Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-173

52 Az országgyűlés képviselőházának Az előbbi kérdésnél még egy intézkedésre gondolunk, -amelyet az előbb elfelejtettem em­líteni. A 6300. számú rendeletben ugyanis van egy rendelkezés, amelynek értelmében az az ingatlan bizonyos körülmények között és bizo­nyos feltételek mellett végrehajtási árverés­jog hatályával értékesítés tárgya lehet. Ha ezt az egyességi eljáráshoz még hozzáfűzöm, ez is mint plusz kényszerítőeszköz fogja azt a hite­lezőt sarkalni arra, hogy az egyességet meg­kösse, mert ha nem köti meg, akkor önkéntes árverés joghatályával bíró értékesítés útján értékesíttetvén, elveszti a fedezetét az a hite­lező. Itt van az árverés kérdése. A kormány ál­láspontja, de a mi álláspontunk is, hogy eze­ket a tömeges árveréseket, amelyekkel itt ed­dig csak a magyar föld értékét rontották, ki kell kapcsolnunk a megoldások közül és olyan végrehajtási árverést, ahol egy fél telek két pengőért kel el, »még csirájában sem szabad eltűrni. (Neuberger Mihály: De mégis meg­csinálják!) Ezt a célt szolgálja a földvásárló szövetkezet beiktatása. Ha önkéntes likvidáció útján vagy a 630Q-as rendelet 13. %-a. értelmé­ben és alapján értékesíttettik az az ingatlan, akkor következik a földvásárló szövetkezet szerepe; azonban ez korlátozott szerep; az nem szabad szerep, hogy ez a földvásárló szövetkezet úgy száll le a maga árajánlatával, amint a a vevőket maga körül látja. Valami szervet kell ennek a kérdésnek kezelésére amúgy is beiktatni és az a szerv legyen hivatva meg­állapítani, hogy ez az ingatlan pedig ennyi értékért megy át a földvásárló szövetkezet tu­lajdonába. Gondolunk itt arra is, hogy az ez által a földvásárló (szövetkezet által megvett és átvett birtok ne jelentsen teljes, korlátlan tulajdon­jogot a földvásárló szövetkezet számára, hanem először is történjék ez az átadás olyan kötele­zettséggel, hogy ez a földvásárló szövetkezet azt a birtokától megfosztott gazdát hagyja bent a birtokában mint haszonbérlőt, vagy zárgond­nokot, vagy hagyja bent bármilyen címen, hogy az hajléktalanná ne váljék, kenyerét ne vessze és másodszor ez a földvásárló szövetke­zet bizonyos ideig, mondjuk három-négy évig, visszavásárlási lehetőség esetén (Helyeslés jobb­felől.) köteleztessék a volt tulajdonosnak vagy bármelyik családtagjának juttatni ezt a bir­tokot. (Ulain Ferenc: Nesze isemmi, fogd meg jól!) Tudom, hogy ez nagyon kétes értékű jog, az idők azonban változnak, ,a helyzet javulhat és az emberek lelkéből a reménységet ^ elvenni kegyetlen dolog. Ha valakinek: a lelkében re­ményt tudok hagyni az iránt, hogy visszasze­rezheti azt a birtokot, abban az emberben az életet, a lelket tudom tartani. (Ulain Ferenc: Ebből tíz év alatt éppen elég volt!) Ha a földek 3%-át tudom visszajuttatni, akkor is többet tet­tem, mintha semmit sem teszek. (Ulain Ferenc: Ez igaz! — Mozgás,) Mélyen t. Képviselőház! Ezeknek a kérdé­seknek elintézésénél van egy bizonyos határ­pont, lamelyen az általános mezőgazdasági hi­tel szempontjából már a kamatkérdést érinte­nünk nem szabad, mert akkor a "mezőgazdasági hitelnek ártunk oly módon, hogy ez nem indul meg és abban a beszorított állapotban mara­dunk, amelyben a hitel szempontjából ma va­gyunk. Meg kell itt állapítani, hogy meddig terjed MZ IVA idő, amely időig ezeket a konjunkturális adósságokat számítjuk. Hogy ezt a differenciát 173. ülése 1933 májm 3-án, szerdán. megtegyük, ehhez minden erkölcsi alap meg­van. Mert gazda azokban a konjunkturális időkben részint örökrész-megváltásokkal, ré­szint beruházásokkal, részint föld vételekkel, bízva a konjunktúra tartósságában ... (Kuna P. András közbeszól.) Csendet kérek! (Derült­ség. — Éljenzés jobbfelől. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Já­nossy Gábor: A szónok úr kéri. — Gr. Somssich Antal: Van eset, hogy a közjegyzői illeték olyan magas, hogy abba megy tönkre!) Pesthy Pál­- A közjegyzői illeték ezekbe a kérdésekbe nem tartozik bele. Hajlandó vagyok erről is beszélni más alkalommal. Mondom, megvan az erkölcsi alap ahhoz, hogy ezeknek a konjunkturális adósságoknak kérdését kedvezményesen oldjuk meg, a kon­junktúra utáni adósságok kedvezményes keze­lése tekintetében azonban óvatosnak kell len­nünk éppen a gazdahitel szempontjából. Eb­ben a szférában már a kamatot nem speciáli­san gazdaszempontból látnám kezelendőnek, hanem általános közgazdasági szempontból. Ennek már bele kell tartoznia az általános köz­gazdasági rendezés kérdésébe, mert ha ezt megint kiszakítom abból, akkor ismét olyan speciális helyzetet teremtek, amely a mező­gazdasági hitel elindulásának árt. Addig is azonban itt a kérdés megoldása nem egyéb, mint a mezőgazdaság prosperitásának emelése, piacok teremtése, az értékesítés előmozdítása, a termelési költségek, — a kamatról beszéltem — az adóterhek csökkentése, külkereskedelmi szerződések kötése. Ezek azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdaság prosperitását emelni hivatottak. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Amint valamennyien tudjuk, ha tárgyila­gosan kezeljük ezeket a kérdéseket, a kormány elkövet mindent abban a tekintetben, hogy ezek a kérdések eredményesen oldassanak meg és megállapíthatom, hogy a kormány részéről a lehető legtöbb eredménnyel oldatnak meg. Megállapítom pedig abból, hogy ha méltózta­tik bármely európai ország kiviteli statiszti­káját megtekinteni, az a múlthoz, vagy a múlt évhez képest visszaesést mutat, egyedül ennek az országnak kiviteli statisztikája az, amely a legutóbbi év első negyedéhez képest pluszt mutat. Neuberger t. képviselő úr na­gyon csodálkozik ezeken az állításokon, (Neu­berger Mihály: Én tudom! — Felkiáltások jobbfelől: Szakember! — Elnök csenget.) pedig ezek olyan színtiszta igazságok, mint a nap. Mondom, ez a kérdés megoldása és ennek a kérdésnek kezelését ;a kormány kezében telje­sen jó helyen látom, annak eredményes meg­oldásában teljességgel megbízom. Akik érte­nek a kérdésekhez és akik foglalkoztak a kér­désekkel, mint tapasztalom az ellenzék részé­ről is, azoknál, akik valóban értenek hozzá, azok között felfogásbeli különbség a segítési feladatot illetően, a segítési módokat illetően alig van. (Ulain Ferenc : Csak tempóban!) Különbség van köztünk talán tempóban és kü­lönbség van köztünk ^politikában, (Szilágyi Lajos: Ulain Gömbös-párti! — Egy hang jobb­felől: Kevés különbség van, ma-holnap össze­csókolódzunk! — Zaj.) A tempóra nézve elmon­dottam a magam véleményét, ez az igen t. el­lenzéket nem elégítette ki. A politikát illetően pedig legyen szabad egyet kérnem. Azt, uraim, hogy ne nézzük ezt a kérdést személyes szem­üvegen, személyes invektívák nézőszögéből. (Ulain Ferenc: Nem, nem is helyes!) Ez a ke­serves, súlyos nehéz kérdés, az egész magyar nemzetnek ez a kérdése megérdemli, (Ulain

Next

/
Oldalképek
Tartalom