Képviselőházi napló, 1931. XV. kötet • 1933. május 02. - 1933. május 17.
Ülésnapok - 1931-173
Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1933. évi. május hó 3-án, szerdán, Almás y László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1933/34. évre. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, gróf Sigray Antal, Sztranyavszky Sándor, Eckhardt Tibor, Wolff Károly, Peyer Károly, Bud János, báró Kray István, Pesthy Pál, Musa István. — A miniszterelnök benyújtja a kormány 1931. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és a Statisztikai Evkönyvet. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A belügyminiszter írásbeli válaszai : Szeder Ferencnek egyes közigazgatási hatóságok gyűlésbetiltása tárgyában 1932. év december 14-én. — Petro Kálmánnak a kórházi hátralékos ápolási díjak kiutalása és fizetése tárgyában 1933. február 22-én. — Büchler Józsefnek a székesfővárosi kerületi választmányok működésének megkezdése tárgyában 1933. március 22-én elmondott interpellációjára. Büchler József felszólalása. — A belügyminiszter írásbeli válasza Vázsonyi Jánosnak a székesfővárosi közmunkák megindítása tárgyában 1933. március 22-én. — Kabók Lajosnak a kilakoltatások tárgyában 1933. március 22-én elmondott interpellációjára. Kabók Lajos felszólalása. — A belügyminiszter írásbeli válasza Musa Istvánnak Kiskunhalas megyei város képviselőtestületének újjáalakítása tárgyában 1933. április 5-én elmondott interpellációjára. Musa István felszólalása. — A pénzügyminiszter írásbeli válaszai Némethy Vilmosnak a tűzkárbiztosításra kényszerített kisgazdák érdekében 1932. november 30-án. — Kóródi Katona Jánosnak a külföldön élő magyar nyugdíjasok nyugdíjának teljes beszüntetése tárgyában 1933. március '22-én- és Osváth Pálnak az adóvégrehajtások tárgyában 1933. március 29-én elmondott interpellációjára. — A kereskedelemügyi miniszter válasza Meskó Zoltánnak több törvényhatósági útkaparó elbocsátása tárgyában 1933. március 22-én előterjesztett írásbeli interpellációjára. — Interpellációk : Turchányi Egon — az igazságügyminiszterhez — az Ibusz részvénytársasággal kapcsolatos rendellenességek tárgyában. Az igazságügyminiszter válasza. — Serényi László gróf — a földmívelésügyi miniszterhez — gróf Zichy-Meskó Jakab hernádkai birtokának bérlete tárgyában. — Személyes kérdésben felszólalt Hegymegi Kiss Pál. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kor mám/ részéről jelen vannak: vitéz Gömbös Gyula, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Imrédy liéla, Kállay Miklós, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután í óra 4 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A inai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Brandt Vilmos jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a 33-as országos bizottság elnökének jelentését, amellyel a 33-as országos bizottságnak 1932. évi július hó 1-től 1932. évi december hó 31-ig terjedő bat hónap alatt kifejtett működéséről szóló jelentését — f 2JL 1932 :VIL törvénycikk 3. pontja alapján a Képviselőháznak megküldi. A jelentést és annak, mellékleteit a Ház kinyomatja és szétosztja, annak napirendretűzése iránt pedig később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Bemutatom a t. Háznak Veszprém vármegye, továbbá Borsod, Gömör és Kishont vármegyék közönségének feliratát a közpénzKÉPVISELŐBÁZI NAPLÓ XV. tárakból húzott többes jövedelmek törvényhozási szabályozása érdekében. A feliratokat a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bizottságnak. Napirendünk szerint következik az 1933/34. évi állami költségvetés tárgyalása. (írom. 516. sz.) Az előadó úr Temesváry Imre képviselő úr, őt illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A mai világgazdasági válságban, midőn úgy látszik, hogy a világ minden nemzeténei szinte állandósult a gazdasági visszafejlődés, érthető az a fokozott érdeklődés, amely az 1933/34. évi állami költségvetési előirányzat nyilvánosságra hozatalát nálunk is megelőzte. Érthető ez az érdeklődés annál is inkább, mert a mai világkrízis az évizedeken át kialakult gazdasági törvényszerűséget annyira felborította, hogy a gazdasági és^ pénzügyi dogmák hivatott ismerői és kutatói is a legtöbbször szinte tanácstalanul állanak az egyik pillanatról a másik pillanatra bekövetkezett események előtt és így az ország közvéleménye csak az állami költségvetés gondos áttanulmányozása után alkothat^-magának kellő képet gazdasági és pénzügyi jövőnk alakulásáról és ezekből az adatokból láthatjuk azokat a célkitűzéseket, valamint azokat a terveket, amelyeket a kormány — a meghozott áldozatok ellenértékéül — gaz-
