Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

466 Az országgyűlés képviselőházának revezetnie a közvéleményt, hogy úton-útfélen azt hangoztatták, meglássátok, majd Gömbös hozza haza a királyt. Hiszen már volt rá eset, hogy akit in contumatiam elítéltek és in effigie felakasztottak, királyt koronázott. Mit lehessen hát tudni, mondták sokan. A magyar királyprobléma teljes horderejével jelentkezett a maga széles európai síkján. Egész Európa foglalkozik vele és így a magyar miniszterelnök úr is kénytelen volt errevonatkozó álláspontját kifejteni, (Rassay Károly: Ez a tévedés: nem volt kénytelen!) leszögezte magát az antilegitimista álláspont mellett (Rassay Károly: Ez a politikai hiba!) és a trónfosztó törvény mögé, ráadásul megfenyegette a legitimista politikusokat: ne próbáljanak országos szervezkedést megindítani, nehogy szembetalálják magukat a kormányzattal. Ám a pártonkívüli legitimista képviselők a miniszterelnök úrnak eme nyilt és minden félreértést kizáró kijelentése után sem mondtak le^ a pártalakítás célszerűségéről, időszerűségéről és szükségességéről. De megjelent a m. kir. minisztériumnak a gyülekezési jogra vonatkozó 6070. számú rendelete, amely kimondja, hogy a gyülekezési tilalom alól az országgyűlésen képviselt politikai pártok részéről zárt helyen tartandó gyűlések kivétetnek. Ez annyit jelent, hogy a m. kir. kormány a Nemzeti Egység Pártját, a kereszténypártot, a kisgazdapártot, a nemzeti szabadelvűpártot, a szociáláemokratapártot, a demokratapártot, (Tauffer Gábor: Es a keresztény ellenzéket!) rendben van: valamint a keresztény ellenzéket kivonja a gyülekezési tilalom alól, a mi alkotmányos agitációnk elé azonban tilalomfát állít és minket még ezen megcsonkított és összezsugorított szabadságjog használatából is kizár. Mi lehet erre a válasz 1 Az, hogy kénytelenek vagyunk külön pártba tömörülni, ha" csak nem akarunk más, az országgyűlésen képviselt partok szívességére és vendégszeretetére szorulni. Kénytelenek vagyunk a mi akciószabadsagunk biztosítása végett, a pártonkívüli legitimista képviselők akciószabadságának biztosítása végett itt a Házban bejelenteni és én ezennel be is jelentem, hogy «Nemzeti Néppárt» címen külön pártot alkottunk. Felvehettünk volna más nevet, más címet is, például arról volt szó, hogy a «Magyar Törvényes Népkirályság Pártja» címet vesszük fel, de nem tettük ezt azért, mert látszatát is kerülni kívánjuk annak, mintha a jogfolytonosság gondolatát és a király személyét a magunk számára akarnók lefoglalni és ezt a címet: «Nemzeti Néppárt», azért választottuk, mert a restaurációt a nemzet és a nép érdekében kívánjuk szolgálni. (Örgr. Pallavicini György: Ügy van! Ügy van!) Hogy mennyire szolgálja a restauráció a nemzet érdekét, azt legutóbbi felszólalásomban iparkodtam kifejteni, arra azonban, hogy a nép érdekeit is szolgálja, bátor vagyok még néhány szót fordítani. A nép érdekeit a nép uralma szolgálja, a demiokácia, (Mojzes János: Vájjon r csinál-e földbirtokreformot? Ez a kérdés!) már pedig minél erősebben van . . . (Mojzes János: Csinál-e földbirtokreformot%) Most én beszélek, ezt a néhány percet ne vegye el tőlem a képviselő úr. (Zaj.) Már pedig minél erősebben van egy hatalmi tényező erkölcsileg és jogilag megalapozva,, annál kevésbbé kell félnie a szabadságtól, annál 205. ülése 1933 június 27-én, kedden. jobban fér meg a demokráciában. Mivel a demokrácia a nép szervezett hatalma és így ennek a hatalomnak is, mint minden hatalomnak, szüksége van korlátokra a saját túltengésével, eltévelyedéseivel és szeszélyeivel szemben s mivel ezeknek a korlátozó és ellensúlyozó tényezőknek erkölcsi és jogi ereje azon fordul meg, hogy a szabadság sérelme nélkül saját tekintélyüknél fogva érvényesülnek s mivel ez a kritérium leginkább a törvényes^és- alkotmányos királyságnál van biztosítva,, "éppen ezért merem azt állítani, hogy a mi mozgalmunk és célunk a népnek, a demokráciának érdekeit és javát is szolgálja. A Hitler-féle mozgalom a demokrácia, a többségi elv révén, a többségi elv alapján nyerte meg az államhatalmat, de merem állítani,, hogy Németországban törvényes és alkotmányos uralkodó alatt a kisebbség meg lenne óva a hitlerizmus terrorizálásától és zsarnokságától. (Gr. Hunyady Ferenc: Ez valószínű!) T. Ház! A népre támaszkodva, a népért küzdve akarunk dolgozni legjobb meggyőződé

: sünk szerint; senki sem csalhatatlan politikai dolgokban, de legjobb meggyőződésünk szerint hazánkért és népünkért akarunk küzdeni és nem kedvetlenedünk el akkor sem, ha olyan férfiú, akinek ereiben királyi vér csörgedezik, tüntet a trónfosztó Gömbös Gyula mellett. Nem ütközünk meg annál kevésbbé, mert nem felejtkezünk meg arról, hogy az illető királyi fenség — mert az a csodálatos, hogy királyi fenség van, de királyi felség nincs — a trónfosztó Nemzeti Tanács kezeibe is letette az esküt. (Rassay Károly: Vagy van detronizálás vagy nincs!) Az utóhbit értem .és megértem, mert lehet, hogy akkor családjának életét féltette, az előbbit azonban nem értem és az előbbire nincs is mentség, ha csak az nem, hogy egy Habsburg főherceggel terhelte meg a nemzeti egység rendszerét. (Zaj.) A napirendet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Madai Gyula! Madai Gyula: T. Ház! En sokkal szívesebben foglalkoznám azzal a jelenséggel, hogy közeledünk az aratáshoz és körülbelül 8— 10.000 magyar embernek nincs aratási szerződése, tehát ez azt jelenti, hogy a jövő télre nem is igen lesz kenyerük. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ez az időszerű!) Szívesebben kapcsolódnám bele a zárszámadási vita gondolatmenetébe ós itt a kormánytól Griger Miklós t. képviselőtársammal szinte versengve szeretnék bizonyos hiteltüllépést követelni abban az irányban, hogy ezeket a színmagyar derék munkanélküli testvéreinket soronkívüli befektetéssel és hitelfolyósítással is egy grandiózus nagy munkaalkalomhoz juttassuk. Az a kérdés azonban, amelyet Griger t. képviselőtársam. szóvátett, a maga nagy horderejénél fogva egyrészt, másrészt pedjg Griger Miklós t képviselőtársam tiszteletreméltó személyénél fogva igenis kötelességemmé teszi, hogy amikor a napirendi vitában szót kértem, az elhangzott szavakra a magam szintén őszinte magyar lelke szerint néhány szóval reflektáljak. Igen t. Griger képviselőtársam jóhiszeműsége iránt természetesen teljes tisztelettel vagyok. Nagyon jól tudom, hogy ő mindig becsületesen, a nép érdekeinek frontján dolgozott ebben a Képviselőházban, éppen ezért megvallom, bizonyos sajnálkozással látom azt a szerepet, amelyet ő magára vállalt, mert az az érzésem, hogy ezt nem befolyásmentesen