Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-197

Az országgyűlés képviselőházának j nich Ödön: A képviselő úrnál igen és nálunk nem?) Elnök: Csendet kérek, Dinich képviselő úr! F. Szabó Géza: Dehogynem, képviselő úr, most jövök rá. Méltóztassék megengedni, hogy félegykor ne húzzam-halasszani beszédem érdemi részét. Az igen t. képviselőtársam figyelmét, úgylátszik, elkerülte az^ hogy a tegnapi lapokban illetékes helyről már e tekintetben nyilatkozat történt. (Dinnyés Lajos: A földmívelésügyi minisztérium tagadja ennek megjelenését!) Elkésett a kéviselő úr, egészen más kérdésről voit a tétel (beállítva. Hogy a képviselő urat teljesen megnyugtassam, a szöveget teljes egészében felolvasom (olvassa): «A tejrendelet ama rendelkezésével szemben, amely szerint a Budapestkörnyéken levő kistermelők tejszállítási igazolványai június I5-igi érvényüket vesztik» — ezt méltóztatott kifoáfásólni (Dinich. Ödön: Igen!) — «a földmívelésügyi miniszter intézkedni fog, hogy ezek a kistermelők a tejet június folyamán, de azután is, míg a tejszövetkezetek meg nem alakulnak, továbbra is zavartalanul szállíthassák a zárt területre, annál is inkább, mert június 15-ig a tejrendelétben előírt tej szövetkezetek megalakíthatok nem lesznek.» (Dinnyés Lajos: örömmel vettük ezt, de cáfoljiák!) De ez ia legutolsó nyilatkozat, ezt nem cáfolhatják. (Dinnyés Lajos: De cáfolják! — Elnök csenget. — Tovább olvassa): «A kistermelők tejüket a tej szövetkezetek megalakulása után is legalább olyan áron fogják értékesíthetni, mint ahogyan eddig a közvetlen szállítás útján értékesíthették.* Remélem tehát, hogy a t. képviselő urat etekintetben már sikerült megnyugtatnom. Ez hiteles, illetékes helyről jött nyilatkozat és ezt illetékes helyre fogjuk juttatni. A másik kérdést illetőleg csak röviden válaszolok. A képviselő úr kifogásolta, hogy a Nemzeti Egység Pártjának helyi szervezeteiben esetleg tanítók is résztvesznek, mint párttitkárok, (Zaj bál felől.) sőt lehet* hogy mint elnökök is itt-ott. Mélyen t. képviselő úr, amint minden egyes köztisztviselőnek megvan a maga politilaai meggyőződése, megvan a maga joga, éppen úgy annak a tanítónak is meg kell, hogy legyen az a joga. Ez mutatja azt, hogy nem a központi szervezet kinevezése alapján történtek ezek, hanem a helyi bizalom megnyilatkozása alapján. (Dinich Ödön: Hát a dekrétum micsoda? Ezt a képviselő úr maga sem hiszi.) Az éü kerületemben, az én községeimben így történt. En nem folytam be ennek a lisztának összeállításába. (Zaj és derültség balfelől.) Semmi ok nincs a gúnyos kacajra. Úgy látszifc, a képviselő úr engem nem ismer. Azért, amit kijelentek, én helytállók. Ne méltóztassék ezen kacagni. (Egy hang a baloldalon: Ezen csak kacagni lehet!) Legyen megnyugodva a képviselő úr, hogy amennyiben elismerését vívtuk volna ki abban a tekintetben, hogy a maga pártállása szempontjából kedvező szituációt teremtettünk, annak mi levonjuk a konzekvenciáit, de kijelentjük, hogy a kijelölések nem kinevezés alapján, hanem a helyi közbizalom megnyilatkozása alapján történtek. Azt hiszem, ebben meg méltóztatik nyugodni. (Dinich Ödön: Ebben az egyben különvéleményen vagyok, az előbbivel pedig teljesen egyetértek!) Annyi azonban bizonyos, hogy a napirendet a képviselő úrral ellentétben elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Dinnyés Lajos! KÉPVISELŐHÁZI ÜTAPLÓ XVII, 97. ülése 1933 június 12-én, hétfőn. 243 Dinnyés Lajos: A t. Ház szíves elnézését kérem, hogy ilyen késő éjjeli órában felszólalok, de felszólalásra késztet az az elő'bbi parázs vita, amely a tejkérdés körül keletkezett. Engedtessék meg nekem, aki ezt a kérdést már többször idehoztam a Házba, hogy a Biedermann t. képviselőtársam szempontjait is figyelembe véve reflektáljak, bár sajnálom, hogy ő most nincs jelen. Szomorúan láttam, hogy az érdekellentétek ebben a Házban is kirobbantak. Érdekellentét voltaképpen nincs sem a túloldal közt, sem közöttünk, sem Pestkörnyéke, sem az ország között. Legyünk azzal egyszersmindenkorra tisztában, hogy a tejkérdés és ezzel kapcsolatban az állattenyésztés nem lokális ügy, hanem az egész magyar mezőgazdaság problémája. (Kun Béla: Ügy van! Ügy van!) Az, hogy ezek az ellentétek itt ilyen vehemensen kirobbanhattak, bizonysága annak, hogy a vidéken a termelőknél éppen ilyén erős mértékben robbantak ki. E tekintetben a megjelent legutóbbi tejrendeletet minden oldalon pártállásra való tekintet nélkül, még a kereszténypárt t. szónokai is, ahol szerét tehették, á legélesebben támadták, mert a rendelet ellenére nemcsak Baranyában, nemcsak Zalában, Somogyban és lent Szeged mellett és Békés megyében, (Zaj a jobboldalon.) nemcsak itt Pestkörnyékén vannak Q—S filléres tejárak, hanem, vannak olyan községek, ahol a tejet egyáltalán nem lehet eladni, ki kell önteni. (Ügy van! balfelől.) Eggyel legyünk tisztában: Thünen elméletének kell érvényesülnie és érvényesül is minden oldalon a gazdasági termelésben. Thünen elmélete szerint minden város, minden tej fogyasztó piac körül különböző körök alakulnak az állattenyésztés szempontjából. A piac, a jelen esetben a főváros, a zárt térület közvetlen közelében más nem boldogulhat, mint a lefejő tehenészet. (Dinich Ödön: Természetes dolog!) Itt látom a földmívelésügyi kormányzat legnagyobb tévedését és hibáját, hogy egyoldalúan avatkozott bele a gazdasági termelésbe és igaza van Szabó igen t. képviselőtársamnak: abba a termelési ágba, amely még ma is lukratív, ma is hasznothajtó. Legyünk azonban azzal tisztában, hogy ezeknek a pestkörnyéki községeknek, értve a Pest centrumától számítva 30—40 kilométer körzetben lévő községeket, egész exiszteneiáját és termelési ágait Budapest székesfőváros piaca szabta meg ós irányította, s ezért rendezkedtek be a tejtermelésre. Mi jogon avatkozott bele a földmívelésügyi kormányzat éppen ebbe a termelési ágba? (Ügy van! balfelől.) Ahogyan ebbé a termelési ágba beavatkozott, ugyanekkora kötelessége volna beleavatkozni más termelési á,gakba, például abba, hogy például Biedermann képviselőtársam vidékein tudomásom szerint mégegyszer akkora a szemtermés, mint Pestmegyében, a legelő és a műtakarmány is kedvezőbb helyzetben van, mint Pestmegyében, és ebben az irányban semmiféle néven nevezendő kiegyenlítést nem látunk. Nála az angol sertést gyönyörűen lehet tenyészteni, de Pestkör nyékén, különösen a Duna—Tisza-közén nem lehet; nálunk 3—4 métermázsa a gabona átlagtermése, nála pedig 8—9 métermázsa. A tej kérdése Pestkörnyékén igen fontos, mert — hangsúlyozom — itt drágábbak a földárak, a munkabérek, drágább a takarmányozás, de az itteni értékesítési lehetőségek mellett mégis a tej az egyetlen lukratív termék, amely Pestörnyéket ellátja. Es éppen ebbe a kérdésbe avatkozott belé a földmívelésügyi kormányzat. . 36