Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-207

5iá Az országgyűlés képviselőházának nak legközelelbbi ülésünk idejére és napirend­jére nézve. Javaslom, 'hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa s annak napi­rendjére tűzessék ki először a ina letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, másod­szor pedig a szeszcsempészetnek a tengeren való megakadályozása (Elénk derültség és fel­kiáltások a baloldalon: Nagyon fontos!) tár­gyában Budapesten kelt magyar-finn megálla­podás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kíván valaki szólni 1 Brandt Vilmos jegyző: Weltner Jakab! (Folytonos zaj a baloldalon. — Friedrich Ist­ván: Mi van a komphajóval?) Elnök: Csendet kérek, Friedrich képviselő úr. A szó Weltner képviselő urat illeti. Weltner Jakab: T. Ház! Az elnök úr napi­rendi javaslatával szemben indítványozom, 'hogy a Képviselőház folyó hó 5-iki, szerdai ülésének napirendjére tűzessék ki a belügymi­niszternek a gyülekezési jog tárgyában kiadott rendelete, (helyeslés a szélsőbaloldalon. — Friedrich István: Gyülekezési jog? Hát az mi­revaló? — Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék beszé­dét elkezdeni. {Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Weltner Jakab: T. Képviselőház! A fair play című bohózat vagy tragédia néhány rész­letéről akarok megemlékezni, hogy bebizo­nyítsam, hogy ebben a Házban nagyon gazda­gok vagyunk szólamokban, a gyakorlati éled­ben azonban olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek meghazudtolják azokat a szép kijelen­téseket, amelyeket itt a Házban hangozhatnak. A iminiszterelnök úr egyik legutóbbi beszé­dében az appropriációhoz szólva a következő­ket mondotta: «A Ház ellenzéki oldala meg le­het nyugodva, mert semmiféle olyan inkorrekt lépésre nem fogom elszánni magamat, . . . (Friedrich István: Lásd Monor! — Jánossy Gábor: Egyhangú választás volt! — Friedrich István: Mandátiumrablás volt! Aljas, piszkos rablás volt! — Zaj balfelől.) Elnök: Csendet kérek! Weltner Jakab: . . . amely a presszió je­gyét hordja magán. Amikor ellenzéki voltam, épúgy éreztem, mint a túloldal bizonyos eset­ben ,a túlzott kormánynyomást. En tehát óva­kodom attól, hogy erőszakkal akarjam pozíció­mat erősíteni. Nem is lehet elérni politikai cél­kitűzést, ha azt ráoktrojálják a tömegekre.>­A legutóbbi események, beleértve a monori választást is — amely külön fejezete ennek a rendszernek. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Mojze* János: Közokirathamisítások tömege! — Friedrich István: Szégyene!) — mutatják, hogy mennyire nem tartják be a szabad ver­seny legelemibb 'Szabályait. Ez is egyik fejezete aninak, hogy a szép szavaknak mennyire ellene mond a valóság. Amiket én fel fogok olvasni, azok élénken bizonyítják, hogy egyesülési és gyülekezési joga csak a túloldalnak van, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) s ezen az oldalon egyáltalában nem is lehet be­szélni arról, amikor a szolgabíró úr a legképte­lenebb indokokkal megtagadhatja azt, hogy el­lenzéki válsztópolgárok gyűléseket tarthassa­nak. A frázisok és a valóság itt nagyon külön­bözinek egymástól. ' A belügyminiszter úr természetesen nincs jelen, amit nagyon sajnálok, mert egynémely közegének intézkedésein vagy mulatna, vagy sírna. Én azt mondom, hogy sírnia kellene, ha ezeket a végzéseket felolvasom, mert a legkóp­207. ülése 19É3 július k-én, kedden. telenebb, mondhatnám a legbornírtabb indo­kolással tagadják meg az állampolgárok tízez­reinek legprimitívebb jogát, az egyesülés jo­gát. A belügyminiszter úr kijelentette a Ház­ban, hogy pártszervezetet minden politikai párt alakíthat és a főszolgabírónak, vagy szol­gabírónak, vagy rendőrkapitánynak köteles­sége tudomásul venni az ilyen bejelentéseket. A miniszterelnök úr a jogok klasszikus hazájá­nak nevezte Magyarországot. Nézzük meg, hogy a gyakorlatban hogyan hasonul egymás­hoz ez a klasszikus szabadság és a pártpoliti­kai szervezkedés kérdése. Megjegyzem, a miniszterelnök úr azt is ki­jelentette, hogy nem szabad tőle rossznéven venni, ha szervezkedik, mert nem akar kon- * junkturális többséget, hanem a szervezkedés és meggyőzés erejével akar magának egy cso­portot, tömeget megszerezni. (Helyeslés.) Tá­vol áll tőlem, hogy kifogásoljam azt, hogy a kormánypárt nemcsak a szolgabírákra, ' jegy- 4 zőkre és más hivatalos személyekre támasz­kodva akar mandátumokat nyerni. (Jánossy Gábor: Azokra egyáltalában nem támaszkodik! — Derültség balfelől.) Igenis, sokkal egészsége­sebb, ha a meggyőzés erejével szerez magának híveket, rendes, tisztességes úton. (Ügy van! balfelől.) — Friedrich István: Ügy van! Ren­des, tisztességes úton! Becsületes küzdelmeket kérünk! Tisztességes harcot kívánunk, nem pe­dig lélektiprást és mandátumrablást! Szegyei­jük magunkat, hogy ilyen mandátumokkal le­het ide bejönni!) Elnök: Kérem Friedrich képviselő urat, maradjon csendben. (Zaj. — Friedrich István: Tisztességes harcot, nem pedig lélektiprást! Magukhoz sem méltó, hogy ezt eltűrik!) Fried­rich képviselő urat rendreutasítom. (Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon.) Weltner Jakab: De nem rendes, nem tisz­tességes mérkőzés az, amikor egy párt 75 beje­lentett gyűléséből 50-et a legképtelenebb indo­kok alapján betiltanak. Nem olvastam róla, hogy egységespárti gyűlést betiltottak volna és nem is hiszem el, hogy akármelyik szolga­bíró vagy rendőrkapitány be merne tiltani egységespárti gyűlést. (Zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Andaházi Kasnya Béla: Szolga­lelkű cselédhad!) 1 Elnök; Andaházi Kasnya képviselő urat rendreutasítom. Weltner Jakab: T. Ház! Nincs,sok időm, de néhány nagyon érdekes végzésből — nagyon kérem — figyeljék meg, hogy mit jelent a hi­vatalos hatalom Magyarországon. Azt mondja a magyar királyi államrendőr­ség magyaróvári kapitánysága, hogy a ma­gyarországi szociáldömokratapárt magyar­óvári pártszervezetének képviseletében Bara­novszky Géza és ^társai bejelentették, hogy jú­nius hó 25-én, délután 3 órakor gyűlést akar­nak tartani; a gyűlést betiltom. Indokolás: Igaz ugyan, hogy a 6070/1933. számú M. E. ren­delet az országgyűlésen képviselt politikai pár­tok részéről zárt helyen tartandó politikai jel­legű gyűléseket a rendeletben kimondott tila­lom alól kivette, a gyűlés megtartása engedé­lyezhető mégsem volt, mert a kérelmet Bara­novszky Géza és társai mint a szociál­demokratapárt magyaróvári pártszervezeté^ nek vezetői terjesztették elő, már pedig^ a szo­ciáldemokratapártnak (magyaróvári pártszer­vezete nincs, illetve nem lehet, mert a pártszer­vezet megalakítására vonatkozó bejelentés a rendőrhatóság részéről tudomásul nem véi;e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom