Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

56 Àz országgyűlés képviselőházának csak akkor és ott tagadják meg az engedélyt. ahol és amikor ezek az érdekek azt szükségessé teszik. Minthogy időközben aí tilalmat részben feloldó rendelkezés hatályonkívül helyeztetett, az interpellációban kívánt intézkedésre ezidőszerint már ebből az okból sincsen szükség. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. • Budapest, 1933. évi április hó 24-én. vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nem él a viszonválasz jogával. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Petró Kálmán képviselő úrnak a kórházak és gyógyintézetek hátralékos ápolási díjai tárgyában a pénzügyminiszter úrhoz és a belügyminiszter úrhoz intézett írásbeli interpelláció jára

; Kéreim a jegyző urat, szíveskedjék a válasz szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház! Petró Kálmán országgyűlési képviselő úr 1932. évi dece'mJber hó 16-án a kórházak és gyógyintézetek hátralékos ápolási díjai tárgyában a pénzügyminiszter^ úrhoz és hozzam írásbeli interpellációt intézett. Ezen interpellációra vonatkozó végleges írásbeli válaszomat — a pénzügyminiszter úr nevében is — a következőkben adom meg: A volt népjóléti és munkaügyig minisztériumhoz, illetőleg a belügyminisztériumhoz a kórházi ápolási díjaknak átalányösszegben történt megállapítását megelőző, vagyis 1930 január l-e előtti időkből, az eddig felterjesztett számadások 17,562.000 pengő tartozást mutattak ki. Ebből az összegből a vidéki köz- és nyilvános jellegű kórházakra esett 5,522.000 pengő tartozás. Minthogy azonban régi számadások még mindig érkeznek fel, valószínűleg a tartozás a 6,000.000 pengőt meg fogja közelíteni. A vidéki köz- és nyilvános jellegű kórházak 'most említett követeléseinek törlesztésére 1,233.072 pengő kitaltatott, 2,688.000 pengő pedig a kórházfenntartók részéről az államkincstárral szemben fennálló tartozások beszámítása által kompenzációs alapon rendeztetett. Ezeknek az intézkedéseknek eredményeként az említett 5,522.000 pengő gyógydíjkövetelés 3,921.000 pengővel apasztatott, úgyhogy ma már kerek számban 1,600.000 pengő tartozás áll fenn, mely az előbb már említett, de még fel nem. terjesztett gyógydíjkö vetélésekkel együtt kb. 2,000.000 pengőre tehető. A tartozásoknak egyrészt a költségvetésben betegápolási hozzájárulásokra megállapított összeg keretében, másrészt pedig a kórházfenntartó állami tartozásainknak további beszámítása útján való rendezése folyamatban van. A budapesti közkórházakkal szemben pedig kereken 12,040.000 pengő tartozás állott fenn, amelyből az előző évekből 2,100.000 pengő kiutaltatott s a fennmaradó 9,940.503 pengő külön rendezés tárgyát képezte. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1933. évi április hó 24-én. Keresztes-Fischer s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr írásbeli 173. ülése 1933 május 3-án» szerdán. válasza Büchler képviselő úrnak a székesfővárosi kerületi választmányok működésének megkezdése tárgyában folyó évi márcis 22-én elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző rat, szíveskedjék a válasz szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «T. Képviselőház! Büchler. József országgyűlési képviselő úr az országgyűlés Képviselőházának 1933. évi március hó 22-én tartott ülésében a székesfővárosi kerületi választmányok működésének megkezdése tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő : Ismeretes, hogy az új fővárosi törvény, az 1930 : XVIII. tcikk 3. §-a, illetőleg e törvényszakasz alapján kiadott 2130/1930. B. M. ein. számú rendelet e törvény életbelépése után elsőízben új kerületi 'beosztást állapított meg, és a székesfőváros területét 14 közigazgatási kerületre osztotta fel. Ez a kerületi beosztás az idézett törvényszakasz értelmében közigazgatásilag csak akkor lép életbe, ha eziránt a belügyminiszter a székesfőváros meghallgatásával intézkedik, mint választókerületi beosztás azonban a törvény 16. §-'a értelmében már az elsőízben tartott törvényhatósági választások alkalmával is hatályos volt. E törvényszakasz szerint ugyanis a választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak. A törvény 55. §-a értelmében, az összes választók közül választott törvényhatósági bizottsági tagok választásával egyidejűleg minden közigazgatási, illetőleg az azzal azonos választókerületben a kerületi választmánynak választás alá első tagjait is meg kellett választani. A kerületi választmányok megalakulásának és működése megkezdésének azonban akadálya az, hogy a törvény által megállapított közigazgatási kerületi beosztás legfőképpen anyagi okokból még életbeléptethető nem volt. Mindaddig pedig, míg az új közigazgatási kerületi beosztás életbeléptethető nem lesz, törvényi akadályai vannak annak, hogy a kerületi választmányok megalakuljanak és működésüket megkezdjék. A válsztókerületeknek a közigazgatási kerületekkel való azonosságából minden kétséget kizáróan következik ugyanis az, hogy a megválasztott választmányi tagok csakis abban a közigazgatási kerületben működhetnek, amelyikkel azonos választókerületben megválasztattak. Ezt az alapvető törvényi rendelkezést pedig a I., V., VI., VII., X., XI—XIV. választókerületekben megválasztott választmányi tagokra mindazideig nem lehet megvalósítani, amíg az új közigazgatási kerületi beosztás érvényre nem emelkedik. Az pedig semmiesetre sem volna helyes, ha a székesfőváros egységes szervezetének megbontásával a továbbra is változatlanul megmaradó közigazgatási kerületekben a választmányok már most megkezdenék működésüket. Maga a székesfőváros törvényhatósági bizottsága is erre az álláspontra helyezkedett akkor, amikor a kerületi választmányokról szóló szabályrendeletet elfogadta, kimondván, hogy ez a szabályrendelet csak akkor lép életbe, amikor az új fővárosi törvény alapján meghatározott közigazgatási kerületi beosztás érvénybe lép. Akkor, amikor a székesfővárosnak a kerületi választmányokról szóló szabályrendeletét felülbíráltam, egyúttal felhívtam a székesfővá-