Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Az országgyűlés képviselőházának 1 ben tette a szükséglakások terén a helyzetet előnyösebbé, hogy ezt egyáltalán nem lehet a helyzet javulásának tartani, különösen mostanában, amikor még mindig kilakoltatások folynak. (Büchler József: Hat gyermekkel az utcán és a kapu alatt!) Olvashatta bárki, hogy egy fővárosi köztérre kellett kilakoltatni olyan családot, amely családban kiskorú gyermekek is vannak, akik az éjszakát és éppen ezt a ma délelőtti rendkívüli esős időt a szabad ég alatt voltak kénytelenek eltölteni. (Büchler József: Hathetes csecsemők!) Akármilyen szegények is, de van valami holmijuk, ami tönkreázott és apró gyermekeik vannak kitéve a megbetegedés veszélyének. Amidőn ilyen állapotok találhatók, akkor egyáltalán nem vigasztaló a miniszter úrnak az a megállapítása, hogy 150 szükséglakássá] növekedett a lakásügyi miniszteri biztos rendelkezésére álló lakások száma és ezért a helyzet javult. Semmi körülmények között nem tudok beletörődni abba, hogy embereket a szabad ég alá költöztessenek, legkevésbbé tudok beletörődni abba, hogy olyan családokat költöztessenek a szabad ég alá, ahol apró gyermekek vannak, akik a megbetegedés veszélyének vannak kitéve. Az államnak igenis, kötelessége gondoskodni arról, bármilyen erőfeszítések árán és bárhonnan szakítson el összegeket és teremtsen szükséglakásokat, hogy ilyen esetek elő ne forduljanak, mert bárhol történik ez meg a fővárosban, vagy vidéki városban, ez a városnak is, de az államnak is szégyene. (Büchler József: A főváros ne a keresztény kaszinónak adjon pénzt, hanem építsen szükséglakásokat!) Nem tartom helyesnek a miniszter úr ama megállapítását sem, amellyel egyszerűen el akarja hárítani ezt a kötelességet magától és át akarja hárítani a fővárosra, mert köztudomású, hogy a főváros ezen a téren, ha kielégítőt nem is tett, de tett valamit, azonban az is köztudomású, hogy a fővárosba beözönlik nemcsak a környék, hanem a vidék lakossága, amely itt keres elhelyezkedést, itt keres magának megélhetést és így nemcsak egyedül a fővárost terheli ez a kötelességteljesítés, hanem éppen ezen okok folytán igenis, az államnak is messzemenő kötelessége van. Bizonyos mértékig vigasztaló a válaszban a miniszter úrnak az a megállapítása, hogy a Mária Valéria-telepen van ugyan 270 lakásfelmondás, ez azonban nem jelent kilakoltatást. Bár úgy lenne, ahogyan ez a miniszter úr válaszában található, azonban ezt egyelőre végérvényesen még megállapítani nem lehet. Viszont nem tudom megérteni a miniszter úr válaszának azt a részét, amelyben azt mondja, hogy a szükséglakásokból való ikilakoltatásokat emberségesen fogják végrehajtani. (Büchler József: Emberségesen dobják ki őket!) Emberséges végrehajtást én nem nagyon tudok elképzelni. Ha a kilakoltatásra ítéltek • ilyen elbírálásra szorulnak, ez szintén azt jelenti, hogy bár emberségesen, de kirakják őket az utcára, vágy egy fővárosi köztérre. Hát ilyesmit emberségesen csinálni nem lehet. (Büchler József: Nem azt mondják, hogy mars ki, hanem azt, hogy tessék kimenni!) Nem értem a miniszter úr válaszának azt a részét sem, amelyben azt állapítja meg, hogy nem mondhat le a Mária Valéria-telepen levő főépületekről, illetve azokat nem iminősítheti szükséglakásoknak, dacára annak, hogy nincs elegendő szükséglakás, mert az azokból befolyó bá^bérjö védelmekre szükség van abból a cély

3. ülése 1933 május 3-án, szerdán. 59 ból, hogy azokkal tartsák fenn azokat az épületeket. Nagyon szomorú jelenség, ha a kormány egyik tagjának azt kell mondania, hogy nem minősíthet bizonyos kezelése alá tartozó lakásokat szükséglakásoknak, mert a befolyó házbérre olyan szüksége van az államnak, hogy arról nem mondhat le. Ez egyáltalában nem tartható állítás és éppen azért, mert ebben a válaszban nincs egészen határozottan megállapítva az, hogy a kilakoltatások megszűnnek, és hogy a miniszter, illetőleg a kormány gondoskodik kellőszámú (szükséglakásról, errevaló tekintettel a választ tdomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatiik-e a választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Musa István képviselő úrnak Kiskunhalas képviselőtestületének, újjáalakítása ügyében r 1933 április 5-én elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Musa István országgyűlési képviselő úr az országgyűlés Képviselőházának 1933. évi április hó 5-én tartott ülésében Kiskunhalas megyei város képviselőtestületének újjáalakulása ügyében interpellációt terjesztett elő, amelyben kifogásolja, hogy Kiskunhalas megyei városban a megüresedett tagtsági helyekre a választás még nem. tartatott meg és hogy az ügyeket a (képviselőtestület még a régi összeállításban vezeti. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: A szóban f lévő képviselőtestületi tagválasztás az 1932. évben azért nem történt meg, mert a város késedelmes előterjesztése következtében a vármegye törvényhatósága 1932. évben a választási lelnököt 'már nem küldhette ki. Az alispán jelentése szerint az 1933. évben a választás

1 megejtésénelk pedig az az akadálya, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság 1365/1932. számú ítélete értelmében a választás már csak az 1933. évre érvényes névjegyzék alapján történhetik meg, aminek következtében új községi választói névjegyzéket ikellett készíteni. Ez a névjegyzék már el is készült. Intézkedést tettem aziránt, hogy amint a névjegyzék jogerőre emelkedik, a választás haladéktalanul megtörténjék. Arra az állításra nézve^ pedig, hogy a képviselőtestület régi összetételében r jogtalanul működik, válaszom az, hogy a választás alá eső képviselőtestületi tagok megbízatása a törvény rendelkezéseiből folyólag mindaddig fennáll, amíg a választás következtében ezeknek helyeit betöltik. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1933. évi éprilis hó 24. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Musa István: T. Képviselőház! A belügyminiszter úrnak interpellációmra adott válaszát nem vehetem tudomásul. Nem vehetem tudomásul azért, mert bár a belügyminiszter úr válaszában megállapítja azt, hogy a város késedelmes előterjesztése folytán nem lehetett Kiskunhalas

1 megyei város képviselőtestületét újjáalakítani, azért^ a késedemes közegek ellen semmiféle intézkedést nem helyezett kilátásba. De nem vehetem tudomásul a belügyminiszter