Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-208

m Az országgyűlés képviselőházának 208. ülése 1933 július 5-én, szerdán. tését. Kérem, méltóztassék a jelentés kinyoma­t'ása és szétosztása iránt intézkedni, a javaslat tárgyalására nézve pedig ,a sürgősséget kimon­dani. (Helyeslés jobbfelől) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, tagjai közt szétosztatja; annak tárgyalá­sára később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Áz előadó úr ia jelentés tárgyalására a sür­gősség kimondását is kérte. Méltóztatnak a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Napirend szerint következik a pénzügymi­niszter bányahatósági jogkörének a kereskede­lemügyi miniszterre átruházásáról szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljá­ból a Felsőházhoz teszi iát. Napirend szerint következik a szeszcsempé­szetnek <% tengeren való megakadályozása tár­gyában Í932. évi november hó 23-án Budapes­ten^kelt magyar-finn megállapodás becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó Görgey István képviselő úr, őt illeti a szó. (írom. 575, 604.) Görgey István előadó: T. Képviselőház! A Balti-tenger mellett fekvő államok egy ré­szében köztudomásúlag teljes szesztilalom van érvényben, így Szovjet-Oroszországban, és a legutóbbi időkig Finnországban is teljes szesz­tilalom volt. Egyes államokban, úgy mint Norvégiában, Svédországban és az elmúlt év tavasza óta Finnországban is, a szeszfogyasz­tás csak bizonyos korlátok között van megen­gedve, nevezetesen olyan formában, hogy szeszt és mindennemű szeszes italt — bort, sört — csak egy állami monopol szerv hozhat forgalomba, bizonyos megállapított árakon és bizonyos korlátozott időben. A szeszfogyasz­tásnak; ez a korlátozása érthetőleg igen élénk szeszcsempészetet fejlesztett ki a ' "Keleti- és Balti-tengeren, mivel a szeszcsempészet na­gyon jó üzletnek 'bizonyult. A Balti-tenger mellett fekvő államokat ez a nagymérvben ki­fejlődött szeszcsempészet arra késztette, hogy hatékonyabban igyekezzenek a szeszcsempész hajók ellen védekezni. Ezek az államok 1925 augusztus 19-én megkötötték az úgynevezett helsinki-i egyezményt, amely egyezmény alap­ján megnehezítették a szeszcsempészetet és le­hetővé tették, hogy a szeszcsempészettel foglal­kozó hajók ellen szigorúbban járjanak el. En­nek az egyezménynek leglényegesebb rendelke­zése az, hogy a parti zónát, amelyre vonatko­zólag tudvalévő, hogy a nemzetközi tengeri jog szerint az illető parti államok felségjoga kiterjed — ai szokásos három tengeri mérföld helyett 12 tengeri mérföldre terjesztették ki. Az egyezmény értelmében az ezen területen belül talált, szeszcsempészetben gyanús hajó ellen az illető parti állam törvényei értelmé­ben lehet eljárni, a na jót és annak rakományát el lehet kobozni ós a hajó alakalrnazottai ellen a külföldi állampolgárok és az illető állam törvényei alapján bűnvádi úton lehet eljárni. Ezt a megállapodást az összes érdekelt ál­lamok aláírták és ez az egyezmény érvényben is van és mivel, mint méltóztatnak a lapokból is emlékezni reá, előfordult néhány sajnálatos eset, hogy a Balti-tengeren magyar lobogó alatt közlekedő szeszcsempészhajót is fogtak el, — meg kell állapítanom, 'hogy a legtöbb esetben csak fik ti ve volt magyar tulajdonos kezében az illető hajó, amelyen magyar lobogó volt, de mégis magyar hajóparkban volt re­gisztrálva — Finnország részéről ismételten az az óhaj merült fel, hogy Magyarország is — bár közvetlenül nincs érdekelve ebben az egyezményben — a maga részéről járuljon hozzá az egyezmény határozmányaihoz. Mint említettem, az egyezmény a nemzet­közi jog kardinális részét tágítja, amennyiben a parti zónát háirom tengeri mérföld, vagyis 5556 méter helyett 12 tengeri mérföldben álla­pítja meg. A parti zóna megállapítása tekin­tetében ezidőszerint nincs kialakult nemzetközi jogi felfogás. A régi felfogás, amely a parti zóna területét csak olyan sávban jelöli meg, amely a parti ütegek lőtávolságán belül esik, vagyis a parttól megvédhető területben, ma már tarthatatlan, mert köztudomású, hogy a hadi technika fejlődésével a parti ütegek hord­képessége állandóan növekszik. így általában kialakult az a felfogás, 'hogy ez a parti zóna, mint említettem, három tengeri mérföldben állapíttatott meg. Egyes államok azonban, így például Anglia rendészeti és vámrendészeti szempontból is már eddig is 12 tengerig mér­földben állapították meg a parti zónát és ha­sonló szigorú rendelkezések már régebbi nem­zetközi egyezményekben is lefektethettek, ahol bizonyos jogsérelmet elkövető hajókkal szem­ben a legszigorúbb üldözésnek és eljárásnak lehetősége biztosíttatott. így utalok csak az afrikai rabszolgakereskedelem elnyomása ér­dekében Bruxellesben megkötött nemzetközi egyezményre, amely 1890 július hó 2-án kelt és az 1892 : IX. tcikkben . cikkelyeztetett be, amely nemzetközi egyezmény 53, és 58. cikke­lyeinek második bekezdése hasonló rendelkezé­seket tartalmaz azokkal a hajókkal szemben, amelyek rabszolgakereskedéssel foglalkoznak. Az egyezménynek, mint mondottam, az a lényege, hogy a 3 tengeri mérföldet 12 tengeri mórföldre terjeszti ki és kimondja, hogy a szeszcsempészetben gyanús hajó ellen az alko­holcsempészetre nézve fennálló finnországi törvények alkalmazandók és a menekülő hajót, amennyiben a 12 mérföldes zónából sikerülne nyílt tengerre kimenekülnie, jogában van az illető állam rendőrhajóinak a nyílt tengerre is üldözni. Ugyanilyen rendelkezés foglaltatik, mint említettem, a rabszolgakereskedés elnyo­mását célzó bruxellesi egyezményben is. Az egyezménynek új rendelkezése az is, hogy szeszcsempészetben gyanús hajó ellen az esetben is eljárhatnak, ha ilyen hajó a nyílt tengerről utóbb jön be a parti zónába, vagyis a gyanús hajó ilyenkor is feltartóztatható, megvizsgálható és amennyiben^ a rakomány a 'hajó legénysége számára szükséges szeszmeny­nyiségnél nagyobb mennyiségű szeszes italo­kat tartalmazna, ez esetben a hajó elkoboz­ható. Az egyezmény természetesen arravonatko­zólag is tartalmaz rendelkezéseket, hogy amennyiben szeszcsempészésben gyanús hajó­kat feltartóztatnának és átvizsgálnának s a vizsgálat során megállapítást nyerne, hogy az illető hajóköri csempészett szesz nem találta­tott, ez esetben az illető hajónak, illetve az

Next

/
Oldalképek
Tartalom