Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-205
Az országgyűlés képviselőházának 2 vitelét és az államháztartás vitelében érdekelt miniszterek felelősségét szabályozó törvényeink a változott gazdasági élet folytán gyökeres, nagyon gyökeres revízióra szorulnak, különösen revízióra szorulnak a közjogi és közigazgatási ellenőrzés alapjait megvető részeikben. Az idő folyása, de legfőképpen a trianoni béke által teremtett rendkívüli viszonyok az államháztartásban és az egész f kormányzatban az ellenőrzési feladat hatékony betöltéséhez szükséges függetlenség attribútumait, biztosítékait jórészt felőrölték. Az ellenőrzés túlontúl sok, de valamennyinek az a legnagyobb hibája, hogy a kormányzati hatalom feltétlen érdekkörébe szívódott, a nemzetgazdaság érdekvédelmének rovására. (Kun Béla: Politikai útvesztő!) Elég, ha rámutatok arra, hogy az 1931/32. évi legfőbb állami számvevőszéki jelentés mennyire sérti a nemzeti érdekvédelmet azáltal, hogy nem mutatja ki híven, milyen eredménnyel zárult az 1931/32. évi költségvetés keretében' vezetett gazdálkodás. (Mojzes János: Az ilyen jelentéseket az ókorban dodonaiaknak hívták! Dodonai jósnő!) Az Állami Legfőbb Számvevőszék elnöke jelentésében azt állapítja meg, hogy az államháztartásban a jogi alapon teljesítésre előírt kiadások és bevételek egybevetése 86 millió pengő felesleget eredményezett. (Mojzes János: Mint a Kreuger-jelentések!) Ugyancsak a legfőbb állami számvevőszék elnökének jelentése szerint a jogi alapon teljesített kiadások és bevételek mérlegét 184 millió pengő hiánnyal zárja. Az államháztartás eredményeinek ez a különböző levezetése egyenesen játék a számok csoportosításában, (Felkiáltások balfelől: Szemfényvesztés! — Játék a zsebekkel!) olyan jelentésben, amelynek realitása közokirati hitelességre joggal tarthat igényt. Az államháztartás eredményeinek kimutatásában az elsiklást nem a fennálló törvények hiánya okozza, hanem az, hogy (Mojzes János: A törvények betartásának a hiánya!) a törvényekben előírt jövedelmi- és vagyonmérlegek, mint az ellenőrzésnek alapvető részei, nem készíttettek el, nem mutattattak be a Képviselőháznak. (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon. — Dinnyés Lajos: Hiányok! Mulasztások! Az egész rendszer ilyen!) (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) Emiatt a szabad felfogás érvényesülhetett magának a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének jelentésében is. (Jánossy Gábor: Ez tévedés! — Dinnyés Lajos: Szakember mondja! — Jánossy Gábor: A másik is szakember! Hát melyiknek van igaza! — Dinnyés Lajos: Jobban érti, mint akár az egész képviselőház!) A szabad felfogás különbözősége, igen t. képviselőtársam, láncolatossá válik az államháztartás eredményeit levezető minden bírálatnál. Nincs megkötöttség! A legjellemzőbb, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék jelentésében a teljesítendő kiadásokról és bevételekről megvont mérleg 86 millió pengő felesleggel zárult, (Mojzes János: Kreuger is ilyesmit csinált!) holott a valóságban ezek a kiadások és bevételek helyes beállításban 124 millió pengő hiányt eredményeznek, amit a következőkben leszek bátor igazolni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Előre kell bocsátanom, hogy az államháztartásban folyó gazdálkodást a kiadások és be7. ülése 1933 június 27-én, kedden, 461 vételek egyszerű egybevetése után nem lehet megítélni, (Mojzes János: Csak elítélni lehet!) még pénzügyi részében sem, mert ennek megítélésére a gazdálkodás vitelét megkötő költségvetésnek legalább a gerincezetét kell alapul venni. (Dinnyés Lajos: A gerincezetét nem szereti a vezér! — Jánossy Gábor: Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek, mondja a Szentírás!) Nem lehet a bevételeket a kiadásokkal egybeállítani és azt mondani, hogy ez az eredmény. De visszatérek elgondolásomhoz. Ha a jelzett alapon vezetem le a zárszámadás szerint az előírt bevételek és utalványozott kiadások tényezőiből az 1931/32. évben folytatott pénzügyi gazdálkodás eredményét, megkapom a teljes hű képet. Az 1931/32. évi gazdálkodás eredményének levezetésénél kiindulási alapul a költségvetési mérleg feleslegét kell venni. (Jánossy Gábor: Hol az a felesleg!) Megmondom rögtön. Az 1931/32. évi költségvetés feleslege egy millió pengő volt, de ezt a felesleget az előző évi költségvetésből áthozott 3 millió pengő beruházási hitel terheli, amelynek számbavétele folytán a költségvetési hiány 2 millió pengő. (Mojzes János: Csak papíron! Es a valóságban?) Tessék meghallgatni, hogy a költségvetés végrehajtásában miképpen alakultak a számadási tényezők. (Mojzes János: Ez így van papíron!) Ez a hiány az előirányzattal szemben előállott bevételi visszamaradások folytán 251 millió pengővel növekedett. (Mojzes János: Ez a valóság szemben a papíroseredménnyel, amely fikció! — Jánossy Gábor: A végét tessék megvárni! — Dinnyés Lajos: A vége még rosszabb!) A költségvetés végrehajtásánál az összes hiány 253 millió pengő. (Mojzes János: Valóságos csillagászati számok lesznek már!) Ezzel a hiánnyal kell számolni a mérleg megvonásánál. Ezt a hiányt ellensúlyozza az egyes kiadási rovatoknál elért 188 millió pengő megtakarítás, (Jánossy Gábor: Nahát!) az előirányzatnál nagyobb bevétel 29 millió pengő és az előirányzat nélküli bevétel 61 millió pengő, együtt 278 millió pengő. (Jánossy Gábor: Nahát!) Eszerint a költségvetés szoros végrehajtásának eredménye 25 millió pengő felesleg. Mindenki megérti, s így tudja, hogyan hajtotta végre a kormány a költségvetést. Most mi történt a költségvetésen kívül? Ez érdekli a képviselőházon keresztül a közvéleményt, a nemzet egyetemét, (úgy van! a baloldalon., — Mojzes János: Benne van ez az eredmény valami jelentésben 1 ?) Nincs! így levezetve nincs! (Dinnyés Lajos: Kisgazda miniszterre tudtak költeni! — Mojzes János: A dodonai jósda hamis jelentést adott ki megint!) Ezt a felesleget növelte a kormány által kivetett 64 millió pengő szükségadó, de növelte 204 millió pengő kölcsönbevétel is. A költségvetés keretein kívül álló bevétellel együtt a felesleg 293 millió pengőre növekedett. Mi történt ezzel a 293 millió pengő felesleggel, (Mojzes János: Eltűnt!) kérdezi a szakember, a laikus s általában mindenki, aki az ország sorsa iránt komolyan érdeklődik. (Mojzes János: Hova lett a pénz? — Jánossy Gábor: Majd megmondja!) Mindjárt megmondom. (Mojzes János: Zavadovszkynak kellene megmondania, hogy hová lett a pénz. — Jánossy Gábor: Az is megmondja! — Mojzes Jálr nos: Az nem mondja meg, ott a hiba!) A kormány ebből a 293 millió pengő feleslegből felhasznált 58 millió pengőt túlkiadások fedezésére, előirányzat nélküli kiadásokra 139 millió pengőt, (Tauffer Gábor; Minek akkor költség68*
