Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

Az országgyűlés képviselőházának 1 tóztassanak megengedni, bogy itt Eckhardt képviselő úr előtt meghajtsam az elismerés zászlaját, bogy erre a felismerésre jött, hogy tudniillik bár a tervgazdálkodásról beszélt, mégis a szolidaritás, a szövetkezeti mozgalom mellé állt. Szükséges ezt leszögeznem, anert itt a Házban több oldalról nagyon téves fogalmak vannak egyrészt a szövetkezeti mozgalom lényegéről, másrészt a magyarországi szövetkezetekről és a magyarországi agrár szövetkezeti mozgalomról. A magyarországi szövetkezeti mozgalom voltaképpen agrármozgalom. Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződik és abból az időből ered, amikor a magyar mezőgazdaság az első nagy válságot élte az amerikai verseny első idején. Abból az időből való, amikor az áruuzsora és a hiteluzsora pusztította a falvak népét. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy ha ezek az apró hitelszövetkezetek és apró fogyasztási szövetkezetek Károlyi Sándor grófék önzetlen agitációja folytán nem létesültek volna, akkor ma nem lenne itt Magyarország, és az bizonyos, hogy akkor a falu népe nem ezrével vándorolt volna ki Amerikába a nagy óceánjárókon, hanem milliójával, és én nem tudom, hogy akkor a világháború borzalmait átélte volna-e ez a nemzet. Ne méltóztassék szövetkezeti mozgalmat látni egy-két központi intézményben, amelyhez kölcsönözték a szövetkezeti formát, de amelyet az állam azért alapított, hogy a szolidaritás elve beférkőzzék oda

% és a szövetkezeti gondolat erejével az önsegély gondolata is érvényesüljön bennük. Az agrár szövetkezeti mozgalomnak van ma is Magyarországon körülbelül 4000 községi szövetkezete. Ezek az apró hitelszövetkezetek és apró fogyasztási szövetkezetek. Az agrár szövetkezeti mozgalom központjai az Okh., a Hangya és a Gazdák Biztosító Szövetkezete. Ujabban létesült a Tejszövetkezeti Központ. Tovább nem megy az agrárszövetkezeti mozgalom és én azért csodálom, hogy Friedrich István t. képviselőtársam és mások folyton öszszekeverik a szövetkezeti központokat egyrészt a szövetkezetekkel, másrészt pedig egyéb intézményekkel, amelynek jellege csupán^ szövetkezeti. Ilyen körülmények között a Pénzintézeti Központot is szövetkezetnek kellene tekinteni, mert ez is szövetkezeti formában alakult. Most már áttérve a magyar agrárszövetkezeti mozgalomra, ezekben az apró falusi szövetkezetekben^ egy fillér állami pénz nincs. De ne méltóztassék azt se mondani, hogy a magyar agrárszövetkezeti központok, amelyek joggal igényelhetnek egyenlő elbánást a szövetkezetekkel együtt az államtól, a többi részvénytársasági formában alakult vállalatokkal állami intézmények. En lennék az első, aki tiltakoznék az ellen, hogy a szövetkezeti mozgalmat államosítsák. A szövetkezeti mozgalomnak önsegély alapjára kell helyezkednie. (Helyeslés balfelol.) Amely pillanatban a szövetkezet elhagyja az önsegély alapját, odatér, ahol a moszkvai centroszoiuzok jutottak, amelyekből már kiölték a szövetkezeti gondolatot és amelyekben tisztán az állam pénze van meg és az állami dirigálás. Más a szövetkezet és mások a szövetkezetet ellátó hitel- és egyéb központok, ahol azonban már a szövetkezetek két okból megkívánhatják az állam támogatását: egyrészről azért, mert az agrárszövetkezetek voltak azok, amelyek a háború alatt 800 millió aranykorona hadikölcsönt jegyeztek a harcoló, válságban lévő magyar államnak. Utána, amikor a világháború folytán devalválódott a szövetkezetek tőkéje, KÉPVISEILORÁZI NAPLÓ XV. r

9. ülése 1933 május 12-én, pénteken. 383 nem úgy, mint a túloldalról — nem tudom, hányszor — hallottuk, száz meg száz milliókat adott az állam az agrárszövetkezeteknek üzletrészjegyzésre, hanem mindössze 19 millió pengő volt a három nagy agrárszövetkezeti központnál az állami üzletrész jegyzés és ez a 19 millió pengő az utolsó fillérig ma is megvan. Ami az Okh-t illeti, amelyet a legnagyobb szövetkezeti központnak neveznek, méltóztassanak elhinni, hogy mióta — hat esztendő óta — az Okh. élén állok, azt a célt tűztem ki, hogy az önsegély alapján erősítsem a szövetkezeti mozgalmat. Nem kíméltem a fáradságot, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) elmentem minden egyes vármegye központjába, összegyűjtöttem az összes falvaknak minden rendű és rangú vezetőit és propagandát csináltam másfél esztendőn keresztül. Azt mondtam a kormánynak, hogy el akarom érni azt, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet tőkéje ne az állam pénzéből erősödjék, hanem a szövetkezeti szellem erejéből, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elértem azt, hogy ennek a háromezer szövetkezetnek a tőkéje majdnem háromszorosan, húszmillióval erősödött két-három év alatt és hat esztendő alatt az állam egy fillér üzletrészt nem jegyzett az Okh-nál, ellenkezőleg, az apró, falusi szövetkezetek több mint kétmillió pengőt jegyeztek, mint üzletrésztőkét és ami erősödés a központnál mutatkozik, az tényleg az önsegély alapján megnyilatkozott erősödés. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Méltóztassék ezek után azt nézni, hogy az Okh. mennyiben állami intézmény, mert Friedrich István tisztelt képviselőtársam erről is beszélt, hogy a többi állami intézménnyel öszsze kell csapni. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnél tényleg 16'5 millió pengő üzletrésztőke-jegyzés van, de ebből körülbelül tízmillió pengő az igen tisztelt törvényhozásnak intézkedése folytán rögtön tovább is ment a többi szövetkezethez és egyéb intézményekhez, úgyhogy magánál az Okh.-nál 6'5 millió pengő maradt. Ebből a 6'5 millió pengőből az Okh. a múlt évben egymillió pengőt kölcsönadott az államnak, úgy mint a többi pénzintézet is. Miután az Okh. saját tőkéje ezenkívül körülbelül nyolcmillió pengő, méltóztatnak látni, hogy a szövetkezetek által jegyzett üzletrésztőke, amely négymillión felül van, és a tartaléktőke, amely hárommillión felül van, voltaképpen meghaladja ma ázt az üzletrésztőkét, amely az állam részére fennáll. Tisztelt Ház! Azért hozom ezeket elő, mert meg akarom nyugtatni, illetőleg tájékoztatni a tisztelt törvényhozást a tekintetben, hogy azon az úton vagyunk, hogy az önsegély alapjára vezessük vissza az egész magyar agrárszövetkezeti mozgalmat. Méltóztassék elhinni, hogy azoknak a falusi szövetkezeti vezetőknek akik tizenötezren vannak ebben az országban, annak a falusi vezérkarnak, amelynek tagjai ott vannak a kis falusi hitel- és fogyasztási szövetkezetek élén, akik a falunak legkiválóbb és legönzetlenebb emberei, ennek a tizenötezer főnyi vezérkarnak, amely az ország államfenntartó eleméből adódik össze, fáj az, ha a parlamentben egyes tájékozatlan vagy pártpolitikailag elfogult felszólalások hangzanak el, , amelyek folyton csak a szövetkezeteket ütik és nom veszik észre, hogy egyedül a szövetkezeti mozgalom az, amely az egész világon a társadalom és különösen a kisebb exisztenciák erejét szembe tudja állítani a kartell- és trösztmozgalommal. Meg kell vallanom, hogy a múltkor a pénzügyi bizottságban egy szociáldemokrata kép54