Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-205
458 Az országgyűlés képviselőházának míthat 1 Az állami követelések végösszege 134,629.000 pengő. Kerek számban az állami szavatosságok kitesznek 226,808.000 pengőt. Értékpapírokban eddig a magyar államnak 365,446.0000 pengője van befektetve. Most már nehogy azt méltóztassanak hinni, hogy csak általánosságban beszélek, méltóztassanak megengedni, hogy ezekre nézve néhány adatot felemlítsek.^ (ifaZZjwA;/ Halljuk!) majd meg méltóztatnak látni, hogy a magyar állam pénze hol, milyen vállalatokban és milyen intézményekben fekszik. Itt vannak például az állami követelések: az Üvegipari Részvénytársaságnak adott kölcsön 228.000 pengő, a Magyar Dunántúli Részvénytársaság alapítási költségeire adott kölcsön 75.000 pengő, a háziipari vállalatoknak nyersanyagokra adott kölcsön 21.000 pengő, az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központnak engedélyezett kamatmentes kölcsön 557.000 pengő, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének fedezeti kölcsön 415.000 pengő, (Gál Jenő: Mind odaveszett!) a Budafoki Magyar Királyi Állami Pincegazdaság bel- és külföldi borértékesítési akciójából kifolyólag felmerült különböző üzleti követelések 1,370.370 pengő, (Gál Jenő: Csupa dubiózus követelés!) az Alkaloida Vegyészeti Gyár Részvénytársaságnak morfium és ópiuim gyártására, a termékek értékesítésekor való visszafizetés kötelezettsége mellett engedélyezett kamatmentes kölcsön 15.000 pengő. A Futura Részvénytársaságnak (Zaj.. — Halljuk! Halljuk!) — még több aliakban elő fog fordulni — kamatmentes kölcsön és előleg 4,048.000 pengő. (Zaj.) Majd jön még más alakban is. Szekszárd városnak két kocsiszín átalakításra adott kölcsön 46.623 pengő. (Mojzes János: Szóval, autógarázsokra van pénz!) A baromfitenyésztés nevelésére, — ez az úgynevezett tyúkkölcsön — engedélyezett és az 1931— 1938. években különböző részletekben visszafizetendő kamatmentes kölcsönök 200.000 pengő. Ez vonatkozik az állami követelésekre. Most méltóztassanak megnézni, hogy milyen állami adósságok vannak. Itt a Futura Szövetkezet az első. A Futura Részvénytársasággal szemben intervenciós gabonavásárlásokkal kapcsolatban fennálló és a végleges elszámolás lezárása után megtérítendő tartozás 17,575.000 pengő. (Buehinger Manó: Tehetjük! — Mojzes János: Valóságos pénzügyi futurizmus!) Az állami színházak adó-, villanyáramfogyasztási és egyéb számlatartozásai 872.000 pengő. A római Collegium Hungaricum telefónberendezési költségei, az «Impianti e^ manitenzioni dittriche e telefoniche» olasz céggel szemben 14,716.000 pengő. (Gál Jenő: Ennyibe került a telefon?!) Nem, kérem: 14.716 pengőbe! Bűnös szájam már milliókra jár, de ez csak 14.000 pengő. (Jánossy Gábor: Az is szép pénz!) Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ számlatartozása bel- és külföldi cégekkel szemben 70.000 pengő. Az Atlantica Trust Részvénytársaságtól megvásárolt Háros és Hunyad félszigeteknek hátralékos vételára 2,000.000 pengő. Most jönnek az Államvasutak kölcsönei. Az Államvasutak kölcsönei a Pénzintézeti Központból 30 millió, a «Hasznos beruházásokétól 23 millió pengő, a dunántúli Talbot Részvénytársaságtól 11 millió pengő, a Magyar Általános Hitelbanktól és EL Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 30 millió, a Hitelbanktól váltóra 9 millió, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól váltóra 10 millió. Az állami vas-, acél- és gépgyárak különböző bankoktól, 205. ülése 1933 június 27-én, kedden. kezdve a Pénzintézeti Központtal: 50 millió pengőt kaptak, az utolsó tétel a megrendelőktől felvett gyártási előlegek 10 millió pengő, úgyhogy csak maga az Államvasút és az állami vas-, acél- és gépgyárak szerepelnek itt 160 millió pengővel! (Buehinger Manó: Teheti, mert vasút!) Azután jönnek más tételek. Az Üj Magyar Képtár házadótartozása 22 ezer pengő. A Budafoki Állami Pincegazdaság által forgótőke céljaira belföldön felvett kölcsönök 5,538.000 pengő. Esterházy Móric gróf beszélt a zürichi és a kopenhágai ügyről, nem beszélek erről, mert ebben bűnügy van folyamatban, csak a magyar ügyről beszélek, Budafokról, ahol méltóztatnak látni, 5 millió pengős tétel szerepel. Itt van még egy tétel. A Lánchíd-utca 2. szám alatti székház átalakítási költségei fejében a Kerpely Mimi tüdőbeteg szanatóriumi alapítványnak 1,591.000 pengő. Ezek voltak tehát az állami adósságok. Most méltóztassék megengedni, hogy ÍSZÓI jak az állami szavatosságokról, hogy kikért szavatol a magyar állam 1 ? Néhány példát hozok fel. Az Országos Központi Hitelszövetkezet helyett a Lee Higginson & Co.-val szemben a gabona- és állatkivitel előmozdítása céljából 45 millió pengő; az Országos Háziipari Szövetség szövetkezet helyett 150.000 pengő; a Magyar Szénkéneggyár Rt. banktartozásaiért vállalt szavatosság 400.000 pengő. Elnök: Lejárt a beszédideje képviselő úr, méltóztassék befejezni! Bródy Ernő: Kérem, méltóztassék beszédidőmet meghosszabbítani! Elnök: Mennyivel kívánja meghosszabbítaná, képviselő úr? Bródy Ernő: Negyedórával! Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatik-e a beszédidőnek negyedórával való meghoszszabbításához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. Bródy Ernő: Az «Alkaloida» Vegyészeti Gyár Rt. exporthitelért vállalt garancia 200.000 pengő. A Magyar Irodalmi Társaság és a «Napkelet» című lap szerkesztője, Tormay Cecil között fennálló jogviszony rendezésére engedélyezett és négy év alatt folyósítandó 40.000 pengő államsegély. (Mojzes János: Milyen jogviszony? — Zaj.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló magyar bankcsoport helyett a The New-York Trust & Co--val szemben a mezőgazdasági kivitel előmozdítása céljából 5 millió dollár, azaz magyarul 28 millió pengő. A The Chase National bankkal szemben a földteherrendezés céljából 2,500.000 dollár, azaz 14,330.000 pengő. A Péti Műtrágyagyár Részvénytársaság helyett a magyar és svájci pénzintézetekből álló bankcsoporttal szemben műtrágyagyár létesítése céljából 9 millió svájci frank, azaz magyarul 10,048.500 pengő. (Zaj.) Reich Gusztáv szombathelyi gépgyáros helyett az Iparosok Országos Központi Szövekezetével szemben a termelés és üzem biztosítása és munkaalkalmak szerzése érdekében 300.000 pengő. Ez csak kóstoló a kimutatásból, abból, hogy a magyar állam kikért vállalt szavatosságot. (Jánossy Gábor: A szombathelyi gyáros államsegélye 300 családos munkás kenyerét jelentette!) En nem tudom ezt (Jánossy Gábor: En tudom!), én csak azt tudom, hogy Magyarországon és Budapesten nagyon sok olyan cég van, amelynek az életét jelentené, az életét hosszabbítaná meg, ha nem 300.000 pengőt, ha-
