Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-194
104 Az országgyűlés képviselőházának Iztását >a! tőke ismerete nélkül nem lehet bírálni, nem lehet ellenőrizni. (Ügy van! balfelöl.) A ítöbbletkatmatot és kezelési költséget 6,515.728 pengőben állapítja meg az indokolás, de ez az összeg nem teljes, mert a kamat és kezelési költségtöbblet 10*8 millió pengő, ha az üzemeket ^terhelő adóssággyarapodás • szükségletét is számításba vesszük, amely aiem kapcsolható ki az összefoglaló indokolás keretéből. A rendszerben súlyos megítélés alá esik, hogy 'több esetben nincs megjelölve az ,a törvényes alap, amely az adósság felvételének igazolására szolgál. (Kun Béla: Ez mulasztás!) Az esetek közül utalok a forgótőkekölcsönöknél és egyéb kötelezettségeknél jelentkező 61'5 millió pengő gyarapodására. Az ilyen esetek egymagukban sürgetik a költségvetési előirányzatban a tiszta kép benyújtását, ami nemcsak az országgyűlés budget-jogának a követelménye, hanem eminens érdeke csonka országunknak, mert a tiszta képiből a külföld is meggyőződhetnék, hogy országunk esonkasága egyszersmind gazdasági betegség, amelyet csak a lekapcsolt részek visszakapcsolásával lehet gyökeresen meggyógyítani. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Amikor az előadottakat hangsúlyozva a miniszter úr figyelmébe ajánlom, ki kell térnem a tárcakölcsönök szükségletének előirányAz 1931(32. évi zárszámadás' szerint a tárcakölesönök 362 millió pengővel vannak kimutatva az állami adósságok leltári részében, amelyből a közigazgatásra 90 millió pengő, az üzemekre pedig 272 millió pengő esik. Ha ezeket a kölcsönöket abban az érdekeltségben bírálom, amelyben az 1933/34. évi ( költségvetési előirányzattal állanak, még megközelítő képet sem tudok alkotni a kölcsönök törlesztési- és kamatszükségletének előirányzásáról. Szerepelnek a rendes, az átmeneti, sőt a beruházási kiadások között is. Az 1933/34. évi költségvetési előirányzatban meg 24 millió pengő átvitetett az állami adósságok 3. címének a forgótőke kölcsönök és egyéb kötelezettségek rovatára. A rendszertelenségnek útvesztőjében nem voltam képes a tárca kölcsönök költségvetési fedezetének még egy részét sem megállapítani. Ez^ a zűrzavaros előirányzás igen t. miniszter úr fenn nem tartható, mert az minden érdeket sért* de legjobban sérti a nemzetét. Mellőzhetetlenül szükséges, hogy ezek á kölcsönök a tőkék részletezése mellett — tárcakölcsönök elnevezés alatt — állíttassanak be a költségvetési előirányzatba, úgy a hogy ezt az 1897 : XX. te. rendeli, és úgy, ahogyan az a múltban gyakorlatban volt. De ezzel be is fejezem az állami adósságokra vonatkozó kritikámat. (Halljuk! Halljuk!) Hangsúlyozni kívánom, hogy kritikám a t. miniis'zter úr személyét nem érinti és nem is érintheti. Hiszen miniszteri székének elfoglalása napjától olyan súlyos munkateher nehezedett a vállaira, amely mentesíti, hogy tárcájának egyes területein rendszerváltozást még nem inaugurált. Ez a vélekedésem egyszersmind bizalmat jelent a t. pénzügyminiszter úr iránt abban a tekintetben, hogy aiz. államadósságok szükségleteinek költségvetési előirányzásáról, az alapvető szempontok mérlegelésével mondott kritikámat megfontolás tárgyává teszi és a legközelebbbi költségvetési előirányzat elkészítésénél érvényesíti. T. Ház! Még két kérdésre kívánok a pénzügyi tárca költségvetési vitájánál kitérni. Ezek a kérdések két ágazat alaki rendjét érintik. 19 A. ülése 1933 június 7-én > szerdán. Tudjuk, hogy az 1897 : XX. te. rendelkezései megszabják a költségvetési előirányzat szerkesztésének az alaki rendjét is. Ez az alaki rend a költségvetésnél egyforma értékű a költségvetésnek jogi részével. Ha teShiát rendet félretolni engedjük, az országgyűlés budgetjoga a maga teljességében nem érvényesülhet. A költségvetés alaki rendjét sérti a pénzügyi tárca költségvetési előirányzatának második: Pénzügyi igazgatóságok, központi díj és illetékkiszabási hivatal, központi illetmény hivatal, székesfővárosi kerületi adófelügyelőségek címénél követett tagozási rendszer, Ennek a címnek a keretében négy középfokú hatóság személyi járandósága, dologi, átmeneti kiadása, és rendes bevétele együttesen van előirányozva. Már pedig az együttes előirányzás gátolja a Legfőbb Állami Számvevőszék közjogi ellenőrzésének hatékonyságát is. (Br. Vay Miklós: Szigorú megállapítás!)^ Megállapításota a törvényen alapszik t. képviselőtársam, tehát nem lehet azt mondani, hogy szigorú. Én csak a fundamentumra utaltam. • T- Ház! Az együttes előirányzásban törvénytelenségét tetézi az, hogy a cím keretébe vont négy hatóságnál, illetőleg hivatalnál a fogalmazást, a számvevőségi, a szakértői és a kezelési szakokba szervezett állásokat, úgyszintén az altiszti és szolgai állásokat nem hatóságok, illetőleg hivatalok szerint elkülönítve részletezi, noha ezt a már idézett törvény 33. §-ában foglalt határozmányok megkövetelik. Elnök: T, Ház! Megállapítom, hogy a mai vita folyamán a belügyminiszter úr beszéde két percig tartott és ezért a mai tárgyalási idő 12 óra 2 percig tart. Strausz István: Az^ alkalmazottak végleges létszáma a költségvetési előirányzatban feltűnően nagy: 2050. Ennek a létszámnak szükségességét a költségvetésnek mai részletezéséből lehetetlen^ megítélni. Majdnem 7 millió pengő a személyi járandóság, ami nagyon sok nak látszik. Ezért is szükséges az állások részletezése hatóságok, illetőleg hivatalok szerint. Hozzá még a két hivatalból az, egyik, a Központi Illetményhivatal, amely új szervezetű és amelyről senki sem tudja, mily mérvű költséget emészt fel. Csak azt tudják, hogy koncentrált hatáskörével az egyéni miniszteri felelősség érvényesítését gátolja és hogy koncentrált 'munkakörét zökkenőkkel tölti be. Nincs időm részletesebben kitérni a kérdésre, csak arra kérem az igen t. miniszter urat.^ hogy a négy hatóság, illetőleg hivatal, kiadásait és személyzeti állományát a költségvetésben külön-külön tagozza úgy, mint az tárcájának «Földadónyilvántartás, Állami földrendezés^ és Állami térképészet)) című ágazatánál történik. Legyen szabad még arra kérnem a t. miniszter urat, hogy tárcájának «Különféle kiadások és bevételek» című ágazatát szüntesse meg egészben olymódon, hogy az ezen ágazatnál előirányzott r kiadásokat és bevételeket illessze be tárcájának azon ágazataiba, amelyekkel leginkább kapcsolatosak. Az ágazat pusztán elnevezése miatt, sötét pontja a pénzügyi tárca költségvetési előirányzatának azért is, mert az ágazaton belül egyéb kiadások, vegyes kiadások és ugyanilyen jogcím alatt bevételek tagoztatnak nagy-nagy pénz javadalom, illetőleg bevétel előirányzása mellett. Semmi szükség nincs arra, hogy ez az ágazat a pénzügyi kormányzatot többféle gyanúsításnak tegye ki. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ez erős kitétel!)
