Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

Àz országgyűlés képviselőházának 1 helyzet álljon be reánk nézve, mint eddig tör­tént. {Zaj. — Ulain Ferenc: Eddig még egy kon­ferencián sem végeztek semmit!) Mint méltóz­tatnak tudni, ez a konferencia június 12-ére össze van híva, és ne méltóztassanak elfelej­teni egy nagyon súlyos körülményt, amely a fehér fajok gazdagságát általában fenyegeti. A fehér fajoknak gazdasági helyzetét feltétlenül meg kell oldani. Pacifikálni kell a fehér fajok birodalmait, mert jön és nő a sárga veszedelem. (Zaj a baloldalon. — Mozgás.) Ne méltóztassék olyan nagyon a fejét fogni, képviselő úr, mert az alakulóban lévő új ázsáai hatalom Indiához, az amerikai érdekekhez olyan közel van, hogy ezekkel a szempontokkal ezeknek a hatalmak­nak számolniok kell. Ha pedig ezzel számolnak, nem tehetnek egyebet, mint azt, hogy a fehér fajok világának gazdasági dolgait rendbehoz­zák. En ebben bízom, ettől eredményt várok, és hiszem, hogy a londoni konferencia ezeket a 'kérdéseket rendezni fogja. Azt hiszem, hogy mi ennek .befejeztével a magunk dolgait kényel­mesen elintézhetjük. (Jánossy Gábor: Adja 'Isten! — Zaj balfelől.) Még egy belső politikai körülményre is felhívom a figyelmet. (Halljuk! Halljuk! bal­felől.) Felhívom a figyelmet arra, hogy ezt a 'kérdést nagyon helyes 'hangoztatni, nagyon (he­lyes kifejteni, de máról-holnapra megoldani nagyon veszedelmes. {Mozgás a baloldalon. — Hegymegi Kiss Pál: Miért?) Megmondom azt is, hogy máért: mert ha erre a kérdésre a pénzin­tézetek elő nem készülnek, s annak megoldása málról-holnapra következik be, s annak pénzin­tézeti és pénzügyi összeomlást jelent, (Zaj és ellenmondások balfelől.) amely teljesen lehe­tetlenné teszi azt, amiért dolgozunk, a gazda­sági hitelnyújtás megindulását. (Dinieh Ödön: Jó, nem csináljuk meg! — Derültség balfelől.) De megcsináljuk, mert ezt meg kell csinál­nunk. Meg kell ezt oldani, mert a magyar föld azt a megterhelést, amely alatt ezidőszerint nyög, nem bírja el. (Ulain Ferenc: Ezt mond­juk mi is! — Némethy Vilmos: Addig elárvere­zik a földeket. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Hegymegi Kiss Pál: Még néhányezer exisz­teneia menjen igaztalanul tönkre! Azért ké­sünk vele! — Ulain Ferenc: Először a sárga veszedelmet kell megoldani, azután jön a mienk. — Derültség.) Pesthy Pál: A sárga veszedelem fenyeget és ez nagy megoldó eszköz lesz. Mélyen t. Képviselőház! Azt mondotta t. képviselőtársam, hogy addig pár ezer exisz­tencia tönkremegy. (Hegymegi Kiss Pál: Bi­zony tönkre!) Azokkal az eszközökkel, amely eszközöket a kormány a gazdatársadalomnak már a ke­zébe adott és még adni fog a gazdatársadalom számára, meglesz a mód, hogy a gazdatársa­dalom a maga életét fenntartsa addig, amíg elkövetkezik annak az ideje, hogy ez a kérdés végleg megoldassák. Tessék csak figyelemmel lenni a 4300. számú rendeletre, amely az adós kamatszolgáltatási kötelezettségét leszállította 5'5%-ra. Ne méltóztassék azonban úgy tekin­teni ezt a rendeletet, mintha az egyedülálló rendelkezés lenne, mert ez együttjár a 6300. számú rendelet alkalmazásával. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha az adós nem a forgalmi 8%-ot, hanem az 5'5%-ot tudja fizetni... (Neu­berger Mihály: De azt sem bírja!) Tessék csak megvárni á végét és meg méltóztatnak érteni, hogy 'hogy függ Össze a két rendelet. Az ?. ülése 1933 május 3-án, szerdán. Öl 5'55%-kal a kormány csak azt célozta, hogy könnyebbé tegye a kamatfizetést, amelyet a 6300. számú rendelet előír. A 6300. számú ren­deletnek azonban van még egyéb rendelkezése is, nevezetesen az, hogy ha azt a gazdát elemi csapás érte, vagy gazdasági viszonyai olya­nok, hogy a bíróság megítélése szerint az il­lető gazda reményt nyújt arra, hogy a folyó gazdasági évben kötelezettségének eleget fog fog tudni tenni, októberig terjedő moratóriu­mot biztosít neki. Tehát leszállította a kamat­fizetési kötelezettségét, de érvényben tartotta azt az egyéb rendelkezést, amely a gazdák mentesítésére szolgál. (Ulain Ferenc: Nem moratórium kell ide, hanem végleges rende­zés!) Igen, csak lehessen végleges megoldást találni, t. képviselőtársam. (Ulain Ferenc: Azért van a kormány, 'hogy megcsinálja, ha tudja!) Abban a szisztémában, amelyet előbb je­lezni bátor voltam, a 3. pont az egyességi eljá­rásról szól. Azt hiszem, már január hó folya­mán érintkeztem ebben a kérdésben az igaz­ságügyminiszter úrral, március folyamán pe­dig beadványt intéztem a miniszterelnök úr­hoz, a földmívelésügyi miniszter úrhoz és az igazságügyminiszter úrhoz, amelyben kértem ezt az egyességi eljárást, és propozíciót tettem ennek az egyességi eljárásnak a megoldására. Szerintem ez az egyességi eljárás úgy fog eredményre vezetni, ha mi bizonyos gondola­tot a porosz Osthilfe-rendeletből és az Entschul­digungsverordnungból átveszünk. Ez a gon­dolat pedig a terhelési 'határ megállapítása. Azt hiszem, hogy Eckhardt Tibor t. képviselő­társam ma erre akart hivatkozni akkor, amikor itt a 60 vagy 80%-ig terjedő megadóztatás kérdését érintette, mert tényleg ez az az intéz­kedés, amelynek bevezetésével ezt a kérdést kezelni lehet. Itt is nagy nehézség van, mert a könnyítés, az eredmény, a plusz ebben a kérdésben az, ha megállapítom a terhelési 'ha­tárt. Megállapítom, mondjuk 60%-ban. Ez azt jelenti, hogy a 60%-ig terjedő hitelező, mint külön kielégítésre jogosult hitelező kezeltetik, vagyis annak a követelése teljes mértékben honoráltatok. A 60%-on felüli 'hitelezők pedig már a többségi elhatározás keretébe esnek és az az álláspont, amelyet a hitelezők többsége elfoglal, kötelező a többire nézve. t Ez kénysze­rítő eszköz, amelynek beiktatásával meg le­hetne ezt a kérdést oldani. Mélyen t. Képviselőház! Vannak itt dok­trínák, telekkönyvi jog, szerzett jog stb., ame­lyek itt aztán belejátszanak ebbe a kérdésbe. Nekünk ezen a kérdésen, véleményem, szerint, túl kell tennünk magunkat, még pedig odáig, ahol az az érték a valódi értéknek megfelel, ahol én attól a kimaradó hitelezőtől már nem veszek el semmit, mert ha bírói árverésen adódnék el az ingatlan, annak úgy sem jut­hatna semmi sem. Ezek azok a problémák, amelyeket meg kell oldanunk és amelyeknek megoldása elő­készítés alatt is van. Ismerve azt a jóakara­tot, amellyel a kormány ezt a kérdést kezeli és amellyel a gazdák érdekét képviselni akarja, azt hiszem, hogy ez a kérdés megol­dást is fog találni. Ehhez fűződik azután a negyedik kérdés is. Az úgynevezett iföldvásárló szövetkezet kérdése. (Mozgás balfelől.) Ne méltóztassék ..előre inteni, igen t. Képviselő úr. Méltóztas­sék meghallgatni az ehhez fűződő szándéko­kat, gondolatokat és csak azután tessék erről bírálatot mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom