Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-206

Az országgyűlés képviselőházának 21 ván: Holott máskor ilyenkor emelkedni szokott!) El tudom ismerni, hogy a tejet közegészségügyi szempontból hatóságilag is ellenőrizni kell, orvosi szempontból meg kell előzni a hamisítást. Erre valóban szükség van. De bocsánatot kérek, ez talán mégsem a tejkartell kötelessége és nem Düsing Miksa úr az, aki hivatott arra, hogy a tejet közegészségügyi szempontból ellenőrizze. Néhány közgazdasági szempont következik. A kormány nem tud munkaalkalmakat teremteni, ígért sokat, egész kosárra való ígéret van erre vonatkozóan, új munkaalkalmak azonban nem létesülnek,^ sőt a régiek is pusztulnak. A kormánynak tehát az •. volna a kötelessége, hogyha új kereseti forrásokat nem tud már megnyitni, legalább a meglévő szerény és keserves exiszteneiákat ne rombolja le, ne tegye tönkre. A 32 filléres horribilis tejárból ugyanis a termelő nem kap jóformán semmit. Ennek a drágaságnak nem a termelő látja hasznát, sőt, az apró tejtermelők — ez megállapított tény — tízezrével mennek tönkre. Ezt maguk a tejtermelők mondják. A fogyasztási tejért például 18'5 fillért kap ja, termelő, de több mint 4 fillér költsége van rá; az ipari tejért pedig csak 10 fillért. Átlagban 8—10 fillérre tehető az az öszszeg, amelyet a termelő kap a tejért. Amíg azonban ez a 8—10 filléres tej elér a városi fogyasztóig, 32 fillérre emelkedik az ára. De van még egy nagy sérelem ebben a rendeletben és pedig az, hogy a zárt területnek minősített Budapesten és a környéki városokban és falvakban már egy tehén után is 10—14 —18 pengő adót — a rendelet szerint «árkiegészítő járulékot» — kell fizetni,, de ha az illetőnek nincs olyan gazdasága, amely a tehéntartáshoz szükséges takarmányt megteremné, akkor ennek az összegnek háromszorosát fizeti. Ügy, hogy Budapesten 18 pengőt fizet az, akinek egy tehene van, a budapestkörnyéki belterületen 14 pengőt, ugyanitt a külterületen pedig 10 pengőt fizet tehenenként és havonkintMinthogy azonban ott van ez a háromszoros illetékre vonatkozó előírás is, tehát, ha valaki Budapesten vagy Budapest környékén, Újpesten, Rákospalotán, stb. helyeken tehenet tart, — mivel ezeken a belterületeken nem igen terülvén el földbirtokok, természetesen nincs földbirtoka — háromszorosát kell fizetni. Ez Budapesten egy tehén után 54 pengő, a környéken 42 pengő, a környéki külterületen 30 pengő. {Zaj a baloldalon.) Szeretném névszerint ismerni azt az urat, azt a kalkulátort, hogy személyesen gratuláljak neki, aki ezt ilyen szépen ki tudta kalkulálni, aki ezt a csodabogarat a minisztérium, számára megszülte. (Dinnyés Lajos: Üzlet kérem, üzlet! —* Zaj.) De a miniszter, illetőleg a kormány a felelős ezért, nem pedig a kalkulátor és én a miniszter urat teszem felelőssé ezért a rendeletért, nemcsak a tejfogyasztástól elesett fogyasztók nevében, hanem a termelők, különösen a kistermelők nevében, akik ezrével fognak tönkremenni, ezrével lesznek kénytelenek tehenüket eladni, (Dinnyés Lajos: Koldusbotra jutnak százezrek, hogy egypár vállalati igazgató zsebrevágja a hasznot!) A zárt területen működő tehéntartók a szó szoros értelmében halálra vannak ítélve, mert olyan csodatehén még nem született erre a világra, amely ezt az adót,, plusz termelési költséget ki tudná adni. Próbáljunk ezzel kapcsolatban egy számadást végezni. Ha az egy tehénre eső napi átlagát 10 liter tejnek vesszük és ezt mind fo'. ülése, 1933 június 28-án, szerdán. 483 gyasztási tejnek számítjuk, akkor 14 fillérjével számítva — ez a legmagasabb ár — naponta 1 pengő 40 fillért kap a gazda a tejóért. Ezt megszorozva 30-cal látjuk, hogy havonként 42 pengőt kap. Budapesten azonban már 54 pengőt kell csak tehénadó fejében fizetni, a környéken 42, illetve 30 pengőt. Most hol marad a takarmány, hol marad az alom, az istálló, a munka, az amortizáció, a kockázat. (Zaj a balés szélsőbaloldalon. — Sauernborn Károly: Ez az agrárpolitika! — Andaházi-Kasnya Béla: Agrárállam vagyunk? — Farkas István: A kisgazdákat tönkreteszik! — Elnök csenget.) Méltatlan, csúnya játék ez éslegkevésbbé sem méltó egy agrárország agrárkormányához. (Andaházi-Kasnya Béla: Ne tessék ilyet mondani! Ez a gyáriparosok kormánya! Ez a tőke kormánya, nem agrárkormány! Tiltakozunk ez ellen! — Zaj.) Elnök: Kérem tessék csendesebben tiltakozni. Propper Sándor: Ezt nem tudom eldönteni, mert ha a kormány valamelyik tagja az agrárérdekeltséghez megy, akkor agrárérdekeket hangoztat, ha a gyáriparos érdekeltséghez megy, akkor gyáripari érdekeket hangoztat, ha kereskedelemi érdekeltséghez megy, akkor ke^ reskedelmi érdekeket hangoztat. Az ő dolga, hogy összeegyeztesse azt a sok ellenmondást. Itt a Képviselőházban túlnyomórészt agrárérdekeket hangoztat. (Dinnyés Lajos: Csak hangoztat!) Mondhatom tehát, hogy legkevésbbé méltó egy agrárország agrárkormányához, hogy — úgyszólván — halállal büntesse azokat, akik be merészelnek kapcsolódni az agrártermelésbe. Sokkal becsületesebb, egyenesebb eljárás lettt volna, ha a kormány azt mondotta volna, hogy zárt területnek minősít bizonyos területet (Dinnyés Lajos: De milyen jogon?) — azt kérdezem én is, de ez legalább egyenes, becsületes eljárás lett volna — és kimondotta volna, hogy ezen a zárt területen pedig tehenet tartani, tejet termelni nem szabad. Ez nyilt, becsületes, egyenes eljárás lett volna, erre azonban nincs törvényes alap, maradt tehát az a megoldás, hogy olyan adórendszert vezetett be a tehenek után, amely sokszorosan meghaladna az üzem egész nyers hozadékát. (ÍJmi van! Űpíf van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) így megfojtják a kisembereket, megfojtják a falu«i kisszövetkezeteket. Fel kell vetni azíí a kérdést is, hogy ebből a várható hatalmas nagy árkiegészítő összegből kinek, milyen címen mennyi fog jutni 1 Ki fogja kapni a horribilis árkiegészítő összeget? Valószínű, hogy ez is a kartell feneketlen zsákjába kerül bele, ahol azután nem tudom milyen célokra használják fel. A kartell kap egészségügyi ellenőrzési díiat, kap tagdíjat, literenként és naponként több mint négy fillért és kapja a milliókra menő tehén adót. Valószínűleg arra gondolnak, hogy az árnívót biztosítsák és ha mégis valamiképpen lemegy a tei ára, akkor ebből egészítik ki az árakat. A tej egészségügyi ellenőrzése, mint mondtam, szükséges, ezt mi is akarjuk, ez azonban nem a kartell dolga, ez a hatóságok kötelessége. Van egy hatalmas nagy bürokráciánk, van állami bürokrácia, megyei, városi és közséffi bürokrácia, mindenféle bürokrácia. Miért kell akkor a termelők és a fogyasztók közé külön beékelni külön testületeket, hatóságokat, mert hatósági joggal is felruházhatják az országos tejgazdasági bizottságod? Miért van erre szükség, amikor ez a meglévő hatóságok 72*