Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-180

442 Áz országgyűlés képviseiohazának 180. ülése 1933 május 15-én, hétfőn. suti ingyenjegyek kiutalása a szegény betegek részére a közkórházakba való utazás céljából, a testi fogyatékosok ügyének támogatása, orthopédiai tanszékek létesítése, (Helyeslés a jobboldalon.) egészségházak létesítése azokon a helyeken, amelyeknek halálozási száma az országos számot meghaladja ; törvényalkotások a két nagy népbetegség leküzdésére. T. Ház ! Ezek nem olyan lényeges összegek, amelyek előteremtése nem lenne feltétlenül szükséges, mert sokkal nagyobb károsodást okoz ezeknek a betegségeknek pusztítása s ha a falusi lakosságunk minden orvosi gyógykezelés, gondozás nélkül elpusztul, akkor ez sokkal nagyobb kárfc jelent a nemzeti termelés szempontjából. (Ugy van! a jobboldalon.) T. Ház ! Ezután áttérek egy kulturális kérdésre, és pedig az analfabetizmus kérdésére. (Ralijuk ! Halljuk !) Itt is szomorú számokkal állunk szemben. Sajnos, Magyarország ebben a kérdésben sincs előnyös helyzetben, amennyiben az analfabéták száma, habár az arány éppen a Klebelsberg-féle iskolaprogramm végrehajtása következtében erősen javult, még mindig olyan magas, — 1930-ban 9*6 % volt, — hogy ez a szám a nyugati országok megfelelő adatain lényegesen alul marad. Látjuk, hogy míg Finnországban 1%, az Amerikai Egyesült Államokban 6%, Csehszlovákiában 7%, Belgiumban 8*3%, Franciaországban 9*2% az analfabéták száma, addig Magyarországon — mint előbb voltam bátor jelezni — 9*6% volt 1930-ban az analfabéták száma. T. Ház ! Ide vetítve, egy-két gazdasági kérdéssel is vagyok bátor foglalkozni. Nagyon örülök, hogy a földmívelésügyi miniszter úr jelen van, hogy hozzá is intézhetek egy-két kérdést. Nevezetesen éppen az első kérdésnek aktualitását az adta, hogy az én vidékemen, a Tisza vidékén, de általában az egész országban — mint tudjuk — a sertésvész nagy pusztításokat végzett az elmúlt időkben Magyarország sertésállományában. A sertésállománynak 80, helyenkint 90%-a elpusztult. Ez visszavezethető arra, hogy az oltóanyagok drágák, mert ha az egész országban tudtak volna szimultánozást végezni, akkor ezt a nagy sertéspusztítást meg lehetett volna állítani s akkor nem lett volna ilyen nagy ereje ennek a pusztításnak. Az a tiszteletteljes kérésem tehát a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy az ő agilitásával, energiájával fogja meg ezt a problémát és akkor mindjárt segítség lesz ebből a szempontból a falusi lakosság számára, mert tudjuk, hogy ennek nagy a jelentősége. A falusi lakosságnak az élelmét adja az az egy disznó, amelyet ő meghíztál, másik disznajának hizlalásával és értékesítésével pedig adóját fizeti ki, gyermekeit ruházza fel, úgy, hogy gazdasági szem pontból nagy ennek a kérdésnek a jelentősége. (Zsindely Ferenc : Egészen biztos, hogy az adódisznója döglik meg ! — Derültség.) Ugyanígy vagyunk a tervszerű gyümölcstermelés kérdésével, örömmel olvastam legújabban azokat a közleményeket, amelyek a kormánynak erre vonatkozó intézkedéseiről számolnak. beMagam is gyümölcstermelő vidéknek vagyok a képviselője és látom, hogy etekinttítben igen sok a teendő. Nincs meg a tervszerű gyümölcstermesztés, pedig az értékesítés csak akkor válik lehetségessé, ha tömegcikket tudunk termelni és azokat a gyümölcsöket termeljük, amelyek termesztésére a föld alkalmas. Különösen nagy aggodalom van most a zöldség és gyümölcstermelő vidékeken amiatt, hogy a német autarchikus törekvések vájjon nem teszik-e lehetetlenné ezeknek a terményeknek értékesítését és amikor szép termés kecsegtet bennünket, nem kell-e attól tartanunk, hogy megint bekövetkezik az, ami évekkel ezelőtt bekövetkezett, amikor a vasúti bojkott megakadályozta a zöldség és a gyümölcs értékesítését. Szükségesnek tartom a gazdasági felügyelői intézmény gyökeres és energikus átszervezését. Sajnos, megállapítható, hogy ez az intézmény nem tölti be azt a hivatást, amelynek betöltését a falusi lakosság tőle elvárja, (Báró Vay Miklós : Sok pénzbe kerül !) elbürokratizálódott és ahelyett, hogy a falusi . lakosság tanácsadója, gondozója és támogatója lenne, ahelyett, hogy az élettel kapcsolatban látná el feladatát, az irodából teszi meg jelentéseit. Egy-két szóval meg kell még emlékeznem, mint az én vidékem egyik súlyos problémájáról, a földmunkások és a mezőgazdasági munkások munkanélküliségének problémájáról. Tudjuk, hogy a lakosságnak ez az igénytelen osztálya nem jut hozzá ahhoz, hogy az élet alapfeltételeit magának biztosítani tudja. Tudjuk azt is, hiszen számítások vannak erre, magam is megállapítottam, hogy egy földmunkáscsalád évi jövedelme 120—150 pengőre tehető, a mai nehéz viszonyok között azonban ezt az összeget sem tudja magának biztosítani. Steuer György adatai szerint 250.000 kereső munkással van több Csonkamagyarországon, mint amennyit a mezőgazdaság eltartani tud, A munkanélküliség nagy veszélyekkel jár nemcsak azért, mert az egyeseket és a családokat pusztítja és teszi tönkre, hanem azért is, mert a hosszasabb állandó munkanélküliség kiöli a munkakészséget, gyengébbé és korlátozottabbá teszi a munkaképességet. Egy nagy munkaügyi programm kidolgozása szükséges, amelynek évenkénti beosztása és elvégzése az ínségmunka keretein belül keresztülvihető, hiszen örvendetesen láttuk a kormánynak azt az igyekezetét, hogy az elmúlt évben is az ínségmunka keretein belül igen sok földmunkát biztosított, főként az ínségesek részére olyan munkálatokat, amelyek költségeit legjava részben, majdnem 100%-át napszámra fizették ki, úgy hogy ezek az összegek majdnem teljesen a munkanélküliek segítésére szolgáltak. Fel kell hívnom a figyelmet azonban arra is, hogy a mezőgazgasági munkásságnak kubikosmunkával való foglalkoztatása azzal a veszéllyel jár, hogy kitenyészti, szaporítja a kubikososztályt, amelynek azután végeredményben nem tudunk megfelelő munkát biztosítani és így a mezőgazdasági munkásságot eltereljük eredeti foglalkozási ágától és a földmunkásosztályba visszük át, amelynek nem tudunk állandó munkát adni. Éppen ezért helyesebbnek és célirányosabbnak mutatkozik a telepítés előkészítése, a telepítésnek legalább is részletekben való megoldása, mert akkor a munkanélküli földmívesmunkásság elhelyezkedést és állandó földhözkötöttséget tud kapni. Alkalmasak ebből a célból a bérlő-szövetkezetek, amint kerületemben ismételtem láttam. Ha szövetkezeti alapon oldják ezt meg és megfelelően organizálják, akkor biztosítani lehet ezeknek a bérlőcsaládoknak fennmaradását. Kerületemben két ilyen bérlő-szövetkezet van s ezek büszkén állapítják meg, hogy a szövetkezet tagjai egy f illérnyi közteherrel nem maradtak el soha és még ezekben a nehéz gazdasági időkben is állandóan eleget tudtak tenni bérfizetési kötelezettségüknek. Ezt helyes organizálással, a bérlőtársaság tagjainak megfelelő kiválasztásával, a munka ellenőrzésével és az autómia megadásával biztosítani lehet. A telepítés kérdésével az idő előrehaladott)