Képviselőházi napló, 1931. XVII. kötet • 1933. június 06. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-194

104 Az országgyűlés képviselőházának Iztását >a! tőke ismerete nélkül nem lehet bírálni, nem lehet ellenőrizni. (Ügy van! balfelöl.) A ítöbbletkatmatot és kezelési költséget 6,515.728 pengőben állapítja meg az indokolás, de ez az összeg nem teljes, mert a kamat és ke­zelési költségtöbblet 10*8 millió pengő, ha az üzemeket ^terhelő adóssággyarapodás • szükség­letét is számításba vesszük, amely aiem kapcsol­ható ki az összefoglaló indokolás keretéből. A rendszerben súlyos megítélés alá esik, hogy 'több esetben nincs megjelölve az ,a törvé­nyes alap, amely az adósság felvételének igazo­lására szolgál. (Kun Béla: Ez mulasztás!) Az esetek közül utalok a forgótőkekölcsönöknél és egyéb kötelezettségeknél jelentkező 61'5 millió pengő gyarapodására. Az ilyen esetek egyma­gukban sürgetik a költségvetési előirányzatban a tiszta kép benyújtását, ami nemcsak az or­szággyűlés budget-jogának a követelménye, hanem eminens érdeke csonka országunknak, mert a tiszta képiből a külföld is meggyőződhet­nék, hogy országunk esonkasága egyszersmind gazdasági betegség, amelyet csak a lekapcsolt részek visszakapcsolásával lehet gyökeresen meggyógyítani. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Amikor az előadottakat hangsúlyozva a miniszter úr figyelmébe ajánlom, ki kell tér­nem a tárcakölcsönök szükségletének előirány­Az 1931(32. évi zárszámadás' szerint a tárca­kölesönök 362 millió pengővel vannak kimutatva az állami adósságok leltári részében, amelyből a közigazgatásra 90 millió pengő, az üzemekre pedig 272 millió pengő esik. Ha ezeket a kölcsö­nöket abban az érdekeltségben bírálom, amely­ben az 1933/34. évi ( költségvetési előirányzattal állanak, még megközelítő képet sem tudok al­kotni a kölcsönök törlesztési- és kamatszükség­letének előirányzásáról. Szerepelnek a rendes, az átmeneti, sőt a beruházási kiadások között is. Az 1933/34. évi költségvetési előirányzatban meg 24 millió pengő átvitetett az állami adós­ságok 3. címének a forgótőke kölcsönök és egyéb kötelezettségek rovatára. A rendszertelen­ségnek útvesztőjében nem voltam képes a tárca kölcsönök költségvetési fedezetének még egy részét sem megállapítani. Ez^ a zűrzavaros elő­irányzás igen t. miniszter úr fenn nem tart­ható, mert az minden érdeket sért* de legjobban sérti a nemzetét. Mellőzhetetlenül szükséges, hogy ezek á kölcsönök a tőkék részletezése mellett — tárca­kölcsönök elnevezés alatt — állíttassanak be a költségvetési előirányzatba, úgy a hogy ezt az 1897 : XX. te. rendeli, és úgy, ahogyan az a múltban gyakorlatban volt. De ezzel be is fejezem az állami adósságokra vonatkozó kritikámat. (Halljuk! Halljuk!) Hangsúlyozni kívánom, hogy kritikám a t. miniis'zter úr személyét nem érinti és nem is érintheti. Hiszen miniszteri székének elfoglalása napjától olyan súlyos munkateher nehezedett a vállaira, amely mentesíti, hogy tárcájának egyes területein rendszerváltozást még nem inaugurált. Ez a vélekedésem egyszersmind bizalmat jelent a t. pénzügyminiszter úr iránt abban a tekintetben, hogy aiz. államadósságok szükség­leteinek költségvetési előirányzásáról, az alap­vető szempontok mérlegelésével mondott kri­tikámat megfontolás tárgyává teszi és a leg­közelebbbi költségvetési előirányzat elkészíté­sénél érvényesíti. T. Ház! Még két kérdésre kívánok a pénz­ügyi tárca költségvetési vitájánál kitérni. Ezek a kérdések két ágazat alaki rendjét érintik. 19 A. ülése 1933 június 7-én > szerdán. Tudjuk, hogy az 1897 : XX. te. rendelkezései megszabják a költségvetési előirányzat szer­kesztésének az alaki rendjét is. Ez az alaki rend a költségvetésnél egyforma értékű a költ­ségvetésnek jogi részével. Ha teShiát rendet félretolni engedjük, az országgyűlés budgetjoga a maga teljességében nem érvénye­sülhet. A költségvetés alaki rendjét sérti a pénzügyi tárca költségvetési előirányzatának második: Pénzügyi igazgatóságok, központi díj ­és illetékkiszabási hivatal, központi illetmény hivatal, székesfővárosi kerületi adófelügyelő­ségek címénél követett tagozási rendszer, En­nek a címnek a keretében négy középfokú ha­tóság személyi járandósága, dologi, átmeneti kiadása, és rendes bevétele együttesen van elő­irányozva. Már pedig az együttes előirányzás gátolja a Legfőbb Állami Számvevőszék köz­jogi ellenőrzésének hatékonyságát is. (Br. Vay Miklós: Szigorú megállapítás!)^ Megállapítá­sota a törvényen alapszik t. képviselőtársam, tehát nem lehet azt mondani, hogy szigorú. Én csak a fundamentumra utaltam. • T- Ház! Az együttes előirányzásban tör­vénytelenségét tetézi az, hogy a cím keretébe vont négy hatóságnál, illetőleg hivatalnál a fogalmazást, a számvevőségi, a szakértői és a kezelési szakokba szervezett állásokat, úgyszin­tén az altiszti és szolgai állásokat nem hatósá­gok, illetőleg hivatalok szerint elkülönítve részletezi, noha ezt a már idézett törvény 33. §-ában foglalt határozmányok megkövetelik. Elnök: T, Ház! Megállapítom, hogy a mai vita folyamán a belügyminiszter úr beszéde két percig tartott és ezért a mai tárgyalási idő 12 óra 2 percig tart. Strausz István: Az^ alkalmazottak végleges létszáma a költségvetési előirányzatban fel­tűnően nagy: 2050. Ennek a létszámnak szük­ségességét a költségvetésnek mai részletezésé­ből lehetetlen^ megítélni. Majdnem 7 millió pengő a személyi járandóság, ami nagyon sok nak látszik. Ezért is szükséges az állások rész­letezése hatóságok, illetőleg hivatalok szerint. Hozzá még a két hivatalból az, egyik, a Köz­ponti Illetményhivatal, amely új szervezetű és amelyről senki sem tudja, mily mérvű költ­séget emészt fel. Csak azt tudják, hogy kon­centrált hatáskörével az egyéni miniszteri fe­lelősség érvényesítését gátolja és hogy kon­centrált 'munkakörét zökkenőkkel tölti be. Nincs időm részletesebben kitérni a kér­désre, csak arra kérem az igen t. miniszter urat.^ hogy a négy hatóság, illetőleg hivatal, kiadásait és személyzeti állományát a költség­vetésben külön-külön tagozza úgy, mint az tárcájának «Földadónyilvántartás, Állami föld­rendezés^ és Állami térképészet)) című ágazatá­nál történik. Legyen szabad még arra kérnem a t. mi­niszter urat, hogy tárcájának «Különféle ki­adások és bevételek» című ágazatát szüntesse meg egészben olymódon, hogy az ezen ágazat­nál előirányzott r kiadásokat és bevételeket illessze be tárcájának azon ágazataiba, ame­lyekkel leginkább kapcsolatosak. Az ágazat pusztán elnevezése miatt, sötét pontja a pénz­ügyi tárca költségvetési előirányzatának azért is, mert az ágazaton belül egyéb kiadások, ve­gyes kiadások és ugyanilyen jogcím alatt be­vételek tagoztatnak nagy-nagy pénz javadalom, illetőleg bevétel előirányzása mellett. Semmi szükség nincs arra, hogy ez az ágazat a pénz­ügyi kormányzatot többféle gyanúsításnak te­gye ki. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ez erős kitétel!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom