Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-205

Az országgyűlés képviselőházának 205. ülése 1933 június 27-én, kedden. 451 hogy más mindenféle akció rendelkezésére bocsássa, mert eszerint a rendszer szerint, ahogyan ezek az Okh.-pénzek és az Okh.-nak adott kü.önböző összegek ki vannak mutatva, tényleg nehéz az embernek kiismernie magát és igen nehéz megítélni azt, hogy ezekből a nagy összegekből maga az Okh. mint ilyen tulajdonképpen mit kapott és mit kapott kimondottan azzal a céllal és rendeltetéssel, hogy azt azután különböző további akcióknak kihitelezze vagy azoknak üzletrészeit vegye meg. Az állami követelések tekintetében, amelyek igen hálás témát adnak a kritikára, egészen röviden kény te en vagyok rámutatni például a számszéki jelentésnek 19. lapjára, ahol a 25 miUiós klíringkövetelésből, amint a t. előadó úr is megjegyezte, mintegy 23 milliót, vagyis az egész követelésnek 91%-át egyszerűen le kellett írni. Utalok továbbá a bizottsági jelentésnek 16. oldalára, ahol bizonyos bevételi hátralékokról számol be a bizottság a számszéki jelentés adatait mintegy megismételve. Mindezek az adatok, azt hiszem, eléggé fogják azt bizonyítani, amennyiben t képviselőtársaim ezzel foglalkoznának, hogy bizony ennek a 230 milliót kitevői állami követelésnek bonitása nagyon is kérdéses Most már áttérek általános és elvi jelentőségű kérdésekre, mert nein akarom a t. Ház figyelmét a részletekkel igénybevenni. Általábanyéve az egész államháztartás menetét vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a kiadási oldal nettó egyenlege elég kedvező különösen az előző évvel széniben, mert hiszen — amint a t. előadó úr is felhozta — a kiadási oldal nettó egyenlege, a túlkiadás és az előirányzat nélküli kiadás összevissza pontosan 8,800.000 pengő, szemben az előző évi eredménnyel, ahol a kiadási oldal mínusz egyenlege 198 miilió pengő volt. Azt azonban sem

1 a bizottsági jelentés nem említi, sem a t. előadó úr nem hozta fel, hogy a bevételi kiesés már igen kedvezőtlen, amennyiben az 1931/32. évben a bevételi kiesés körülbelül 140 millióra tehető, ez főleg az Államvasutaknál, a vámoknál, az üzemeknél és az adók emelése dacára az adóknál állott elő, holott az 1930/31. évben bevételi többlet volt 117 millió pengő értékben. Ez a nagy bevételig többlet az előző évben csakis a rendkívüli és előirányzat nélküli bevételek következtében . volt lehetséges. Itt rámutatok az 55 milliós államvasúti kölcsönre, a postatakarékpénztár útján felvett 28 milliónyi forgókölcsönre és még 22 millió pengőre, amelyet az alapszerűen kezelt hasznos beruházásokból egyszerűen rendkívüli bevételként bevételeztek. Ez a három tétel egymagában véve a 117 millióból 100 milliót fedez. Az előző évi rendkívüli bevételek okozták tehát azt, hogy ott egy bevételi többlet volt, amely azután az 1931/32. évben teljesen elmaradt. T. Ház! Ha már a bevételekről, kiadásokról és azok^ alakulásáról beszélek, akkor elsősorban rátérek felszólalásom tulajdonképpeni első társryára és ez az állami deficit, illetőleg az a differencia,, amely az állami deficit számszerű . összege tekintetében a népszövetségi biztos és a számszék megállapítása között fennáll. Én ezt a kérdést a bizottságban is felvetettem. Igaz, hogy a népszövetségi biztos úr hatodik jelentésében ki^ is tért erre a differenciára, azonban szükségesnek tartom, hogy itt a Ház plénumában ezt mégegyszer felhozzam, annyival is inkább, mert ennek először bizonyos nemzetközi vonatkozása is van, másodszor pedig mégis csak bajos nekünk, képviKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVII. selőknek párt és bizottsági tagságra való tekintet nélkül a deficitekkel foglalkoznunk, amikor két olyan szaktekintély, mint egyrészt a számszék,, másrészt a népszövetségi főbiztos, teljesen más, teljesen eltérő számokat hoznak ki. A népszövetségi főbiztos úr ugyanis negyedik jelentésének 4. oldalán a közigazgatási deficitet 81*9 millióra, vagyis kereken 82 millióra teszi, holott a számszék jelentésének 9-ik oldalán ugyanezt a deficitet 123'3 millióban állapítja meg. A 82 millió és 123 millió között különbség a 82 milliónak az 50%-a; ez mégiscsak akkora eltérés, hogy ezt közelebbről is meg lehetne és meg kellene indokolni. Nem hiszem, hogyez csakis azáltal állott elő, mert a népszövetségi főjbiztos nem veszi tekintetbe az üzemeknek az állammal szemben való tartozásait, illetve a pénztári kezelés eredményeit nem ismeri. Az összes üzemekkel együtt Tyler 160 millió deficitet hoz ki 1931/32-re, a számszék pedig 185 milliót. Itt már kisebb a különbség, mint a közigazgatásnál, de még mindig 25 millió. Az első kérdés itt tehát az volna, hogy miért, hogyan és micsoda,, számítások alapján merült fel ez a differencia, de, ha már felmerült és nyomtatásban megjelent^és ezen változtatni alig lehet, nem volna-e valami módja annak, hogy a jövőre vonatkozóan lehetőleg egynemű összegekből és egyforma számításokból induljanak ki, vagy talán üzeneteket váltsanak egymással, mert így bizony egy meglehetősen nagy enigma elé állíttatik az az átlaglaikus képviselő, akiben viszont a számvevő tekintélye iránti tisztelet vagy hajlandóság mindenesetre megvan. T. Ház! A második kérdés, amely szintén összefügg a világkrízissel,, a Stillhalte kérdése. A Stillhalte tekintetében meg kell jegyeznem, hogy az a kedvező eredmény, amely a kiadási oldalon mutatkozik, hogy összesen csak mintegy kilencmillió többkiadás mutatkozik, részben onnan ered* hogy körülbelül 188 millió pengőnyi — ha jól emlékszem, de mondom, a számok etekintetben mellékesek — igen tekintélyes megtakarítást ért el az előző kormány, ami annyival inkább örvendetesebb, mert a megtakarításokhoz csak októbertől fogva kezdhetett. A 188 millióból azonban, ha jól sejteni, igen tekintélyes összeget tesz ki az, — a rendkívüli kiadásoknál, a rendes kiadásoknál és a rendkívüli átmeneti kiadásoknál körülbelül 30 millióra rúg ez ar összeg — amit az előző kormány nem fizetett ki a Stillhalte következtében. Ha nézzük és vizsgáljuk ezt a kérdést, azt fogjuk látni, hogy az 1933/34. évi. állami költségvetésben az állami adósságoknál ezeknek az összegeknek egy része tőkésítve hozzá f lett csapva az állami adósságokhoz és itt újból elő lett irányozva. Meglehetősen pontosan iparkodtam ezt a dolgot kiírni egyrészt az 1931/32. évi megtakarításokból, másrészt az 1933/34. évi költségvetésből és végeredményben azt láttam, hogy ez az egész eljárás nem igen világos. Nem láttam egészen világosan azt, hogy mi esik ebből a Stillhalte-re, mi lett tőkésítve és mi lett — amire rögtön rá fogok térni — a transzferkaS'Szában elszámolva, úgyhogy azt hiszem — minthogy ennek a kérdésnek jelentősége az 1932/33. évben mindenesetre nagyobb lesz, mint az 1931/32. évben volt azért, mert már akkor 12 hónapos esztendővel lesz dolgunk — talán kissé áttekinthetőbben lehetne 17