Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 1 ben tette a szükséglakások terén a helyzetet előnyösebbé, hogy ezt egyáltalán nem lehet a helyzet javulásának tartani, különösen mosta­nában, amikor még mindig kilakoltatások foly­nak. (Büchler József: Hat gyermekkel az utcán és a kapu alatt!) Olvashatta bárki, hogy egy fővárosi köztérre kellett kilakoltatni olyan családot, amely családban kiskorú gyermekek is vannak, akik az éjszakát és éppen ezt a ma délelőtti rendkívüli esős időt a szabad ég alatt voltak kénytelenek eltölteni. (Büchler József: Hathetes csecsemők!) Akármilyen szegények is, de van valami holmijuk, ami tönkreázott és apró gyermekeik vannak kitéve a megbetege­dés veszélyének. Amidőn ilyen állapotok találhatók, akkor egyáltalán nem vigasztaló a miniszter úrnak az a megállapítása, hogy 150 szükséglakássá] növekedett a lakásügyi miniszteri biztos ren­delkezésére álló lakások száma és ezért a hely­zet javult. Semmi körülmények között nem tu­dok beletörődni abba, hogy embereket a sza­bad ég alá költöztessenek, legkevésbbé tudok be­letörődni abba, hogy olyan családokat költöz­tessenek a szabad ég alá, ahol apró gyermekek vannak, akik a megbetegedés veszélyének van­nak kitéve. Az államnak igenis, kötelessége gondos­kodni arról, bármilyen erőfeszítések árán és bárhonnan szakítson el összegeket és teremtsen szükséglakásokat, hogy ilyen esetek elő ne for­duljanak, mert bárhol történik ez meg a fő­városban, vagy vidéki városban, ez a város­nak is, de az államnak is szégyene. (Büchler József: A főváros ne a keresztény kaszinónak adjon pénzt, hanem építsen szükséglakásokat!) Nem tartom helyesnek a miniszter úr ama megállapítását sem, amellyel egyszerűen el akarja hárítani ezt a kötelességet magától és át akarja hárítani a fővárosra, mert köztudo­mású, hogy a főváros ezen a téren, ha kielégí­tőt nem is tett, de tett valamit, azonban az is köztudomású, hogy a fővárosba beözönlik nemcsak a környék, hanem a vidék lakossága, amely itt keres elhelyezkedést, itt keres magá­nak megélhetést és így nemcsak egyedül a fő­várost terheli ez a kötelességteljesítés, hanem éppen ezen okok folytán igenis, az államnak is messzemenő kötelessége van. Bizonyos mértékig vigasztaló a válaszban a miniszter úrnak az a megállapítása, hogy a Mária Valéria-telepen van ugyan 270 lakás­felmondás, ez azonban nem jelent kilakolta­tást. Bár úgy lenne, ahogyan ez a miniszter úr válaszában található, azonban ezt egyelőre végérvényesen még megállapítani nem lehet. Viszont nem tudom megérteni a miniszter úr válaszának azt a részét, amelyben azt mondja, hogy a szükséglakásokból való ikilakoltatáso­kat emberségesen fogják végrehajtani. (Büch­ler József: Emberségesen dobják ki őket!) Em­berséges végrehajtást én nem nagyon tudok elképzelni. Ha a kilakoltatásra ítéltek • ilyen elbírálásra szorulnak, ez szintén azt jelenti, hogy bár emberségesen, de kirakják őket az utcára, vágy egy fővárosi köztérre. Hát ilyes­mit emberségesen csinálni nem lehet. (Büchler József: Nem azt mondják, hogy mars ki, ha­nem azt, hogy tessék kimenni!) Nem értem a miniszter úr válaszának azt a részét sem, amelyben azt állapítja meg, hogy nem mondhat le a Mária Valéria-telepen levő főépületekről, illetve azokat nem iminősítheti szükséglakásoknak, dacára annak, hogy nincs elegendő szükséglakás, mert az azokból befolyó bá^bérjö védelmekre szükség van abból a cél­y 3. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 59 ból, hogy azokkal tartsák fenn azokat az épü­leteket. Nagyon szomorú jelenség, ha a kor­mány egyik tagjának azt kell mondania, hogy nem minősíthet bizonyos kezelése alá tartozó lakásokat szükséglakásoknak, mert a befolyó házbérre olyan szüksége van az államnak, hogy arról nem mondhat le. Ez egyáltalában nem tartható állítás és éppen azért, mert ebben a válaszban nincs egészen határozottan megálla­pítva az, hogy a kilakoltatások megszűnnek, és hogy a miniszter, illetőleg a kormány gon­doskodik kellőszámú (szükséglakásról, errevaló tekintettel a választ tdomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat méltóztatiik-e a választ tudomá­sul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tu­domásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Musa István képviselő úrnak Kiskun­halas képviselőtestületének, újjáalakítása ügyé­ben r 1933 április 5-én elmondott interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Tisz­telt Képviselőház! Musa István ország­gyűlési képviselő úr az országgyűlés Kép­viselőházának 1933. évi április hó 5-én tartott ülésében Kiskunhalas megyei város képviselő­testületének újjáalakulása ügyében interpellá­ciót terjesztett elő, amelyben kifogásolja, hogy Kiskunhalas megyei városban a megüresedett tagtsági helyekre a választás még nem. tartatott meg és hogy az ügyeket a (képviselőtestület még a régi összeállításban vezeti. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: A szóban f lévő képviselőtestületi tagválasz­tás az 1932. évben azért nem történt meg, mert a város késedelmes előterjesztése követ­keztében a vármegye törvényhatósága 1932. évben a választási lelnököt 'már nem küldhette ki. Az alispán jelentése szerint az 1933. évben a választás 1 megejtésénelk pedig az az akadálya, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság 1365/1932. számú ítélete értelmében a választás már csak az 1933. évre érvényes névjegyzék alapján tör­ténhetik meg, aminek következtében új községi választói névjegyzéket ikellett készíteni. Ez a névjegyzék már el is készült. Intézkedést tet­tem aziránt, hogy amint a névjegyzék jogerőre emelkedik, a választás haladéktalanul megtör­ténjék. Arra az állításra nézve^ pedig, hogy a kép­viselőtestület régi összetételében r jogtalanul működik, válaszom az, hogy a választás alá eső képviselőtestületi tagok megbízatása a tör­vény rendelkezéseiből folyólag mindaddig fenn­áll, amíg a választás következtében ezeknek helyeit betöltik. Kérem válaszom szíves tudo­másulvételét. Budapest, 1933. évi éprilis hó 24. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Musa István: T. Képviselőház! A belügy­miniszter úrnak interpellációmra adott vála­szát nem vehetem tudomásul. Nem vehetem tudomásul azért, mert bár a belügyminiszter úr válaszában megállapítja azt, hogy a város késedelmes előterjesztése folytán nem lehetett Kiskunhalas 1 megyei város képviselőtestületét újjáalakítani, azért^ a késedemes közegek ellen semmiféle intézkedést nem helyezett kilátásba. De nem vehetem tudomásul a belügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom