Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-207

Áz országgyűlés képviselőházának , a szélsőbaloldalon.) Megnyugtatom az igen t. Házat, hogy azok a tisztviselőik, akik a fel­ügyeleti hatóság ellenőrzési jogkörét gyako­rolják, leletük célját aibban látják, hogy a bá­nyásztársadalom: jogos érdekeit minél telje­sebb miértekben (kielégítsék; {Zaj a szélsőbal­oldalon,) arra törekesznek, hogy ami az üzem­biztonságot és a bányásztársadalom egyéb jó­léti kérdéseit illeti, azok minél tökéletesebb megoldást nyerjenek. Ez ia szellem vezette őket eddig is, amíg a pénzügyminisztérium ha­táskörébe tartoztak s ez a szellem fogja át­hatni őket iáikkor is, ha más minisztérium ha­táskörében fogják ellátni igen fontos funkciói­kat. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Felhozta igen t. képviselőtársam azokat a szomorú eseteket is, .amelyek a közelmúltban történtek és amelyek az egész ország közvéle menyét (megrázták: a nagymányoki szerencsét­lenséget s a legutóbb Solymáron történt sze­rencsétlenség ügyét is. Azt hiszem, hogy ez az ügy. nem az igen t. túloldalon ülő párt ügye, ez az egész nemzetnek az ügye s az egész nem­zeti társadalom szolidaritása nyilvánult meg ablban az osztatlan örömben, amely kilenc de­rék bányásznak a megmenekülését üdvözölte. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­pen.) Tudatában vagyok annak, hogy ennek a menekülésnek elősegítésében nemcsak a mentő­akció volt részes, hanem részesek voltak ma­guk az eltemetett bányászok is, akik egy-két tapasztaltabb, idősebb és bámulatraméltó er­kölcsi energiát kifejtő társuk vezetésével min­dent elkövettek életük megmentésére; öröm­mel teszem hozzá, hogy eredménnyel. Ezeknek a derék bányásztestvéreinknek kijár az egész társadalom elismerése (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mert példát adtak arra, hogy nehéz' helyzetbe jutván, miképen kell magunkon se­gíteni és miképen kell magunkat érdemessé tenni arra, hogy a Gondviselés is megsegítsen minket. (Helyeslés a jobboldalon. — Buchinger Manó: Szép szavakon kívül egyebek is kelle­nek! — Feniczy Ignác: A kákán is csomót keres!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Weltner Jakab: Magasabb munkabér is kel­lene!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: De ne mél­tóztassanak azt hinni, hogy ezeknek a bányász­testvéreinknek a küzdelmét és erkölcsi erejét kizárólag a szakszervezetek nevelő hatásának lehet tulajdonítani. Itt egyéni értékük jutott kifejezésre, de kifejezésre jutott ebben a hő­sies munkában annak az oktató tevékenység­nek az eredménye is, amelyet éppen a bánya­hatóságok eddig is kifejtettek, {ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Éppen nem régen tettek közzé egy rendkívül hasznos könyvet, amely minden bányász kezébe eljutott, és amelyben kioktat­ják őket, .hogyan kell^ viselkedniük egyrészt balesetek megelőzése végett, másrészt miképpen kell viselkedniük akkor, ha a baleset — sajnos — már bekövetkezett. Évvel a munkával nem hivalkodnak a bányahatóságok, — nem is igen volt ismeretes — de kénytelen vagyok erre rá­mutatni, mert nem szeretném, ha a nemzet előtt hamis megvilágításban állna az a tevékenység, amelyet a bányahatósági jogkört ellátó tiszt­viselők kifejtenek. Az az öröm azonban, amely egész társa­dalmunkat eltöltötte, amikor erről a szeren­csés megmenekülésről értesült, nem szabad, hogy elhomályosítsa bennünk azt a törekvést, hogy kinyomozzuk, vájjon terhel-e és kit minő 77. ülése 1933 július A-én, kedden. 517 mértékben felelősségi (Helyeslés.) Első dolgom az volt, hogy utasítást adtam a legszigorúbb vizsgálat megindítására. A bíróság feladata lesz annak kivizsgálása, kit terhel a felelős­ség az ilyen balesetekért, sőt a felelősség megállapítása elsősorban az ő dolga. (Helyes­lés") , Korai volna nyilatkozni ennek a legutóbb történt szerencsétlenségnek okairól, mert hi­szen a vizsgálat csak most indult meg, de azt megígérhetem úgy a magam, mint a kereske­delemügyi miniszter úr nevében is, hogy a vizsgálat lankadatlan eréllyel és teljes szigor­ral fog végrehajtatni. (Helyeslés jobbfelől.) Minden törekvésünk az, hogy az ilyen esetek lehetőség szerint visszaszorittassanak. Itt hozom fel, hogyha összehasonlítást te­szünk a külföldi államokkal a tekintetben, ami tulajdonképpen a bányabiztonságot illető­leg elsősorban irányadó, hogy a halálos bal­esetek százalékszáma mekkora, megállapíthat­juk, hogy az utóbbi évek átlagát tekintve, nem maradunk a nyugati államok mögött, nem maradunk nevezetesen Németország^ mögött, ahol pedig az utóbbi években igen erősen részt vett a kormányzásban^ annak a pártnak a test­vérpártja, amelynek részéről igen t. képviselő­társam felszólalt. Egy másik részletkérdésre is vagyok bátor itt rámutatni, t. Ház, de természetesen r nem tudok részletesen felelni minden egyes észre­vételre, amely felmerült az előttem felszólal­tak beszédeiben. A szénporrobbanás veszélyé­vel is foglalkozott Malasits igen t. képviselő­társam. Ebben a tekintetben a helyzet az, hogy az ö beállításával szemben nálunk a barna­szénbányákban a szónporrobbanás veszélye jó­formán egyáltalában nem áll fenn. Ilyen szénporrobbanás veszélye fennáll a pécsi bányavidéken, ezen a fekete-szénvidéken, itt is azonban a megfelelő óvóintézkedések tör­ténnek egyrészt úgynevezett kőpor zónák be­iktatásával, másrészt 'helyi locsolással. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ott, ahol a szén­porrobbanás veszélye megvan, a bányahatósá­gok erre nem térj esztették volna ki figyelmü­ket. Csak ezt voltam bátor megjegyezni az előttem felhangzott felszólalásokra. Kérem az igen t. Házat, hogy ezt a javas­latot, amely egyik láncszeme annak az átszer­vező racionalizáló munkának, amelyet a kor­mány programmjába vett, magáévá tenni ós el­fogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatniak-e elfo­gadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául. (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvény javaslat címét felolvasni, Brandt Vilmos jegyző (olvassa a törvény­javalat címét és 1—2. §-ait melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak ja­vaslatot tenni. Most pedig előterjesztést teszek a t. Ház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom