Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-175
146 Az országgyűlés képviselőházának ledetnek intézkedései a Fob. védelme alatt álló adósnak dollár- vagy font-tartozásaira is kiterjednek-e — nyitva marad az a kérdés, hogy vájjon a január elseje előtt esedékessé vált annuitások miatt szabad-e az ingatlantulajdont elárverezni akkor, amikor a ma érvényben lévő rendelet intézkedéseinek eleget tesz az adós, a hitelező pedig előzetesen nem kért ellene árverést, és így neki az előző moratóriumi rendelet intézkedéseit nem kellett igénybevenni, most azonban a hitelező bármilyen okból erőteljesebb lépésekre határozta el magát. A Tébe. bizalmas körlevélben méltányos eljárást írt elő a banikok részére az ilyen esetekben. Ezek részben megtartattak, részben nem. De ezenfelül az is baj, hogy a bíróságok számos esetben az adós hátrányára magyarázzák a rendeletet, arra hivatkozva, hogy a rendelet nem tartalmaz határozott és kifejezett intézkedéseiket. • A magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a külföldi adósságok tekintetében beállott helyzetváltozás folytán a dollár- és fontadósságok miatt ne legyen szabad elárverezni a bajba -jutott kisbirtokost. (Helyeslés.) Sürgős intézkedést kell életbeléptetnünk az elárverezett ingatlanok volt tulajdonosainak megmentése érdekében is. Itt igen nefliéz, de annál sürgősebb az intézkedés, mert harmadik jóhiszemű vevőknek jogairól és esetleg sérelmeiről is szó lehet. Törvényhozási intézkedéssel, esetleg törvényes rendelettel visszaható erővel olyan intézkedés volna konstituálandó, amely a földek visszajuttatását az eladósodott gazda részére lehetővé teszi. Az elővásárlási jog gyakorlása a mai keretek között nem megfelelő, de nincs is rá fedezet. Esetleg kombinációba lehetne venni olyan megoldást is, hogy az állam legyen az árverési vevő. ha a vételár az eladott ingatlan adóhátralékainak összege körül forog. Ez esetben az államra is előnyös megoldás alakul ki, mert ha nemis pénzben, de földben megkapja azt az adót. Az adósra is előnyös a helyzet, mert az állam megfelelő feltételek mellett bármikor vissza tudja bocsátani az ingatlant ideiglenesen, esetlegesen bérbeadás útján. Mindenesetre bizonyos t vételi korlátozások volnának megfontolás tárgyává teendők, nehogy a késedelem folytán fokozottan érvényesüljön érdeksérelem. Ha a gazdaadósságokat az országon belül valamiképpen sikerül rendeznünk, akkor a külföldi hitelezőkkel is másképp tudjuk az adósságok rendezésének a kérdését letárgyalni. A mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás megvalósítása immár alig halasztható. A múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával ezzel a kérdéssel részletesen foglalkoztam és ott kifejtettem azokat az elveket, amelyeknek figyelembevételével a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás, szemben a kereskedelmi kényszeregyességi eljárással, a «mezőgazdasági viszonyoknak szem előtt tartása mellett hasznos célt tud szolgálni. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági (kényszeregyességi eljárásba vont gazdának a megélhetését a jövő szempontjából is biztosítanunk kell. Minden késedelem és a kérdés elhúzása csak mélyebben bele fogja verni a tömegekbe a nemfizetés gondolatát és akaratát, aminek végzetes következményeivel azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk. Nagyon megnyugtatók azok az intézkedé1 75. ülése 1933 május 5-én, pénteken. sek, amelyeket a kormány a kamatrendezés kérdése körül eddig tett és ezért, azt hiszem, hálás köszönetünket fejezhetjük ki, mert most már megközelítettük azt a határt, amelynél a kamatfizetés teljesítése jogosan elvárható. (Dinich Ödön: Most még csak egy kis tőke kellene!) A mezőgazdasági termelés reorganizációjának kérdésénél meg kell említenem a gyümölcstermesztés és értékesítés nagy jelentőségét és elismeréssel kell adóznom a földmívelésügyi kormánynak, amely ezt a kérdést oly melegen és olyan szaktudással támogatja. A múlt évi költségveétsi vita során részletesen foglalkoztam a telepítés és a parcellázás kérdésével, rámutattam a megoldás lehetőségeire és azokra a nagy előnyökre, amelyek ennek a kérdésnek megoldásával kapcsolatosak. Azóta ez a kérdés sok irányban előrehaladt. Az elgondolás akkor is az volt, amire ma Ernszt t. képviselőtársam hivatkozott, amikor azt mondotta, hogy a kisexisztenciák számát kell szaporítani. Az az elgondolás, amely a telepítés és a parcellázás kérdésével kapcsolatban múlt évi beszédemben ben foglaltatott, ugyancsak a kisexisztenciák megerősítésére és szaporítására volt alapítva. Különböző tudományos társaságok és szakemberek foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel és a kormány is programmjába vette a telepítés és a parcellázás megvalósítását. A most folyó gazdaszövetségi ankéten, mint azt a mai újságokból olvashatjuk, már a pénzügyi megoldás kérdéseiről is tárgyalnak és azok a nehézségek, amelyek a pénzügyi megoldással szemben mutatkoztak, úgy látszik, megoldhatóknak fognak bizonyulni. Ilyen körülmények között a kérdés immár a megvalósulás stádiumába lépett és azt hiszem, a földmívelésügyi kormány nem fogja elmulasztani ezt a kedvező alkalmat, amely most a kérdés megindítása tekintetében mutatkozik. T. Ház! Figyelemmel arra, hogy a költségvetés olyan intézkedéseket és olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megnyugvást fognak ebben az országban kelteni és figyelemmel arra, hogy a kormány iránt a legteljesebb bizalommal viseltetem, a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — A szánokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Lang Lénárd. Lang Lénárd-' T. Képviselőház! Az egységespárt elnöke és a kormánypárt többi szónoka a vita folyamán felhozta mindazoknak az intézkedéseknek egész sorozatát, amelyek szerintük már nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy úgy a gazdasági válság, mint a nyomor és az inség részben már enyhült is. Ezekkel az állításokkal szemben kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy eddig sem a gazdasági válság, sem az inség és a nyomor enyhülésének a vidéken a legcsekélyebb jelei sem mutatkoznak; (Ügy van! Ügy van! bal felől.) nemhogy a javulás jelei mutatkoznának, hanem az inség, a nyomor inkább még fofcoaőűoti.( Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Ebben a kimondottan agrárjellegű országban a Gömbös-kormány több mint hét hónapi működése alatt nem tett komoly intézkedéseket arra nézve, hogy a mezőgazdasági termelés (folytonosságát okvetlenül biztosítsa. Ha történtek is a külkeresedelemben némely államokkal megállapodások, így Olaszország-