Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.

Ülésnapok - 1931-175

132 Az országgyűlés képviselőházának 1 be is fog következni. Abban a nagyfontosságú propozícióban, amelyet ő tett itt — bármeny­nyire iparkodott itt előzetesen védekezni s 'bár­mennyire is arról beszélnek folyton az ő pártja tagjai, hogy az infláció nem kívánatos — az Infláció benn foglaltatik, mint a méhmagzat az anyaméhben, pedig alig van a Háznak tagja, aki az inflációt ezzel a devalváció kér­dését provokálni akarná s aki az infláció ke­serveit, rettenetességeit, borzalmait mégegy­szerr erre a világra hozni akará. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Tisztelt Ház! Különösen két esztendő óta látunk egy nagy és kedvezőtlen tényt, amely bennünket borzasztóan érint s ez az ipari és mezőgazdasági termékek közötti diszparitás. Két esztendővel ezelőtt azt képzeltem, hogy ez a diszparitás sokáig nem tarthat s ha a disz­paritás meg m van, könnyűszerrel le kell foly­nia ennek a folyamatnak. Két esztendő tapasz­talatai után azonban azt látom, hogy erősen, mondhatnám hatalmasan tévedtem. Előfordul­hat akárhány tapasztalt politikussal, akárhány gondolkozó- és számító emberrel, hogy téved s én azt gondolom, hogyha ez a dolog máskép­pen nem megy, akkor az önálló vámtarifa téte­leinek revideálásával okvetlenül menni fog. Easisay t. képviselőtársam az ő tegnapi fé­nyes beszédében meglepett engem egy kérdés­sel, amely 'hirtelen jött beszédének végén. Azt kérdezte, 'hol vannak azok a sérelmek, amelyek bármiképpen is sértik a mi törvénykönyvünk­ben a keresztény szellemet. En először hirtele­nében — mert hiszen nem is volt módom és al­kalmam arra, hogy (máskép válaszoljak és fog­lalkozzak vele — az egyházpolitikai törvé­nyekre hivatkoztam, de nemcsak az egyház­politikai törvények ilyenek. Sokszor a törvé­nyek szelleméhen, amelyek az egyes korokból és évtizedekből valók, benne van az, ami eset­leg sérelmes és erősen sérelmes egy másik szel­lemre és más felfogásra. Nagyon jól fogják tudni nagyon sokan, hogy a mi büntető kó­dexünkben is 'hány tétel van, amely a mi ko­runknak, a mi felfogásunknak, szociális felfo­gásunknak semmiképpen nem kedvez és azzal nem azonos. Túlságosan merkantilista, túlsá­gosan ultrakapitalista felfogás van benne meg­rögzítve, megjegecesítve. (Lázár Miklós: Ez így van!) Ezeket a felfogásokat mi semmikép­pen neon akarjuk megtartani. De különben arra a kérdésre, hogy a szellem miben nyilvánul, egy költségvetési tárgyalás alkalmával mindig azt kell mondanunk, hogy maga a költségvetés megtestesülése egy gondolkodásmódnak Hogy az államháztartásnak sokmindenféle tétele a mai körülmények között hogyan és miképpen alakul, arra rövidesen rá fogok térni, de addig is megjegyzem, hogy azonkívül a társadalom­nak és produkciónak törvényei, amelyek között élünk, olyanok, hogy ha valaki azt hiszi, hogy a mi felfogásunk meg tud nyugodni a ma mu­tatkozó tételekben, meg kell mondanom a ma uralmon lévőknek, hogy téliesen tévednek. Az idő egészen mást fog mutatni. Kassay képvi­selőtársam fényes beszédének végén nagyon hirtelen és kevésbé megfontoltan vetette fel ezt a kérdést, pedig az ő rendes szokása sze­rint meg szokta fontolni a tételeket, amelye­ket felállít. Miért van kereszténypolitika t. Képviselő­ház? Azért van keresztény politika, mert van parlamentarizmus. Ha van parlamentarizmus, akkor minden meggyőződésnek és minden világnézetnek képviselve kell lennie a parla­mentben,« hatni kell tudnia és tudnia kell a 75. ülése 1933 május 5-én, pénteken. parlamentben más világnézetekkel összemérnie saját argumentumait. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a balközépen.) Már most egyesek — nézetem szerint nem teljesen méltányos gondolkozásmód alapján — emlegetik, hogy «kérem, a hivatalos egyház és a keresztény politika...» En a hivatalos egy­házra politikai ténykedésemben sohasem hivat­koztam. A hivatalos egyház nem azonosíthatja magát semminemű pártpolitikával. (Élénk helyeslés a balközépen.) Az egyház mem ea a terrénum. (Ügy van! Úgy van a balközéven.) Ezi egészen más és ne méltóztassék sem akkor, ha a mi sanszaink esetleg jobban állanak, sem akkor, ha sanszaink esetleg devalvációban van­nak, előrángatni az egyházat. Az egyháznak függetlennek kell maradnia mindén körülmé­nyek között. A múlt században a keresztény politika európai haladásában, európai útjában rendkívül sokat köszönhet XIII. Leó pápának. XIII. Leó pápa volt az, aki annyi impulzust adott, annyira instigált és oly bölcsen és nagyszerűen körvonalazta a dolgokat. De ő sem ment tovább, csak bizonyos határokig. Ná­lunk Magyarországon mi keresztény politiku­sok soha túlságos pretenziókkal nem jöttünk. Mi soha azzal nem állottunk elő, hogy valaki­nek szemrehányást tegyünk, mert egy másik párton volt, legfeljebb abban ' az esetben, ha megfeledkezett a sajátmaga álláspontjáról és kötelességeiről. Ez volt mindig a mi álláspon­tunk. Es ha mi, magyar keresztény párt ebben a Háziban és a régi Házban is nem oktrojál­tuk ai küzdelmeket, ebből egyesek félreismer­ték a helyzetünket és meggyőződésünket. Azt találom, hogy még a legmodernebb történet­írás is egészeni méltánytalanul és rosszul ítél meg bennünket ezen a téren. En egy későbbi történetírásra bízom a dolgokat és bízom benne, hogy megfogjálk ítélni a későbbi embe­rek, hogy amikor mi mérsékeltek voltunk és nem akartunk oktrojálni a parlamenti küzdel­meket vallási szempontból, előttünk elsősorban a nemzeti érdek állt s ha vigyáztunk e tekin­tetben, ugyanakkor nem feledkeztünk meg sa­ját lelkünk meggyőződéséről; elsősorban azt néztük és követeltük, hogy a nemzet érdeke milyen kategorikusan lép fel ellenünk külön­böző korszakokban és esztendőkben, amelye­ken keresztülmentünk. Miért van kereszténypárt?^ Azért van ke­reszténypárt a parlamentben és a parlamen­tekben, mert mi soha nem tudjuk, milyen küz­delmek várnáik ránk a parlamentben a vallá­sos meggyőződés szempontjából. Pártokat má­ról holnapra megteremteni nem lehet. A pár­toknak gyakorlatra és iskolára van szükségük. Van kereszténypárt, mint ahogy van szociál­demokratapárt vagy liberálispárt, amely mind világnézeti párt s ezekkel szemben igenis, a kereszténypárt a sajátmaga mérsékletével, de a sajátmaga igazságának tudatában megteszi mindenkor a kötelességét. (Helyeslés.) T. Ház! Weltner Jakab t. képviselőtársam tegnap egv bizonyos obvius és teljesen felüle­tes felfogással jött a mi pártunkkal szemben. Ügy tünteti fel a dolgot, mintha a katolikus egyház a kapitalista berendezkedésnek, hogy erősebben fejezzem ki magamat, a kapitalista garázdálkodásnak volna a pártja. Ez nem megfelelő felfogás. Ezzel a felfogással sokszor találkozom a sajtóban és sokszor az emberek között is. Akárhányszor hallom, hogy a keresz­ténységnek kétezer esztendő óta módjában lett volna sok mindent megváltoztatni, hát miért nem változtatta meg. T. Ház! Ez félreértés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom