegyző (olvassa a törvénysavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. ; Most pedig javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, nogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 6-án, csütörtökön, délután öt órakor tartsa ós annak napirendjére tűzessék ki: 1. A most letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920:1. te. 13. §-ának újabb módosításáról intézkedő törvényjavaslat tárgyalása, végül 3. a 33^as országos bizottság tagjainak, valamint az 1926: XXII. te. 32. §-a alapján, kiküldendő küldöttség öt tagjának a Képviselőház által való megválasztása. Van napirendi szónok? Frey Vilmos jegyző; Farkasfalvi Farkas Géza! 8. ülése 1933 július 5-én, szerdán. 527 . Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén a miniszterelnök úr is megjelent és^ beszédében a még mindig tapétán lévő keménypuha derék kérdésében engem élesen aposztrofált. Én mindjárt akkor válaszolni akartam erre az aposztrofálásra, a miniszterelnök úr azonban beszéde után azonnal távozott és amikor bejelentettem neki, mielőtt elment volna, hogy válaszolni kívánok, azt mondotta^ hogy majd a parlamentben. Ezt az alkalmat használom fel tehát ennek a válasznak megadására. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Az eset a következőképpen történtSomssich László gróf, az Omge. elnöke megnyitó beszédében a következőket mondotta (olvassa): «A magyar gazda kemény derekú, ímert szántani-vetni kemény derék nélkül nem lehet s a magyar gazda azokat a súlyos bajokat, amelyek reánehezednek, kemény derék nélkül nem volna képes elviselni, őszinték vagyunk és nem hízelgők.» Ezt a klasszikus megállapítást én határozott tetszésnyilvánítással kísértem. Azt hiszem, ez bírta a miniszterelnök urat arra, hogy erre az elnöki megnyitóra adott válaszában a következőket mondotta rólam: (Halljuk! Halljuk!) Engem «nye pozvolim» szellemmel, «esökönyös maradisággab>, —• szószerint idézem az ő szavait — olyan felfogással, mely mindent rossznak tart, ami (derűiről jön», «ki csak a maga életét éli kúriáján», ki nem illeszkedik hele a nemzet életébe, ki mindezekből «kultuszt csinál» vádolt. (Jánossy Gábor: Nem terád mondotta] Akinek nem inge, ne vegye magára!) Bocsánatot kérek, t. képviselőtársam, a nevemet mondotta. Nem egészen értem a miniszterelnök urat. Hiszen talán nem mindent találok rossznak, ami felülről jön. Csak hivatkozom többek közt azokra a t. képviselőtársaimra, akik itt látták, hogy például a nagy Klebelsberg Kunó az ő halhatatlan munkájából az én kis körömben nekem tekintélyes részt juttatott, vagy hivatkozom Mayer János volt miniszter úrra, aki szintén megtisztelt avval, hogy az én kis körömben igenis velem együtt dolgozott. Nem akarok egyebet mondani, minthogy egész vidékeket mentettünk meg a rakoncátlan patakok áradásaitól. És talán azt sem lehet mondani, hogy én csak magamnak élek, hiszen ha ez így volna, akkor kerületem talán még sem választott volna meg engem kétszer egyhangúan, egy korty bor, egy fillér nélkül, a hivatalos hatalom támogatása nélkül, sőt részben annak ellenére. T. Ház! Ha többet nem tudtam tenni azért a földmívelő népért, amellyel én együtt élek, amelynek minden bajában és Örömében résztv eszek, annak nem a nye pozvolim szelleme az oka, hanem az én gyenge képességeim és gyenge erőim. Annál inkább csodálkozom a miniszterelnök úrnak ezen a kifakadásán, hiszen mindazt, amit én éveken keresztül ebben a Házban, mint a magyar agrártársadalom kívánságait ott a túloldalon, mint az agrárblokk vezetője és itt, ezen az oldalon is, változatlanul hirdettem, felvette nagyon helyesen az ő nemzeti munkatervébe és programmjába. Én tehát nem «merevedem meg eleve», mint ő mondja, hiszen én mostmáir azőprogrammját sürgetem, éppen azt sürgetem állandóan, hogy itt nagyon sok kérdést, amely fel van véve ebbe a nemzeti munkatervbe és amely megvalósítható, amely csak tőlünk függ, amely nem kapcsolatos a világválsággial, igenis, meg kell, meg lehet, sot már 80*