Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-193
32 Az országgyűlés képviselőházának nek természetes következménye gyanánt differenciálódása a statisztikai hivatalra mindig több ós több feladatot hárít. A statisztika ma már nem a számok egyszerű tömkelege, nem a jelennek a megrögzítése a jövő számára, hanem hű tükre a jelennek, hű tükre a gazdasági élet fejlődésének vagy hanyatlásainak s a társadalmi mozgalmaknak. A statisztika nélkülözhetetlen segédeszköz minden gazdasági kutató számára; a gazdasági élet fejlődését figyelemmel kísérni, mérlegét megállapítani, a jelen gazdasági életből és annak helyzetéből következtetéseket levonni szociális, politikai, társadalmi és gazdasági téren fontos statisztikai adatfelvételek nélkül teljesen lehetetlen. Még nélkülözhetetlenebb természetszerűleg a statisztika a külkereskedelmi tárgyalásoknál. Teljesen elképzelhetetlenek a külkereskedelmi tárgyalások pontos statisztikai adatfelvételek nélkül. Ha ilyen szemüvegen át nézzük a statisztikai hivatal működését... (Propper Sándor; A miniszterelnöki tárcát tárgyaljuk, ha nem tévedek!) Ez is hozzátartozik, t. képviselőtársam, a miniszterelnöki tárcához. (Propper Sándor: Az üres padok is? — Zaj.) Mondom, ha ilyen szemüvegen keresztül nézzük a statisztikai hivatal működését és a feladatoknak azt a sokoldalúságát, amely a statisztikai hivatalra hárul, akkor tudjuk csak tulaj donképpjen méltányolni azt a nagy munkát, amelynek elvégzésére a rendelkezésére álló költségvetési tételek tényleg igen szerényeknek mondhatók. A rendkívüli kiadások közül a munkásbiztosítási statisztikai munkálatok költségei s a magyar földbirtokot terhelő adósságok megállapítási munkálatainak költségei rovata változatlan a múlt évi költségvetéshez képest. A.z 1930. évi népszámlálás feldolgozásának költségei rovatánál 179.260 pengő csökkenés mutatkozik. A népszámlálási munkálatok ugyanis ebben az évben máz olyan stádiumba jutottak, annyira előrehaladtak, hogy ennek aa összegnek a megtakarítása ennél a rovatnál lehetővé vált. Űj tétel gyanánt jelentkezik a miniszterelnökségi tárca költségvetésében a mezőgazdasági üzemi statisztikai felvétel előkészítő munkálatának rovata 79.260 pengő előirányzattal. T. Ház! A miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalása során éveken keresztül úgy magam, mint a tárca előadója valamint a felszólalók részéről állandó sürgetés tárgyát képezte a mezőgazdasági üzemi statisztika felvételének elrendelése. A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági értékesítés irányításának céljából elengedhetetlenül szükséges ugyanis az új mezőgazdasági statisztikai adatok felvétele. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a legutolsó mezőgazdasági statisztika felvétel 1895-ben történt, s hogy akkor sem volt teljes, s ha figyelembe vesszük, hogy azóta ezek a megállapítások úgyszólván minden részükben teljesen elévültek, hogy azóta világháború volt, bekövetkezett az ország megcsonkítása, és hogy azóta egy hatalmas földbirtokrendezés is történt, akkor látjuk csak szükségét pgy új mezőgazdasági statisztika felvételének. Éppen a földbirtokreform következtében kiosztott kisgazdaságok helyes^ üzemvezetése és prosperitásuknak emelése céljából is elsőrangú fontosságú a mezőgazdasági statisztikai adatoknak a felvétele. De a mezőgazdasági üzemi statisztika felvételére nemzetközi konvenció is kötelez bennünket, annál inkább szükséges tehát ennek elrendelése. 193. ülése 1933 június 6-án, kedden. T. Ház! Csak örömmel kell üdvözölnöm a kormányt és a miniszterelnök urat, hogy amikor a gazdasági válság következtében a költségvetésnek úgyszólván minden ágazatán ilyen nagy mértékben vitetett keresztül a megtakarítás elve, éppen ennél a tételnél 79.260 pengőt állított be a költségvetésbe, felismervén ezeknek a mezőgazdasági statisztikai felvételeknek a szükségességét. Az összeg talán nagyon csekélynek látszik, mert hiszen számításom szerint egy üzemi statisztikai felvételre legalább 800.000 pengő szükséges, hiszem azonban, hogy ez csak első lépes gyanánt jelentkezik és a következő évek során mindenesetre mód és lehetőség fog nyílni arra, hogy ez a rovat oly öszszeggel dotáltas^ék, hogy a statisztikai felvételek tényleg meg is történhessenek. A külkereskedelmi iLetékekoől és a statisztikai űrlapok árusításából folyó bevételek rovata 400.000 pengővel csökkent. Ez természetes következménye a külkereskedelem összezsugorodásának és ennek következtében az illetékek csökkenésének. Ezekben voltam bátor egész röviden, — szinte távirati stílusban — ismertetni a miniszterelnökség és a vele kapcsolatos kisebb tárcák költségvetését. Tisztelettel kérem, méltóztassék az általam előadottak alapján a tárcák költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Dinicli Ödön jegyző: Lázár Miklós! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szóiásra következik? Dinicli Ödön jegyző: Kun Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Dinich Ödön jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! A költségvetés vitájában legfeltűnőbb volt a kormány takarékossági szándéka. Amikor olyan dolgokról volt szó, amelyek az ország vitális érdekeit t illetik, mindig azzal találkoztunk, hogy, sajnos, erre nem telik, erre nincs pénz, a bevételek csak gyéren folynak be, a kormánynak takarékoskodnia, kell. Az irodalom, a művészet, a zenekultúra, a tudományos kutatások pártolására a kormánynak valóban csak fillérei voltak és amikor ebben az irányban nagyobb áldozatkészséget reklamáltunk, innen, az ellenzéki padokról, a pénzügyminisztérium részéről rendszeresen az volt a válasz: Sajnos nem adhatunk, takarékoskodnunk kell. Csökkentették a gyermekvédelem költségeit. Csökkentették a tüdővész leküzdésére szolgáló intézetek költségeit. Az ivóvízbeszerzés költségeit erősen redukálták a belügyi tárcánál. A munkásbiztosítás támogatására két. tételben elvontak 1,200.000 pengőt, az aggkori biztosítás költségeihez való hozzájárulással pedig egyszerűen adósok maradtak. (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon) Az egész magyar munkásbiztosítást rábízták önmagára: nézze, hogyan boldogul kormánytámogatás nélkül. Amikor tehát a kormány a törvényben előírt jogánál fogva nyugdíjra már félig megérett öregurakkal töltötte meg a Munkásbiztosítót, amikor az adminisztrációs költségeket hihetetlen mértékben növelte, ugyanakkor megtagadna másrészről az intézmény költségeihez való hozzájárulást azzal az indokolással, hogy, sajnos, nem telik takarékoskodnunk
