Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-179

368 Az országgyűlés képviselőházának resztül úgy az egyik, mint a másik intézetnél százszámra hiába várnak emberek, akik kellő fedezettel, ingatlanfedezettel rendelkeznek, mert sajnos, nem kapnak hitelt. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete eddig 7.373 iparosnak folyósított ilyen kisipari hitelt és pedig 16,460.000 pengő értékben. Kölcsönre visszafizettek ezekben a súlyos időkben, mint amilyen az 1931 és 32-es év volt, 7,422.000 pengőt. Hogyan oszlott meg ez a kifolyósított hi­teli Ingatlanra 87%-át adták, kezesség mellett 6%-át, kézizálog mellett szintén 6%-át. A bu­dapesti iparosság részére kissé erősebben for­gott ez a hitel. Itt már 24.473 iparost része­sítettek kölcsönben, és pedig 22,200.000 pengő értékben. A kölcsönvisszafizetés 14,280.000 pengő volt. A hitelnemenkénti megoszlás szá­zalékos aránya^ itt is ugyanolyan, mint a má­sik intézetnél és a kimutatások azt igazolják, hogy sem az egyik, sem a másik intézetnél nincs veszélyben ez a kisipari hitel. Mindenütt kellőleg le vannak fedezve ezek a hitelek és mint az adatok igazolják, az iparosok ezek­nek a súlyos gazdasági viszonyoknak ellenére, mégis eszközlik a törlesztéseket. Köszönettel tartozom a pénzügyminiszter úrnak azért hogy éppen a mi szorgalmazá­sunkra a kisipari hitelek visszafizetési idejét 1933 decemberéről kitolta újabb három eszten­dőre, tehát 1936 decemberéig. Ezzel módot adott arra, hogy a mai súlyos időkben hosz­szabb időre elosztva fizethessék vissza ezek az iparosok kölcsöneiket. Legyen szabad megemlítenem, hogy kül­földön a kézműiparosokra, a kisiparosokra a hitel szempontjából is milyen nagy súlyt he­lyeznek. Németországban a Papen-kormány megszavazott 50 milliót, majd további 40 mil­liót és végül 15 millió márkát. A Hitler-kor­mányzat pedig az 1932/33-as, 1933/34-es és 1934/35-ös évi költségvetésekbe további 30—30 millió márkát állított be kimondottan a kis­iparosok hitelszükségleteinek kielégítésére. Ugyanakkor a francia kormány 500 millió frankot bocsátott a kisiparosok hitelellátásá­nak: rendelkezésére. Jól tudom, hogy a mi megcsonkított országunkat nem lehet ilyen hatalmas nagy nemzetekkel összehasonlítani, de mégis csak elvárj 300.000 kisiparos, hogy a kormány az ő kérésének aránylagosan eleget tegyen. Legyen szabad megemlítenem, — mivel a hitelkérdésnél tartok — a székházkölcsönöket. A magyarországi ipartestületek két évvel eze­lőtt mindazokért az ipartestületi székházakért, amelyeket újabban építettek, nagyobb adós­ságba verték magukat. Az iparosok maguk vállalták a garanciát, de a bankok kezdték ezeket a garanciát vállalt iparosokat annyira megszorítani, hogy exiszteneiájuk volt veszé­lyeztetve. Ezért a kormányzat, amikor az iparosok vezetői 'hozzáfordultak, megtette azt, hogy a Láb. útján állami kölcsönt folyósított, amely hosszabb amortizáció mellett fizethető le. Ezeknek a székházkölcsönöknek amortizá­ciója 7"5%-ot tesz ki, eredetileg 9*5% volt, ebből 2'5%-öt vállalt a kormány és így az ipartestületeknek 7 '5% maradt. Sajnos, ma olyan súlyos gazdasági viszonyok vannak, hogy az ipartestületeknél nem folynak be a testületi tagsági díjak, ennek következtében ezt a 7"5%-ot sem tudják az ipartestületek JÏI­fizeni, miért is az iparosság avval a tiszte­letteljes kéréssel fordul a pénzügyminisz úr­hoz, hogy legyen szíves ezt a százalékot le­179. ülése 1933 május 12-én, pénteken. szállítani, mert lehetetlenség ma az ipartes­tületeknek ezzel a magas százalékokkal kalku­lálniuk. Hiszen amikor ezeket a székházköl­csönöket folyósították, a Németi Bank kamat­lába a mainak majdnem kétszerese volt, a mai napig tehát, — és itt el kell ismerni a kormány helyes pénzügyi politikáját — a ka­matlábban végbement a csökkenés. Itt is le­hetne talán vagy a kamatlábat 2% -kai leszállíta­ni, vagy ha ez nehézségekbe ütközik, akkor kér­jük, hogy vállaljon a kormány ezekből a szék­házkölcsönökből újabb 2%-ot, vagyis össze­sen 4%-ot. •-/"„ -V"it.".'.- .. Amikor azonban ezeíket a szeknazKoiCso­nöket folyósították, nem minden ipartestület részesült ezekben, amennyiben több ipartestü­let kimaradt. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete összeállított most egy errevonat­kozó kimutatást. Hogy ezeket az ipartestül tite­ket is bekapcsolhassák még ebbe a kölcsönak: ci óba, ahhoz szükség volna újabb 500.000 penr gőre. Az ipartestületek kérik, hogy ezt az 500.000 pengőt, úgy, mint az eddigi kölcsönö­ket is, a Láb. útján folyósítsa részükre a kor­mány. ­Mélyen t. Ház! A munkaalkalmaikról sze­retnék néhány szót »szólni. (Halljuk! ^ Halljuk!) A munkaalkalmak beigérését több ízben hal­lottuk. A soproni kongresszuson, a fővárosi or­szágos kongresszuson a Vigadóban _ a minisz­terelnök úr, illetve a kereskedelmi miniszter úr beígérte, hogy kormányzata mindent elkövet abban az irányban, hogy a kézműveslDarosság részére biztosítsa a közmunkáknak olyan há­nyadát, amilyen hányadat csak bírja. Köztu­domású dolog az, hogy a múltban a közmun­kákban úgyszólván csak a nagyvállalatok, & nagyobb cégek részesültek, de mivel a kéznid­vesijjarosság az utóbbi években súlyos hely­zetbe került, azért kérik az iparosok, hogy a közmunkákban nagyobb százalékban részesül­jenek. (Helyeslés a balközépen.) El is mond­hatjuk azt, hogy az elmúlt esztendőkben a ru­házati iparoknál, úgy a Máv.-nál, mint a pos­tánál százszázalékig a kisiparosságnak adta a kormányzat ezeket a munkákat. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetén keresztül úgy a főváros, mint a vidék iparosságának osztották el ezeket a munkákat. A múlt évben azonban már ezen a százszázalékon csorba esett és; eze­ket a mukákat sem kaphatta meg 1 egyedül a kisiparosság, hanem már itt is kiszakítottak 20%-ot egy nagy vállalat számára, az idei költ­ségvetéssel kapcsolatban — amint hírlik — már 80%-ot sem kap meg a kisiparosság, hanem csak 55% -ot. sőt a Máv.-nál csak 30—35%-ot, a töb­bit pedig a nagyvállalatok kapják. Meg kell említenem azt, amit a mai napon Usetty Béla képviselőtársam is szóvá tett már, hogy tudniillik itt van az Országos Ruházati In­tézet, amely intézet ezelőtt 8—10 esztendővel sok •millió pengőt kapott a kormánytól, hogy forgó­tőkéjét emelhesse és rossz üzletpolitikája révén ezek a forgótőkék milliószámra elcsúsztak. Pontosabb számot most nem tudok mondani, az elmúlt évi költségvetésnél pontosan megemlítet­tem és most, hogy ezeket a milliókat valami­képpen az alap visszanyerje, mindent elkövet­nek, hogy az Országos Ruházati Intézethez ad­ják azokat az állami rendeléseket, amelyek tu­lajdonképpen a kisiparosságot illetik meg. (Ügy van! half elől.) Ezt az egész ország szabó­iparossága sérelmezi, mert lehetetlenség . az, hogy itt állami pénzen fenntarsanak egy nagy ruházati intézetet, ^ennek igazgatóságába tábor­nok urakat és egyéb, magas fizetésű és nyugdí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom