Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-174

88 Àz országgyűlés képviselőházának a nézetem, hogy a 800 holdon felüli földbirtok tulajdonosa, ha nem okleveles és tanult gazda, vagy gyakorlati képzettsége nincs, köteleztes­sék arra, hogy vagy egy okleveles gazdát, vagy egy földmíves-iskolát végzett egyént alkal­mazzon a birtokán, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ez neki is és a nemzetnek is érdeke. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy kitérjek egy kérdésre, amelynek aktualitása van. Va­laki azt jelentette nekem, hogy Németország­ból idejött polgárok érdeklődnek három ma­gyar nagybirtok iránt. Én arra az álláspontra helyezkedem, hogy a magyar föld azoknak a kezében maradjon, akik azt a földet nemcsak művelik, hanem szentnek is tekintik és meg is becsülik. (Mikecz István: Hazájuknak!) A ma­gyar föld egyenlő fogalom a haza fogalmával. Sehogy sem járulhatnék hozzá ahhoz, ha ilyen törekvés történnék, mert egy nagyon szomorú példa van előttünk. Tessék visszagondolni Er­délyre. Az eladott úri birtokokat az Albina bu­karesti pénzen vette meg (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és évről-évre, hónapról-hónapra csúszott ki a magyar föld a magyarok lába alól. (Simon András: Nem fegyverrel vették el, hanem ravaszsággal!) Erről most beszélni nem akarok, majd még rá fogok férni későbbi fel­szólalásomban. T. Ház! A magyar földdel kapcsolatosan a magyar népoktatás kérdésével óhajtok foglal­kozni és tapasztalataim alapján állítom, hogy szükség van arra, hogy a magyar tanítókép­zést a falusi agrárnevelés érdekében átalakít­sák. Tessék csak elővenni egy olvasókönyvet, amelyet az elemiiskoiás növendék kap. Hogy abban mennyi ostobaság van felhalmozva és mennyi olyan dolog, amelynél az ember mér­gelődik, hogy azt a fogékonylelkű gyermeket mi mindennel tömik tele! Nekem az a felfogá­som, hogy szükség van társadalmi, politikai nevelésre is, mert csak egy művelt nemzettel lehet demokratikus, népies politikát csinálni; műveletlen nemzettel semmiféle tekintetben nem lehet boldogulni. A népnevelés emelése tekintetében a múlt­ban meghozott áldozatokat sosem kifogásol­tam, (Helyeslés jobbfelől.) ma sem kifogáso­lom, és az 5000 magyar népiskoláért Isten és ember előtt magam is vállalom a felelősséget. (Helyeslés jobbfelől. — Kassay Károly: Ötezer­ért ne vállalja a képviselő úr, mert annyi nincs! Csak ötezer épület van! A tanítói laká­sok is benne vannak az ötezerben!) Szükség van arra, hogy a falusi tanítás tanmenetébe és tanrendjébe be legyen állítva mint tantárgy a gyakorlati gazdálkodás, (Helyeslés jobbfelől.) a piackeresés kérdése, az állat-, baromfitenyész­tés, a szőlészet és gyümölcstermelés, sőt maga a csomagolás is. Csak egy gyakorlati példát mondok. (Halljuk! Halljuk!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Ismerek egy közép európai országot, amely 4500 vágón őszibarackot szállít külföldre. Az a barack nincs beérve, annak nincs aromája. Ez­zel szemben mi, Magyarország, amelynek a legjobb francia- és őszibarackja van a világon, — illatos:, színes, olyan mint a rózsa, csak ép­pen, hogy nem beszél az a barack — alig tud­tunk a múlt esztendőben is néhány vagonnal eladni, mert sem a piacokat, stem a csomagolás rendszerét nem ismertük, sőt nem voltunk tisz­tában azzal sem, hogy milyen értéke van a mi itù. ülése Î9S3 május 4-én, csütörtökön. gyümölcsünknek. Pedig senkise feledje él, hogy az Isten sok minden keserűséggel megáldott minket, de két olyan tulajdonsága van ennek az országnak, amelyet nem lehet elvenni: a magyar föld Összetétele és a magyar nap, amely úgy érleli meg a gyümölcsöt, hogy az nem válik ízetlenné és nem marad éretlen. Épúgy, mint a téli gazdasági tanfolyamon, a csomagolási tanfolyamon is foglalkoztatni lehetne az állásnélküli gazdatiszteket. A föld­mívelésügyi miniszter úrnak figyelmébe ajánlom azt is, hogy létesítsen 600 állatorvosi állást és meg is adom fedezetet. 370.000 darab sertés döglött meg pestisben. Ez bele­került 13 millió pengőjébe az országnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A 600 állatorvost be lehetne állítani 1,400.000 pengő fedezettel. Ez nagyon jó üzlet. S a földmívelésügyr mi­nisztérium gondoskodjék megfelelő szérumról és arról is, hogy kellő ellenőrzés miellett a szérum felhasználása úgy történjék, hogy an­nak eredménye is legyen. (Lázár Miklós: Es törje le a szérumárakat! — Erődi-Harrach Tihamér: Le kell törni már egyszer a szérum­visszaéléseket! Ezen pusztul el az egész ser­tésállománya Magyarországnak !) Mélyen t. Ház! Továbbmegyek az elhelye­zés és a munkaalkalmak teremtésének kérdé­sében és kijelentem, hogy a tízesztendős, so­kat szidott rendszernek van egy érdeme, az, hogy Magyarország úthálózatát lényegesen megszaporította. En azt mondom 1 , hogy az út­hálózat szaporítása további feladata a kor­mánynak, (Helyeslés.) mert még 1100 község van út nélkül és ott lehetetlenség piacra vinni a gazdasági termel vény eket; az útépítés tehát nem luxusépítkezés, hanem elsőrendű gazda­Sági szükség. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezek az útépítések meg is kezdődtek és munkaal­kalmakat fogunk teremteni. Tovább megyek. Foglalkozni akarok az állásnélküli szellemi munkásokkal. En nyu­godtan beszélhetek erről a kérdésről. Mindig perhorreszkáltam a jobb- és baloldali szélső­séget. Tizenhárom éves képviselőségem és húszéves közéleti multam alatt senki sem tud egyetlen egy olyan felszólalásomra rámutatni — pedig talán mégis mondtam néhány beszé­det és írtam néhány ezer cikket —, ahol nem azt az álláspontot vallottam volna s mint ma. En azt mondom, hogy a magyar fiatalság a magyar jövő kérdése. Az, aki a magyar intel­ligens és népszerető fiatalságnak kenyeret ad, az a magyar revíziót készíti elő. Legyen az­zal mindenki tisztában, hogy ha, nagy külpo­litikai eszközökkel, külföldi barátainkkal, se­gíthetünk is a revízió ügyén, de elsősorban saját nemzeti erőkifejtésünkön fog múlni, a mi nemzeti jövendőnk. Sokszor esik szó arról, hogy az egyeteme­ken numerus clausus van. En a magyar fia­talság érdekében kérem, hogy a bankok, válla­latok és a nagyipar vonalán szüntessék meg a mai numerus clausust, aimely fennáll és a magyar fiatalságnak adjanak helyet. Ostoba, önbíráskodó antiszemita jelszavakkal nem foglalkozom, de annyit merek mondani, hogy azokból a jelszavakból a konkrétumokat ki­válogatni és a nemzet fiatalsága javára érté­kesíteni, nemcsak az egyetemes magyar nem­zeti érdekeknek, de a magyar zsidóérdekek­nek is megfelel. Sokat lehetne persze erről a kérdésről be­szélni, azonban most e pillanatban csak égy kérdésre kívánnék kitérni és ez az, hogy a magyar ingó vagy ónnak 64%-a van a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom