Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-207

Az országgyűlés képviselőházának tett . . . (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Jó kis komédia! — Mojzes János: Mikor csapják el az ilyen jogtipró betyárokat?) Elnök: Mojzes János képviselő urat rendreutasítom. Weltner Jakab: . . . s működése ismételten jogerősen megtiltatott. Minthogy kérelmezők magukat egy illegális pártszervezet veztőinek nevezik, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) úgy ebbeli minőségük és működésük is illegális ós meg nem engedhető, hogy törvénytelen ténykedésük az általuk egybehívni szándékolt gyűlés stb. (Mojzes János: Ebből még belügyminiszter lesz.) Megy azonban ez sokkal jobban is. Miután ezek mint illegális bejelentők, nem kaptak en' gedélyt gyűlésre, most jött a legális bejelenlés. Bejelentett másik három ottani lakos, akik nem voltak illegális lakosok, egy másik hétre egy gyűlést. Ezt sem engedélyezték a következő indokolással (olvassa): «A kérelem elutat • sítandó s a gyűlés megtartása engedélyezhető nem volt, mert nem kétséges, hogy ifjú Horváth Sándor és társainak kérelme ugyanazon gyűlés megtarthatására irányul, amelyre vonatkozólag folyó hó 19-én Baranovszky Géza és társai terjesztették elő kérelmüket, de amely ennyi és ennyi számú véghatározattal elutasíttatván, a gyűlés megtartása nem engedélyeztetett. Nyilvánvaló, hogy ifjú Horváth Sándor és társainak kérelme Baranovszky Géza és társai beadványának csak alaki korrekciója, miért is elutasítandó és a már megtagadott engedély kiadása ismételten megtagadandó volt.. (Feniczy Ignác: Legalább következetes volt! — Fassay Károly: Ezen nem lehet tréfálni, ez cinizmus. — Friedrieh István: Ezen nem lehet mosolyogni! — Farkas István: Szégyen és gyalázat az ilyen! — Friedrieh István: Jogtiprás volt!) Ez magyarul azt jelenti, hogy ez a mélyen tisztelt rendőrkapitány elsősorban ellentétbe helyezkedik a belügyminiszter rendeletével, amely rendelet kimondja, hogy politikai pártok pártszervezetet alakíthatnak. Erről van egy eeész regény. A belügyminiszter úr ismételten kijelentette, hogy utasította a hatóságokat, hogy tudomásul kell venniök az ilyen pártszervezet működését. Ez a rendőrkapitányság fütyül a belügyminiszterre és nem veszi tudömá( sul a pártszervezetet. t Erre következik a klasszikus szabadság hazáia. polgárainak második számú joí?a: gyűléseket szabad tartani, Hárman beadnak gyűlésre irányuló kérelmet. Erre azt mondja a rendőrkapitány: miután ezek benyújtottak már egy pái-tszeT-Tezésre vonatkozó kérvényt, hogy megalakítsák a pátszervezetet, nem engedem meg a gyűlés-, mert e£rv illegális pártszervezet vezetői akarták összehívni. Megáll a ember esze, amikor az egyik törvény tiprásra hivatkozva követnek el újabb törvénytiprást. Következik a folytatása: bejelentenek mások. Nincs sehol megállapítva, hogy milyen pártállású honpolgár jelenthet be gyűlésre irányuló kérelmet; nem kell annak okvetlenül egységespártinak lennie, lehet más ellenzéki pártoknak is követője. Bejelentenek másik hárman ilyen irányú kérelmet. Erre fogja magát a rendőrkapitány és azt mondja: miután nyilvánvaló, hogy ezek azt a gyűlést akarják összehívni, amelyet Baranovszkyék bejelentettek, megtiltom ezt a gyűlést is- Ez képtelenség. De ez még nem minden. Van itt még néhány szemelvény a gyűlést betiltó végzésekből. A magyar királyi államrendőrség hódmezőKÉPVISELŐHÁZI KAPLÓ XVII. 207. ülése 1933 július U-én

} kedden. 519 vásárhelyi kapitánysága a következő indokolással tiltott be egy gyűlést. (Olvassa): «Igy kellett határoznom, mert a helybeli szociáldemokrata párt által június 25-én megtartott politikai népgyűlésén éppen a helyi pártyezetőség részéről az egyik szónok a hatóságok törvényes hatáskörében való intézkedését meg nem engedhető módon tette bírálat- tárgyává, a hatóság tekintélye ellen intézett támadást, amely miatt az általam kirendelt hatósági biztos a rendellenességre figyelmeztetni, majd a figyelmeztetés sikertelensége miatt tőle a szót is megvonni volt kénytelen. Mivel tartani lehet attól, hogy a helybeli szociáldemokratapárt gyűlésein a hatóság tekintélye ellen való izgatást tovább is folytatni fogják, ennélfogva a rendelkező részben írtak értelmében kellett határoznom.* (Mojzes János: Közigazgatási Al Capone-k!) Betiltja tehát a gyűlést, mert valaki a helybeli hatóságok tekintélyét megtámadta. Utóvégre nagyon viszonylagos dolog, hogy a helybeli hatóságok tekintélyét mivel lehet megtámadni és nagyon egyéni ez a meghatározás. Mondjuk azonban, hogy megtámadta. Megvonták tőle a szót. Azért vannak a magyar bíróságok, (Fábián Béla: így van! Igaza van!) hogy aki a helybeli hatóságok tekintélyét _ megtámad ja, azt állítsák bíróság elé és csukjak le, de a szolgabírónak vagy a rendőrkapitánynak nincs joga ezrek és ezrek gyülekezési jogát azon a címen elkobozni, hogy valaki megsértette a hatósági tekintélyt. (Fábián Béla: így van!) Ez a valaki a hatóságok tekintélyének megsértése miatt üljön, de ezért gyűléstilalmat nem lehet kimondani. (Feniczy Ignác: Megfellebbezték? Miért nem fellebbezték meg? — Friedrieh István: Hogyan? Elnyomnak itt mindent! Páriák vagyunk! Nem is vagyunk államban! — Feniczy Ignác: Megváltoztatja a miniszter a határozatot!) Sajnos, időm nem engedi meg, hogy a végzések egész tömegét felolvassam, de majd keresek magamnak még alkalmat, hogy tovább folytassam. Most csak annyit kérdek: tud-e a belügyminiszter arról, hogy mit ígért a miniszterelnök itt ebben a Házban, tud-e arról, hogy a gyülekezési tilalmat megszüntették? Hogyan lehetséges, hogy 75 gyűlés közül 50-et betiltottak, amikor az egységespárt állítólag 3200 gyűlést tartott meg zavartalanul. (Friedrieh István: Állítólag!) Ügy van, állítólag, hozzátettem. Kérdem akarja-e a belügyminiszter úr a gyülekezési tilalmat fenntartani? Ha igen, akkor ne hozzanak újra gyűléstilalmat, de amíg a gyűlések megengedtettek, addig a belügyminiszternek legyen annyi tekintélye, hogy rendőrkapitányai és szolgabírái is respektálják a gyűléstilalom felfüggesztését. (Elnök csenget.) Befejezem egy mondattal. Ha a belügyminiszter komolyan akarja, hogy a gyűléstilalom megszűnjék, utasítsa hatóságait, hogy otromba, helyt nem álló végzésekkel ne folytassanak ebben az országban izgatást és ne keserítsék el_ az amúgyis felizgatott kedélyeket, mert több végzésben az áll, hogy a kedélyek annyira izgatottak, hogy ezért nem engedi meg a gyűlést a szolgabíró, vagy a rendőrkapitány. Elnök; Méltóztassék beszédét befejezni. (Jánossy Gábor: Még csak egy mondat!) Weltner Jakab: Ügy van, még egy mondat! (Derültség.) Azt nem bírálhatják el, hogy a kedélyek izgatottak-e vagy nem, mert az ilyen eljárás teszi izgatottá a kedélyeket. Az ilyen eljárás egyenesen azt mutatja, hogy a nemzeti egységet csak azért prédikálják, hogy pártpoli78