Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

462 Az országgyűlés képviselőházának 2 vetés?) kölcsön felvételével járó költségekre kilenc millió pengőt, a Magyar Szavatossági Készvénytársaság üzletrészeinek jegyzésére pe­dig egymillió pengőt, összesen tehát 207 mil­lió pengőt. (Zaj a baloldalon.) Maradt teh'át a 293 millió pengő feleslegből 86 millió pengő. Azonban ez a felesleg is csak látszólagos'. (Moj­zes János: Csak papiroson van meg!). Mert albból az évközi törlesztések folytán 201 millió pengőre redukált kölcsönt, úgyszintén az ál­lami követelésekből befolyt kilenc millió pen gőt, vagyis összesen 210 millió pengőt le kell vonni, úgyhogy ennek következtében a való­ságos eredmény 124 millió pengő hiány. (Ras­say Károly! A hiány vitán felül áll! — Já­nossy Gálbor: A kivonásban tévedés lehet!) A tárgyilagosság kedvéért meg kell je­gyeznem, hogy a 197 millió pengő előirányzat nélküli és túlkiadásban 'egy rész: 76 millió pengő a Bethlen-kormány elhatározása, illető­leg intézkedése alapján utalványoztatott a költségvetési év első három hónapja alatt. Ki kell itt újból emelnem azt is, hogy álta­lam a zárszámadási adatok alapján levezetett 124 millió pengő hiánnyal szemben a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének jelentésében 86 millió pengő felesleg szerepel. (Mojzes Já­nos: Szóval Kreuger-féle jelentés! Kreuger is ugyanezt csinálta. — Rassay Károly: En nem értem ezt!) De nagyon is meg lehet ezt érteni, képviselő úr! Majd ha levonatban figyelme­sen el méltóztatik olvasni r beszédemet és ha azt átgondolja a képviselő úr, akkor majd fogalmat fog tudni alkotni a kormány által folytatott gazdálkodásról és az eredmények kendőzéséről. (Jánossy Gábor: En megértem! — Mojzes János: Hamis jelentések jönnek a Ház elé! — Jánossy Gábor: Az nem lehet!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselői urát, hogy beszédideje lejárt. Strausz István: Tisztelettel kérek negyed óra meghosszabbítást! Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Strausz István: Az előírási mérlegszerű eredmény kimutatásánál a zárszámadást kí­sérő jelentésben követett rendszer megítélését a t. Ház bölcs belátására bízom. Igen t. Ház! Az általam konstruált mér­leg az államháztartás 1931—32. évi zárszámadá­sáról 'kétségbevonhatatlanul helyes falapokon van felépítve. Ez az egyszerű mérleg megadja a lehetőséget a Ház minden tagjának arra, hogy elemezze a gazdálkodás tényezőit, külön­külön bírálat tárgyává tegye azokat. Elsősorban szükséges, hogy a bevételi visz­szamaradással foglalkozzam. A bevételi visz­szamaradás bírálata nagyon lényeges az állam­háztartás életében, nemcsak a gazdálkodás jele­nének, hanem a jövő esélyei alakulása megíté­lésének szempontjából.. E tekintetben a Leg­főbb Állami Számvevőszék jelentése egyáltalá­ban nem tesz megállapítást. (Jánossy Gábor: A gazdasági helyzet!) Ez az alapok, de van sok más is. Ha elemezném, hogy a 251 millió pengő bevételi visszamaradást voltaképpen mily tényezők^ közrehatása eredményezte, ak­kor még sötétítené az állami gazdálkodásun­kat. Nincs rá lehetőségem, hogy ezt hossza­sabban fejtegessem, mert még más mondani­valóim, is vannak. A nagyobb bevételekkel is foglalkoznom kellene, különösen az előirányzat nélküli hat­vanegy millió pengővel, ha az időm engedné. De nem engedi, azért áttérek a kiadásokra, 05. ülése 193 S június 27-én, kedden. Az általam levezetett mérlegből azt is látjuk, hogy 58 millió pengő túlkiadás volt akkor, amikor van egy élő törvényünk, az 1897 : XX. te, amely szigorúan megtiltja a miniszterek­nek, hogy költségvetésileg megszavazott pénz­javadalommal szemben utalványozásokat gya­korolhassanak anélkül, hogy erre kértek és kaptak volna a Képviselőháztól felhatalmazást. (Mojzes János: Ilyen tilalmakat csak azért állítanak fel, hogy legyen mit megszegni!) A legutóbbi időben ez a külön felhatalmazás megadása átruháztatott a 33-as bizottságra, (Rassay Károly: Nem, csak a kormányra!) amelynek Rassay Károly t. barátom is tagja. (Rassay Károly: Mit tegyek? Szégyenlem, de így van! — Derültség balfelől.) Megengedi az általam hivatkozott törvény, hogy vis major esetén lehet utalványozni túlkiadásokat a tör­vényhozás utólagos jóváhagyásának reményé­ben. (Jánossy Gábor: Mind vis major lehetett!) Azonban a túlkiadások utalványozásából, amennyire én azt megbíráltam — és alaposan megbíráltam! — legfeljebb 2%-a olyan, amelyre a számadási felmentést meg tudnám szavazni. Történt még 139 millió pengő előirányzat­nélküli kiadási utalványozás, a ml szegénysé­günk mellett. Ha a törvényben tiltott 139 mil­lió pengő előirányzatnélküli kiadás elmarad s ha elmarad az 58 millió pengő túlkiadás^ utal­ványozása és ha az elrendelt takarékosság ér­vényesül, akkor a 64 millió pengő szükségadó kivetése és a 204 millió pengő kölcsön felvétele mellőzhető lett volna. (Mojzes János: Ez az a szigorú kritika, amelyet gyakorolni kell az ilyen zárszámadásokról! Sajnos, nagyon ritka!) Még trianoni helyzetünk is azt követeli, hogy jöjjön a Ház elé a kormány, amikor túl­kiadásokat és előirányzatnélküli kiadásokat kényszerül utalványozni. Hadd lássa a külföld, különösen azok, akik ránkdiktálták a trianoni. békét, hogy ez az ország nem életképes az adott területi és az ezzel járó gazdasági helyzet mel­lett. Elemezzük a túlkiadásokat vonatkozásban a köztisztviselőkkel és más állami alkalmazot­takkal az 1897. te. 33. §-ának azon rendelkezé­seivel szemben, hogy csakis költségvetési fize­tési és állományrendszeren alapuló illetményt szabad utalványozni. Ez olyan rendelkezés, amü már sokszor mondtam, mint a büntető­törvény rendelkezése: szankció jár az áthágás miatt. Áthágása szigorú következmények­kel jár. Idevonatkozólag a zárszámadásból megállapítottam, hogy 1326 olyan állást töltött be a kormány, amelynek nincs gyökere a költ­ségvetésileg megállapított fizetéses rendszer­ben. Utalványozott még 21 egyén részére tisz­teletdíjat, amelynek utalványozása ugyancsak az 1897 : XX. te. 33. §-ának rendelkezésébe üt­közik. (Jánossy Gábor: Bár minden állásta­lant álláshoz juttathatott volna, az lenne a jó! — Fábián Béla: De kettős- és hármasállásba juttatott egyeseket, ez a hiba!) Nem azt mon­dom, hogy nem lehet utalványozni. Jöjjön a kormány a Ház elé, ha szükség van rá (He­lyeslés balfelől.) ós ne helyezae szembe imiagát olyan törvény tiltó rendelkezésével, amelynek (megszegése kell, hogy ezentúl felelősségre­vonást váltson ki. (Ügy van! Ügy van! a bal­és szélsőbaloldalon. — Gr. Hunyady Ferenc: A drága, a jámbor többség mindent megsza­vaz! — Jánossy Gábor: Nem drága, nem jám­bor és nem szavaz meg mindent! — Zaj.) Kikapok egy részt az államadósiságofe nagy anyagából. Gróf Esterházy Móric t. barátom és t. képviselőtársam behatóan taglalta mér

Next

/
Oldalképek
Tartalom