Képviselőházi napló, 1931. XVI. kötet • 1933. május 18. - 1933. június 02.
Ülésnapok - 1931-187
Az országgyűlés képviselőházának 187. ülése 1933 május 2^-én, szerdán. 245 a befektetett tőke, amelyet a^ létesítendő hídra a kormány áldozni kíván, arányban legyen azzal a haszonnal, amelyet a híd létesítése majdan produkál. (Helyeslés a jobboldalon.; Mély tisztelettel kérem a miniszter urat, szíveskedjék ennek a hídnak kérdését meleg gondoskodása tárgyává tenni és ha csak lehetséges» már a most következő költségvetési évben esetleg az egyéb előirányzatok összezsugorításával legalább 300.000 pengő összeget biztosítani, hogy ennek a hídnak alapvető munkálatai lehetőleg már ebben az évben elkezdődjenek s ezzel kapcsolatban a munkanélküliség kérdése is bizonyos mértékben kedvező irányba terelődjék, A tegnapi vita során szóbakerült a diósgyőri vasgyár kérdése is. En mint boríodvármegyei képviselő, a diósgyőri vasgyárral szomszédos kerületet képviselek, tisztelettel kérem a miniszter urat, szíveskedjék gondoskodása tárgyává tenni azt, hogy a diósgyőri vasgyár lehetőleg minél több munkát kapjon, mert az ottani munkások, akik most kényszerű munkanélküliségre vannak kárhoztatva, vagy, akik a munkaidőnek csak igen kis részét tudják ledolgozni, a legsiralmasabb helyzetben vannak. Nagy szeretettel foglalkozott a miniszter úr tegnapi beszédében a kisiparosok helyzetével is. Valóban figyelemreméltó és szükséges is, hogy így legyen, hiszen az országnak 300.000 önálló kisiparosa van. A székházkölesönökről is nyilatkozott a miniszter úr és kijelentette, r hogy^ 9'6%-ról 7'6%-ra mérsékli ennek szolgáltatását. De t. Képviselőház, ez a 7'6%-os mérték is túlmagas ma már, akkor, amikor a mezőgazdaság — hiszen magam is mezőgazdasági érdekeltségű képviselő vagyok — a bekebelezett, illetőleg zálogleveles terhek után a tőketörlesztés felfüggesztése következtében csak 5, illetőleg 5'5%-os szolgáltatást fizet. Méltányos tehát, hogy a kisiparosok a székházkölcsönük után a 7"6%-os mostani járulék helyett még újabb bonifikációban, kedvezésiben részesüljenek és legalább további 2%-os segélyt nyújtsunk részükre. (Helyeslés. — Fábián Béla: Ezzel a kölcsönnel vették le a kisiparosokat a lábukról! — Zaj jobbfelől.) Ezzel kapcsolatban megemlítem a kis 7 ipari export kérdését is, amely téren már jelentékeny f eredményeket produkált különösen a bútor- és szőrmeipar. Kérem a miniszter urat, méltóztassék az exportintézet dotációját olyan mértékben felemelni, hogy legalább 36.000 nengő hitel álljon rendelkezésére abból a célból, hogy a kisipari export is megszervezhető legyen. Hasonlóképpen kérem^ a miniszter úr figyelmét a kisipari hitelkérdésekre is, mert ez a hitel még ma is igen nehezen hozzáférhető és rendkívül drága. Kérem továbbá a kisiparosoknak a közszállításokban való lehető részesítését is. Az idegenforgalmi kérdéshez szólva, Aggtelek ügyére van szerencsém felhívni a miniszter úr figyelmét. Az aggteleki cseppkőbarlang^ hazánknak egyik legnagyobb természeti szépsége. Méreteiben valóban kolosszális, szépségeiben fenséges hely ez, amely azonban részint közlekedési nehézségek miatt, részint pedig azért, mert villanyvilágítással még a mai napig sincs ellátva és sportszállóval nem rendelkezik, úgyszólván ki van kapcsolva az idegenforgalomból. Meg vagyok győződve róla, hogy ha a kormánynak módja lesz kellő áldozatot hozni ezeknek a hiányoknak pótlására, akkor oda igenis, jelentékeny idegenforgalmat lehet irányítani. Bár Lillafüred kérdése elsősorban a földmívelésügyi miniszter úr tárcája körébe tartozik, mégis legyen szabad megemlítenem, hogy Lillafüred közlekedésügyi viszonyai sem kielégítőek. Lillafüredlet eddig mindenki szidta, de aki egyszer elment oda, a.z meggyőződött arról, hogy valóban csodálatosan szép hely, amely fejlődésképes és amely az idegenforgalmat végeredményben mégis csak oda fogja vonzani magához, ha a kormányzat gondoskodik kellő közlekedésről. Ezt legyen szabad szintén a miniszter úrnak tisztelettel figyelmébe ajánlani. Nagy megnyugvással és örömmel vettem, amidőn a miniszter úr tegnap az energiagazdálkoidéssal kapcsolatban megemlékezett a Sajó folyó vízi erejének esetleges kihasiználásáról. Kész tervek vannak erre vonatkozóan és a Sajó folyónál körülbelül 8 méter magas esést lehet produkálni, ami — szakember nem lévén, nem tudom a számokat — igen jelentékeny lóerőt képvisel. Kérném szépen a miniszter urat» .méltóztassék ezzel a kérdéssel is szeretettel foglalkozni és amennyiben csak lehet, őzt a kérdést is kivitelhez juttatni. Ezekben voltam bátor röviden kérni a miniszter úr figyelne és miután a kormány iránt és a miniszter úr iránt pedig különösen nagy bizalommal viseltetem, a címet tisztelettel elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon. —- A szónokot többen üdvösük.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! A tizenegyedik költségvetési vita az, amelyben résztveszek és ez az első eset, hogy a kereskedelmi tárca általános vitájában nem vettem részt. Nem vettem részt azért, mert 'nem óhajtottam éjfél után a t. Képviselőházban felszólalni. Nekem különben is megvan a véleményem ezekről az éjszakai ülésekről és megvan a véleményem a 12 órán túl terjedő ülések komolyságáról. Csak egy példát akarok felhozni, azt, hogy tegnap, amikor a kereskedelemügyi tárca költségvetése felett szavaztak, azt hiszem, nagyon kompromitáló volna, ha megmondanám, hogy az egyes oldalakon hány képviselőtársunk volt jelen. Ha azonban, már ez így van. méltóztassanak megengedni, hogy egyre kérjem a t. miniszter urat és az ő révén a t. kormányt. Ne méltóztassék a képviselők beszédidejét^ elvenni. Tiszta lehetetlenség, hogy amikor éjszakára teszik a képviselőház tárgyalási idejét, akkor a t. kereskedelemügyi miniszter úr nagyon idegesen toár, de két órát elvett abból a lehetőségből, hogy a t. miniszter úr és a t. kormány kereskedelmi politikáját megkritizáljuk. (Lukács Béla: Utána beszélhettünk!) Már megmondottam, hogy az éjfélutáni beszéd a képvislőházban "nem falra foorsóhányás, hanem süket füleknek való beszéd. (Lukács Béla: A képviselő úr nem volt itt, mi meg itt voltunk!) Éjfél után nagyon jól érezheti az ember magát egy kiskocsmában, de akkor komoly politikát csinálni nem lehet. (Egy hang jobbfelől: Ez egyéni dolog!} Ezt voltam bátor megjegyezni és a magam részéről tisztelettel kérem a t. miniszter; úron keresztül a t. kormányt, hogy ezzel az új szokással, amely szerint a t. miniszter urak az éjfélelőtti időt veszik el a maguk részére, hagyjon fel. ök sem akarnak ugyanis éjfél után beszélni. Az urak hozták be az éjszakai üléseket, ennélfogva viseljék annak következményeit. A t kormány volt az, amely azt mondotta, hogy éjszaka jobban lehet tárgyalni. Ha jobban lehet tárgyalni, akkor beszéljenek a t. miniszter urak éjszaka, 35*