Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-199

314 Az országgyűlés képviselőházának 1 fogyasztók számára a maga tejét, 32 filléres ár­nál olcsóbban adja a tejet, megbüntetik. Már a múltkor is ismertettem ilyen ítéleteket, de ismételten hivatkozom arra, hogy az egyik 1928. évi törvénycikk alapján megbüntettek egy őstermelő gazdát 5 pengőre azért, mert Kis j pesten 32 fillér helyett 26 fillérért adta el a tejet. • Nem akarok beszélni azokról a százezrekről, akinek léte attól függött, hogy tejüket el tud­ják adni. Említettem már azt, hogy nem lehet Pest környékének ezt hibául felróni; adottsága volt az, amely a tejet főfogyasztási cikké tette* Amikor a tej nem volt ilyen kifizetődő, nem volt sem tejkartell, sem 32 filléres tejár, de amikor ez kifizetődő kezdett lenni, akkor éb­redtek fel az egyes vállalkozók, a tejkartell gondolata akkor vetődött fel és ennek következ­tében családi hitbizományok keletkeztek, ame­lyek 20—30 ezer literes napi tej kontingenst kaptak. Ma aiz a helyzet, hogy nincs megelégedve sem a fogyasztó, sem a termelő, sem a kávés- és vendéglosipar, azok pedig, aki'k azt hiszik, hogy majd a szövetkezet útján meg fogják kapni I azt a bizonyos limitált, kiegyenlített árat, eb­ben a hiedelmükben nagyon, de nagyon té­vedni fognak. En ezt a kérdést rendezendőnek tartom. Rendezendőnek tartom különösen szociális és egészségügyi szempontból és azt mondom, hogy nem kellett volna ebben a kérdésben ilyen rendeletkomplexusokat kiadni. Hivatkoznak arra, hogy a kistermelő^ nem tudja megadni a tejnek azt a kellő higiéniát, amely a fogyasztás szempontjából kívánatos. Legyen szabad errevonatkozólag Budapest székesfőváros tiszti főorvosára, Csordás dok­torra hivatkoznom, aki kijelentette egy ilyen ügyben adott véleményében, hogy a pasztöri­zált tej sem tiszta, a pasztörizált tejet is fel kell fofrralni használat előtt, hogy az vegyileg tejesen tiszta legyen. Amikor maga a tiszti­főorvos mondta ezt, amikor azt a tejet, ame­lyet a kiskereskedő kannázva kap meg, — te­hát felnyitható és úgy mérhető ki — ha va­laki csalni akar, ha vizezni akarja, az a kis­kereskedő, vagy bárki más, aki tejárusítással foglalkozik, a jelenlegi rendelet mellett, épp­úgy meg tudja hamisítani, ezért százezreket exisztenciájuktól megfosztani, valóban semmi­kép sem megengedhető és én ezt mindenképpen el is ítélem. A szövetkezet gondolata szintén nagyon jó üzlet az állam szempontjából, mert a szövetkezet cégbejegyzése, 120, 140, 150 pen­gőbe kerül, amit a szövetkezetbe tömörült gaz­dáknak kell fizetniök, azonfelül van nagyon sok távoleső tejtermelővidék s különböző gaz­daságok, ahonnan a tejszövetkezetbe hordani a tejet, egyenlő a tej árával. Ezek az általam kikapott részletek azok. amelyeket mi a kormány működéséiben kifogá­solunk és amelyekre Létay Ernő igen t. kép­viselőtársam hivatkozik, hogy mi a túloldalon, az ellenzéken nem vesszük észre az átlagos rossz eredményeket. Ez a Képviselőház nagyon eltávolodott az élettől. Bizonysága ennek az az érdektelenség, amellyel a szőnyegen forgó ügyeket itt a Kép­viselőházban tárgyaljuk, bizonysága az, hogy elvi kijelentésekkel különböző izmusokkal har­colunk és különböző vitákba fojtjuk az ilyen fontos részletkérdést, amely — bár a magyar falunak, a magyar népnek a főkérdése — na­gyon ritkán kerül tárgyalásra a Házban. Mivel az elnök úr napirendi indítványa 99. ülése 1933 június 14-én, szerdán. ilyen gazdasági kérdést nem tartalmaz, azt nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál: T. Képviselőház! (Halljuk! Hall­juk!) Előttem szólott t. képviselőtársam egy részletkérdést tett szóvá a székesfőváros tej­ellátására vonatkozólag. (Kun Béla: A gyer­mekeknek kell a tej!) Azt hiszem, a kérdés annyira fontos, hogy megérdemli azt a fárad­ságot, amelyet már éppen az igen t. képviselő­társam annak tárgyalására fordított, azt is­mételten a Ház elé hozva. Hiszen e kérdésnek vannak elsősorban gazdasági oldalai, vannak egészségügyi oldalai és talán legfőképpen van-, nak olyan oldalai, amelyek éppen azt az em­berréteget érdeklik, amelynek fizikailag nem lehet érdekképviselete ebben a Házban. Ertem ezalatt a csecsemőket és a kisgyermekeket, ak,ik számára legfontosabb ez az egész kérdés és' akiknek érdekét kellene egyedül irányadó­nak tekinteni akkor, amikor itt a fővárosi tej­ellátásról beszélünk. Maga a rendelet, az én véleményem szerint is, elsősorban gazdasági okok nyomása alatt jött létre. Gazdasági okok miatt jött létre, mert azok érdekét vették első­sorban figyelembe, akik a tejjel, mint kereseti lehetőséggel foglalkoznak s csak másodsorban vették figyelembe a fogyasztók érdekeit. A közegészségügyi érdekek, azt hiszem, olyan csekély mértékben és oly kevéssé szerepeltek a rendelet szövegezésénél az egész kérdésben, hogy ezeket meg lehetett volna oldani tej ren­delet nélkül is. Nem tariom azonban az időt alkalmasnak arra, hogy belemélyedjek ennek a kérdésnek taglalásába s mivel most csak az elnöki napi­rendi indítvány elfogadásáról van szó, azt el­fogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy azt határozatként mondom ki. Most pedig felhatalmazást kérek a t. Ház­tól, hogy a megüresedett monori választó­kerületben, valamint a Ház szünetelésé alatt esetleg megüresedő választókerületekben az új választások elrendelése, illetőleg a pótképvise­lők behívása és a netán érkező meghívások tekintetében a szükséges intézkedéseket meg­tegyem. Méltóztatnak a felhatalmazást meg­adni? (Igen!) A Ház a felhatalmazást meg­adia. Következnek az interpellációk. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék min­denekelőtt liegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett írásbeli in­terpellációját felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): «Irásbeli interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz! Szíveskedjék, belügyminiszter úr, tájékoz­tatást nyújtani, hogyan lehetséges az, hogy amíg a független kisgazdapártnak a gyűlés­tilalom miatt egyáltalában nincsen joga gyű­léseket tartani, ugyanakkor Eáckevés, Dinich Ödön képviselő kerületében, Szabó Balázs egy­ségespárti elnök meghívására gyűléseket tart­hatnak. Nevezett képviselőnek viszont a bel­ügyminiszter úr rendelete folytán nem szabad a kerületében beszámolót megejteni. Budapest, 3933 június 7. Hegymegi Kiss Pál s. k., or­szággyűlési képviselő.» Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­miniszter úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom