Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-175
132 Az országgyűlés képviselőházának 1 be is fog következni. Abban a nagyfontosságú propozícióban, amelyet ő tett itt — bármenynyire iparkodott itt előzetesen védekezni s 'bármennyire is arról beszélnek folyton az ő pártja tagjai, hogy az infláció nem kívánatos — az Infláció benn foglaltatik, mint a méhmagzat az anyaméhben, pedig alig van a Háznak tagja, aki az inflációt ezzel a devalváció kérdését provokálni akarná s aki az infláció keserveit, rettenetességeit, borzalmait mégegyszerr erre a világra hozni akará. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Tisztelt Ház! Különösen két esztendő óta látunk egy nagy és kedvezőtlen tényt, amely bennünket borzasztóan érint s ez az ipari és mezőgazdasági termékek közötti diszparitás. Két esztendővel ezelőtt azt képzeltem, hogy ez a diszparitás sokáig nem tarthat s ha a diszparitás meg m van, könnyűszerrel le kell folynia ennek a folyamatnak. Két esztendő tapasztalatai után azonban azt látom, hogy erősen, mondhatnám hatalmasan tévedtem. Előfordulhat akárhány tapasztalt politikussal, akárhány gondolkozó- és számító emberrel, hogy téved s én azt gondolom, hogyha ez a dolog másképpen nem megy, akkor az önálló vámtarifa tételeinek revideálásával okvetlenül menni fog. Easisay t. képviselőtársam az ő tegnapi fényes beszédében meglepett engem egy kérdéssel, amely 'hirtelen jött beszédének végén. Azt kérdezte, 'hol vannak azok a sérelmek, amelyek bármiképpen is sértik a mi törvénykönyvünkben a keresztény szellemet. En először hirtelenében — mert hiszen nem is volt módom és alkalmam arra, hogy (máskép válaszoljak és foglalkozzak vele — az egyházpolitikai törvényekre hivatkoztam, de nemcsak az egyházpolitikai törvények ilyenek. Sokszor a törvények szelleméhen, amelyek az egyes korokból és évtizedekből valók, benne van az, ami esetleg sérelmes és erősen sérelmes egy másik szellemre és más felfogásra. Nagyon jól fogják tudni nagyon sokan, hogy a mi büntető kódexünkben is 'hány tétel van, amely a mi korunknak, a mi felfogásunknak, szociális felfogásunknak semmiképpen nem kedvez és azzal nem azonos. Túlságosan merkantilista, túlságosan ultrakapitalista felfogás van benne megrögzítve, megjegecesítve. (Lázár Miklós: Ez így van!) Ezeket a felfogásokat mi semmiképpen neon akarjuk megtartani. De különben arra a kérdésre, hogy a szellem miben nyilvánul, egy költségvetési tárgyalás alkalmával mindig azt kell mondanunk, hogy maga a költségvetés megtestesülése egy gondolkodásmódnak Hogy az államháztartásnak sokmindenféle tétele a mai körülmények között hogyan és miképpen alakul, arra rövidesen rá fogok térni, de addig is megjegyzem, hogy azonkívül a társadalomnak és produkciónak törvényei, amelyek között élünk, olyanok, hogy ha valaki azt hiszi, hogy a mi felfogásunk meg tud nyugodni a ma mutatkozó tételekben, meg kell mondanom a ma uralmon lévőknek, hogy téliesen tévednek. Az idő egészen mást fog mutatni. Kassay képviselőtársam fényes beszédének végén nagyon hirtelen és kevésbé megfontoltan vetette fel ezt a kérdést, pedig az ő rendes szokása szerint meg szokta fontolni a tételeket, amelyeket felállít. Miért van kereszténypolitika t. Képviselőház? Azért van keresztény politika, mert van parlamentarizmus. Ha van parlamentarizmus, akkor minden meggyőződésnek és minden világnézetnek képviselve kell lennie a parlamentben,« hatni kell tudnia és tudnia kell a 75. ülése 1933 május 5-én, pénteken. parlamentben más világnézetekkel összemérnie saját argumentumait. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a balközépen.) Már most egyesek — nézetem szerint nem teljesen méltányos gondolkozásmód alapján — emlegetik, hogy «kérem, a hivatalos egyház és a keresztény politika...» En a hivatalos egyházra politikai ténykedésemben sohasem hivatkoztam. A hivatalos egyház nem azonosíthatja magát semminemű pártpolitikával. (Élénk helyeslés a balközépen.) Az egyház mem ea a terrénum. (Ügy van! Úgy van a balközéven.) Ezi egészen más és ne méltóztassék sem akkor, ha a mi sanszaink esetleg jobban állanak, sem akkor, ha sanszaink esetleg devalvációban vannak, előrángatni az egyházat. Az egyháznak függetlennek kell maradnia mindén körülmények között. A múlt században a keresztény politika európai haladásában, európai útjában rendkívül sokat köszönhet XIII. Leó pápának. XIII. Leó pápa volt az, aki annyi impulzust adott, annyira instigált és oly bölcsen és nagyszerűen körvonalazta a dolgokat. De ő sem ment tovább, csak bizonyos határokig. Nálunk Magyarországon mi keresztény politikusok soha túlságos pretenziókkal nem jöttünk. Mi soha azzal nem állottunk elő, hogy valakinek szemrehányást tegyünk, mert egy másik párton volt, legfeljebb abban ' az esetben, ha megfeledkezett a sajátmaga álláspontjáról és kötelességeiről. Ez volt mindig a mi álláspontunk. Es ha mi, magyar keresztény párt ebben a Háziban és a régi Házban is nem oktrojáltuk ai küzdelmeket, ebből egyesek félreismerték a helyzetünket és meggyőződésünket. Azt találom, hogy még a legmodernebb történetírás is egészeni méltánytalanul és rosszul ítél meg bennünket ezen a téren. En egy későbbi történetírásra bízom a dolgokat és bízom benne, hogy megfogjálk ítélni a későbbi emberek, hogy amikor mi mérsékeltek voltunk és nem akartunk oktrojálni a parlamenti küzdelmeket vallási szempontból, előttünk elsősorban a nemzeti érdek állt s ha vigyáztunk e tekintetben, ugyanakkor nem feledkeztünk meg saját lelkünk meggyőződéséről; elsősorban azt néztük és követeltük, hogy a nemzet érdeke milyen kategorikusan lép fel ellenünk különböző korszakokban és esztendőkben, amelyeken keresztülmentünk. Miért van kereszténypárt?^ Azért van kereszténypárt a parlamentben és a parlamentekben, mert mi soha nem tudjuk, milyen küzdelmek várnáik ránk a parlamentben a vallásos meggyőződés szempontjából. Pártokat máról holnapra megteremteni nem lehet. A pártoknak gyakorlatra és iskolára van szükségük. Van kereszténypárt, mint ahogy van szociáldemokratapárt vagy liberálispárt, amely mind világnézeti párt s ezekkel szemben igenis, a kereszténypárt a sajátmaga mérsékletével, de a sajátmaga igazságának tudatában megteszi mindenkor a kötelességét. (Helyeslés.) T. Ház! Weltner Jakab t. képviselőtársam tegnap egv bizonyos obvius és teljesen felületes felfogással jött a mi pártunkkal szemben. Ügy tünteti fel a dolgot, mintha a katolikus egyház a kapitalista berendezkedésnek, hogy erősebben fejezzem ki magamat, a kapitalista garázdálkodásnak volna a pártja. Ez nem megfelelő felfogás. Ezzel a felfogással sokszor találkozom a sajtóban és sokszor az emberek között is. Akárhányszor hallom, hogy a kereszténységnek kétezer esztendő óta módjában lett volna sok mindent megváltoztatni, hát miért nem változtatta meg. T. Ház! Ez félreértés.