Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-156
Az országgyűlés képviselőházának 156. ülése 1933. évi március hó 8-án, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat pénzügyi bizottsági jelentésének beterjesztése. — A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-cikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Pintér László. Rakovszky Tibor és Jánossy Gábor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása.— Felszólaltak : Eckhardt Tibor, Lukács Béla, MeskóZoltán és Feniczy Ignác. — Interpellációk : Turchányi Egon — a kereskedelemügyi miniszterhez — idegenforgalmi tevékenységünk célszerű reorganizálása tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Kéthly Anna — a belügyminiszterhez — a társadalmi gyűjtésekből juttatott segélyek kezeléséről. — A belügyminiszter válasza. — Mojzes János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a kéményseprői díjak szabályozása tárgyában. — Kóródi Katona János — a kereskedelemügyi miniszterhez — a kéményseprési terhek rendezéséről. — A kereskedelemügyi miniszter együttes válasza. — Mojzes János — a földmívelésügyi és pénzügyminiszterhez — a 450/1933. P. M. sz. rendeletnek a vízitársulatok által felvett beruházási kölcsönökre való kiterjesztése tárgyában. — A pénzügyminiszter válasza. — Büchler József — a kormányhoz — az indokolatlan kenyérdrágítás tárgyában. — A kereskedelemügyi miniszter válasza. — Tobler János — a belügyminiszterhez — az 0. T. I. külön vény-és munkaadói igazolvány díjazása ügyében. — A belügyminiszter válasza. — Jánossy Gábor — a vallás- és közöktatásügyi miniszterhez — a népiskolák négy alsó osztályában a tanítási időnek november 1-től április l-ig reggel 9 órakor való megkezdése tárgyában, — Petri Pál államtitkár válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: vitéz Gömbös Gyula, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Imrédy Béla, Fabinyi Tihamér, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután 5 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Herczegh Béla jegyző urat, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Pakots József jegyző urat, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Patacsi Dénes jegyző urat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Hadik János feltételesen igazolt képviselő úr megválasztása óta 30 nap eltelt s minthogy ez idő alatt ellene sem panaszt nem nyújtottak be, sem megválasztása ellen kifogást nem emeltek, ennélfogva gróf Hadik János képviselő urat végleg igazolt képviselőnek r jelentem ki. Bemutatom a t. Háznak Jászberény választókerületében időközi választáson megválasztott Imrédy Béla képviselő úr megbízólevelét. (Elénk éljenzés jobbfelől és a középen.) A Ház a megbízólevelet megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó igazolóbizottságnak. Temesváry Imre képviselő úr, mint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Temesváry Imre: T. Ház! Az állami kölcsönről szóló 470. számú törvényjavaslatra vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentését tisztelettel beterjesztem és kérem annak kinyoKÉPVlSEiLÜHÁZI NAPLÓ XÏV. matását, valamint tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó úr a jelentés tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárul. Napirend szerint következik a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 :XXX. te. módosításáról és kiegészítéséről a belügyminiszter törvényjavaslatának folytatólagos tárgyalása, (írom. 460, 495.) Szólásra következik Pintér László képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkön halasztást kapott. Pintér László képviselő urat illeti a szó. Pintér László: T. Ház! A régi világban egyegy törvényjavaslat hosszú évek tanulmánya, bírálata és előkészítése után került rendszerint a Ház elé. így születtek meg, azok a korszakalkotó javaslatok, amelyek a közigazgatási eljárást, a közigazgatást Magyarországon szabályozzák, az 1886:XXI. te. a törvényhatóságokról, az 1886:XXII. te. a községekről és az 1890:1. te. a közutakról. Mind a három törvény abban az időben és abban a korban, amikor azt hozták, mondhatjuk, történelmi alkotás volt. Minden hatóság tudta mi a dolga és a törvénynek minden rendelkezésével mindenki tisztában volt. Az idő azonban nem áll meg, az élet rohan a történelem útján, mindig változó formák 1
