Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

Az országgyűlés képviselőházának 205. ülése 193$ június 27-én, kedden. 467 cselekedte. Saját szemeimmel láttam itt egy félórával ezelőtt, hogy odaült mellé és bizalmas tanácskozást folytatott vele őrgróf Pallavieini György igen t. képviselőtársam. Ebben nincs természetesen semmi sem, hiszen a politikai véleményeket kicserélhetik, mindenesetre azonban szimbolikus jelentősége _ volt annak a bizalmas párbeszédnek, amely itt & Képviselőház padjai között félórával ezelőtt lefolyt. T. Ház! Én nem szeretném, ha ezeket a problémákat, a királyság kérdését a befolyásolás legkisebb látszata is megzavarná s azt a harmóniát, amely a nemzeti közvéleményben ma igenis — minden ellenkező állítás ellenére is vallom — ebben a kérdésben fennáll, ennek a kérdésnek állandó és erőszakos feszegetésével szakadatlanul zavarná. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyet méltóztassék nekünk elhinni, hiszen erről ón, a tiszántúli magyar, teszek ünnepélyes vallomást, hogy lényegében egypártiak vagyunk, minden magyarok koronapártiak, kivéve a szociáldemokratákat. (Jánossy Gábor: Szent Korona-pártiak!) helyesen fejezte ki igen t. képviselőtársam a mi politikai állásfoglalásunkat, mert a Szent Koronához valóban ezeréves szent érzések pietása fűződik és mi magunk is súlyt helyezünk arra, hogy ez a pietás csorbítatlan maradjon és az ezeréves Szent Koronát megillető tisztelet és a Szent Koronát övező fény a maga csonkítatalanságában és az ezerév teljes i*agyogásában maradjon meg. (Ügy van! Ügy vám! a jobboldalon és a középen! — Jánossy Gábor: A régi határokkal!) Mi erre vigyázunk és hála Istennek adott a magyarok Istene olyan férfit, aki a magyar Koronának legelső gondviselője, s aki vigyáz arra, hogy ez a Korona majd töretlen fényében adassék át leendő örökösének és az elkövetkezendő magyar generációnak. Ez a férfi: Horthy Miklós, a kormányzó úr ő főméltósága. (Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Mi tehát a királykérdést a magyar lelkiismeretnek és a történelmi érzésnek ebből a magas perspektívájából tekintjük, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) éppen azért bizonyos fájdalommal kell látnunk azt, ha a nemzetnek ezt a nagy sorskérdését, szívügyét pártkérdéssé méltóztatnak degradálni, (Elénk ellenmondások ŰÍ baloldalon. — Griger Miklós: Megmondtam világosan!) amikor bejelentik itt egy legitimista párt megalakulását. Mi pártkirályt nem akarunk, és önök sem akarnak. Nagyon tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar királyt a trónra igenis, csak a magyar nemzet egyetemes akarata ültetheti fel, akkor, amikor a nemzet belső közgazdasági, politikai, szociális viszonyai és nemzetközi helyzetének összejátszása ezt az adott szituációt a nemzet számára megteremti. Ez a szituáció azonban ebben a pillanatban nincs -meg. Ezt jelentette ki a magyar kormány felelős vezetője, Gömbös Gyula miniszterelnök úr, aki a maga kijelentéseért nemcsak a maga magyar lelkiismeretének, de a törvényhozás mindkét Házának és a történelem ítélőszékének is felelősséggel tartozik. Amikor ő kijelentette, hogy ez a kérdés nem aktuális, ihogy ennek a kérdésnek erőszakosan tapétára ráncigálása a nemzet egyetemes érdekeinek árt, akkor én azt hiszem, minden komoly, lelkiismeretes magyar embernek deferálnia kell a miniszterelnöki elokúció < előtt és mint egy nagy szervezett tábor tagjának KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. igenis fegyelmezetten a nemzet vezérének útmutatásálhoz kell igazodnia ebben a vonatkozásban. (Zaj bálfelöl. — Jánossy Gábor: Szent Istváni magyar király kell valamennyiünknek, nem pedig Csonkamagyarország királya!) T. Ház ! Bizonyos, hogy nagy események küszöbén állunk. Nem tudjuk, hogy milyen formában fog majd kialakulni, kicsattanni az új világíhelyzet, amely most ott forr a világhatalmak kohójában. Még mindig nem tudjuk ezt, még mindig bizonyos résenállásra, fegyelemre, figyelemre és összetartásra van szükségünk, hogy majd akkor, amikor üt a nagy kérdések megoldásának órája, tényleg e nagy, egyetemes összefogással oldjuk meg azokat a kérdéseket- (Ügy van! Ügy van! a jobbóldalon. — Mozgás balfelől.) A kormány — ezt el kell is-jmleraiíe 'a túloldalnak: is — azt a biizionyos nemzeti egységet, amelyet zászlajára írt, komolyan veszi, igyekszik a szociális békét megteremteni, igyekszik a szociális differenciákat kiküszöbölni és megteremteni az osztálybékét, igyekszik alátámasztani a felekezeti békét, egyáltalán megteremteni a magyar társadalomban a nagy magyar Treuga Deit. Amikor ezt ezekben a sorsdöntő időkben minden körülmények között biztosítani akarja a magyar kormány, akkor feldúlni ennek az országnak békéjét közjogi harcokkal, illetőleg a már meglévő közjogi békét felborítani: mérhetetlen felelősség lenne annak a pártnak vezetői részéről, ha most ezt a zászlót ki mernék bontani. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj balfelöl. — Elnök csenget.) A magam részéről nem követem igen t. képviselőtársamat azon az úton, amelyen velünk szemben, úgynevezett szabadkirályválasztó irányzattal szemben bizonyos elítélő kijelentéseket tett; én helyre akarom igazítani igen t. képviselőtársam felfogását és .mentalitását. Ügy érzem, hogy itt nincs szabadkirály választópárt, legfeljebb majd most fogjakiprovokálni ezt ez a legitimista pártalakítás. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Itt nincs szabadkirályválasztás, itt csak Korona-Párt van. (Felkiáltások jobbfelől: Szent Korona-Párt!) Igen, Szent Korona-Párti ez így van! Mi hiszünk a magyar Szent Korona varázsában és igenis, arra vigyázunk, hogy a maga csodálatos nagy erkölcsi erejét megtartsa. Nekünk a Szent Korona valóban szent klenódium és én, a tiszántúli kálvinista magyar ember, versben dicsőítem a magyar Szent Koronát, — hiszen szavalják az országban egy antológia nyomán, hogy E ragyogó fém élete örök. Nem árthat rozsda, földrengés neki. Ezeréves fénye varázslatát Futó balvégzet meg nem törheti. Legyenek nyugodtak, igen t. iképviselőtársaim, 10—15—20 évig futó balvégzet a nemzet életében nem olyan túlhosszú idő. Fékezzék akissé türelmetlenségüket, mohóságukat, kedves képviselőtársaim, különösen elvtársaira igyekezzék elsősorban hatni, hogy ezt a kérdést több önuralommal, több hazafias fegyelmezettséggel kezeljék, mert nekem az az érzésem, hogy azt a zászlót, amelyet önök — talán különösen Griger t. képviselőtársam — olyan jáhiszeftniűséggel bontottak most ki, majd a jövőért komo^ lyan aggódó és a jövővel szemben több felelős69