Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-177

Az országgyűlés képviselőházának ti magas áron képes mindennapi tej szükségletét beszerezni? 2. összeegyeztethetőnek tartja-e a minisz­ter úr a mai leromlott gazdasági viszonyok­kal az életlehetőség azon megnehezítését, mely­nek egyik okozója a túldimenzionált, te jár? 3. Való-e, hogy bizonyos tejkereskedelmi vállalatok különös kedvezményekben részesít­tetnek s ezzel a közönség rovására nyerészked­hetnek? 4. Mily intézkedéseket szándékozik a mi­niszter úr megtenni abból a célból, hogy a tej túlmagas árát befolyásoló különböző illetékek, szolgáltatások, ellenőrzési járulékok megszün­tettessenek ? 5. Különös figyelemmel a gazdaközönség érdekeire, szükségesnek találja-e a miniszter úr a városokba, különösen a székesfővárosba szállított tejmennyiség helyesebb kontingentá­lását elrendelni? 6. Szándékozik-e a miniszter úr sürgősen odahatni, hogy a termelőknek fizetett alacsony tejár oknélküli megdrágítása megakadályoz­tassék és a fogyasztóközönség ily címen ma förténő megkárosítása kiküszöböltessék?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! Néhány nap­nál ezelőtt az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés gyülésén a magyar miniszterelnök egy uagyom figyelemreméltó beszédet mondott, amelyben többek között a szab adkereskedelem és a kereskedelmi szabadság hívének vallotta magát. A szabadforgalom különösen mezőgaz­dasági terményekben egy agrárországban olyan fontos kellék, hogy az nemzetgazdasági viszonylatban is az agrárállam gazdasági struktúrájában a legjelentősebb. Már a bo­lettánál a gabonakereskedelem terén lehetett tapasztalni azt a káros befolyást, amelyet a kötött kereskedelem rendszere mutat. Itt most a tej megdrágításának és kötött forgalmának rendszerénél olyan jelenséggel állunk szemben, amelyre nem lehet eléggé felhívni a földmíve lésügyi kormány figyelmét. Az a tudomány, amely a javak igazságos és ökonomikus elosztását az állam gazdasági struktúrájában előírja ... (Lukács Béla: Ezt célozza az új rendelet!) Célozza, de nem talál célba, t. képviselőtársam, mert éppen az ellen­kezőjét éri el. (Lukács Béla: Majd meglátjuk! Ez mem politika!) Nas"von kérem t. képviselő­társamat, hadd mondjam el beszédemet nyu­godtan, hiszen mindössze negyedóra áll ren­delkezésemre. ' A tej kötött forgalma két irányban sújtja az ország lakosságát. Először is snjtja a ter­melőket. (Lukács Béla: A ; tej mágnásokat sújtja!) A teiterm élőket sújtja elsősorban, mert a kötött forgalom és egy törzskerete3 megállapítás... (Zaj a középen. — Farkas Ele­mér kö?heszóL) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassanak megeniged'ni, hogy a földmíve­lésü^yi miniszter úr válaszoljon az interpel­lációin. (Derültség.) Gál Jenő: En azt hiszem, hogy aki komo­lyan fogja fel ezt a kérdést, annak nincs oka a mosolyra, inkáblb nagy bánkódá s 'ra, mert ahova megy az emher... (Lukács Béla: Nem siratjuk meg őket!) Nem tudom, kik azok, nem is érdekelnek egyesek, aminthogy nem foglalkozom nevekkel, nem foglalkozom azok­kal az urakkal sem. akik ma uralodó planéták ezen a területen. Engem az ország közérdeke, a fogyasztók és a termelők érdeke érdekel. (Lukács Béla: Köszönöm a választ!) A többi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. 7. ülése 1933 májtis 10-én, szerdán. 281 engem abszolúte nem érdekel, sem & spekulán­sok, sem a kereskedők. Nem a kiskereskedőkre gondolok, hanem a nagy spekulánsokra, akik a termelőket és fogyasztókat állami segítséggel kihasználhatják a maguk javára. Ezekről kí­vánok beszélni és rámutatni arra, hogy ha a mélyen t. miniszter úr az informálódásban az audiatur et altera pars elvét vallja és nemcsak egyoldalúan informáltatja magát, akkor meg kell állapítania, hogy a közel ötmillió liter napi magyar tejtermékhői mennyi az, amennyi a kötött forgalom révén mint fogyasztói tej, forgalomba kerülhet, és mennyi az, amennyi ipari tej elnevezés alatt kiváltságos vállalatok­nak jut feldolgozásra. Itt kell megfogni a kérdést és itt felhaszná­lom az alkalmat arra, hogy Budapest székes­főváros minden országgyűlési képviselőjéhez azt a nyílt kérdést intézzem, vájjon egyetérte­nek-e velem abban, hogy el lehet-e viselni és hogy Budapest székesfőváros milliós lakossága viselje-e mindazokat a terheket, amelyeket a földmívelésügyi kormány a kötött forgalom révén a lakosságra és a termelőkre hárítani kíván? Hogy milyen terhek ezek, ebben a tekin­tetben most nem akarok belemenni azokba az algebrai számokba, amelyek megvilágítják azt a felfogást, amelyet a miniszter úr is magáénak vall és azt mondja: magasabb szempontok ve­zetik, amikor Budapest székesfőváros lakossá­gára rákényszeríti r a 32 filléres tejet. Ne ott fogjuk meg a^kérdést, hogy ezt indokoljuk és ennek önállóságát mindenféle körülírással pró­báljuk megalapozni. Ott kezdjük el a kérdést, hogy kell-e 32 filléres tejet ebben a nyomorult állapotban, ebben a viszontagságos helyzetben Budapest székesfőváros közönségével megfizet­tetni és kell-e az, hogy Budapest kontingense, amelv 350.000 liter tej az 5 millióval szemben, viselje azokat a terheket, amelyeket minden­féle kiegyenlítő számadat alakjában ide rak­nak a budaoesti közönségre, erre az adókkal és mindenféle közterhekkel amúgy is túlságo­san megnyomorított lakosságra? Hogy at képviselőtársaim tisztán lássanak ebben a kérdésben, engediék meg, hogv egé­szen krassz módon ideállítsam a kérdést a maga történelmi fejlődésében. Még néhány év­vel ezelőtt szabadforgalom volt és akkor a tej ára Budapesten és vidéken nem haladta meg ... (Naay zaj a, közéven. — B. Biedermann Imre közbeszól.) Hiáíba segítenek előre a miniszter úrnak, ez a hangulatkeltés semmit sem ér az­zal az egyszerű adattal szemben, hogy meg­jelentek a miniszter úr előtt igen tekintélyes termelők, akik azt mondották, hogy 24 fillérért szállítiák Budapestre a teiet á fnsrvasztóknak. Miért nem próbálják ki azokkal, akik sza­vahihető'bbek és tehetősebbek, mint az Omtk., amelynek a miniszter úr rendeletében privilé­giumot kíván adni? (B. Biedermann Imre: Semmiféle privilégium nincs! ^— Zaj. — Elnök csenpet.) Nem értem, hogy miért izgulnak ezen a t. képviselő urak. (Holitseher Károly: Nem izgulunk, csak az igazságot mondjuk! — Lu­kács Béla: A képviselő úr izgul! Ne tessék vá­laszolni rá!) Elnök: Csendet kérek! Gál Jenő: Az Omtk.-ról külön kell beszélni ennél a témánál, mert annak története nagyon beletartozik. Állítom, hoey 28 fillér volt feb­ruárban a tej ára, mielőtt ezt a kötött forgal­mat behozták. 28 fillér volt a tej fogyasztási ára a szabadforgalom idején. Most, amikor megjelentek a miniszter úr előtt a nagyterme­lők, megjelentek a fogyasztók, megjelentek a 40 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom