Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-158
72 'Az országgyűlés képviselőházának 158. ülése 1933 március 10-én, pénteken. elhinni, sokkal nehezebb kérdések ezek, semhogy úgy -lehetne őket elintézni, hogy a tudomány képviselői, a kereskedelmi és iparkamarák (Simon András: Van ott egy kis érdekeltség is!) mindezek csak a munkások éheztetésére pályáznak. (Zsindely Ferenc: Nem egészen érdektelenek!) Elnök: Kérem képviselő urak, ne zavarják a szónokát! Éber Antal; Az érdekeltségek 1 ? Méltóztassék mégis kissé talán meggondolni, hogy a gyáriparnak és a kereskedelemnek, amely ezekben érdekelve van, micsoda érdeke fűződhetik ahhoz, hogy ne legyenek közmunkák, amikor a közmunkák hasznának oroszlánrészét a gyáripar kapja és amikor a kereskedelem is legalább pillanatnyilag előnyöket biztosít magának. (Zaj a jobboldalon.) Elméletileg ugyanígy áll a dolog és itt hivatkozom Navratil Ákosnak a legutóbbi napokban megjelent nagyszerű közgazdaságtanára, amely a mi tudományos irodalmunknak igazán egyik büszkesége lesz. Ö is ebben az irányban élezi ki a dolgot és azt mondja: «Azért szaporítani a papírpénzt, hogy építkezhessünk belőle, csak növeli az infláció kínos hatásait s ez még fokozottabb mértékben is hiba, mert a pénzszaporítást, ezt az ultima ratiót nem okvetlen szükséges célra_ veszik igénybe.» (Zsindely Ferenc: Ez igaz!) Én teljes mértékben aláírom ezt és méltóztassék elhinni, nincs teoretikus munka és nincs empirikus megállapítás, amely ne teljes mértékben igazolná, hogy a munkanélküliség- kérdését ilyen közmunkák végzésével még azokban az országokban sem lehetett megoldani és számottevően enyhíteni, ahol valóban tőke állt erre a célra rendelkezésre és ahol az illető állam vagy közület kormányzata valóban appellálhatott a pénzpiacra, a kötvények jegyzése szempontjából, tehát még kevésbbé lehet ezt elérni és ennélfogva még károsabb és elítélendőbb, ha olyan országban kísérelik ezt meg, ahol a közmunkák olvan keretben, amint itt nálunk van kontemplálva, egész kisszámú munkás foglalkoztatását fogna maga után vonni, (Ügy van! half elől. — Berki Gyula: Téliesen téves!) ellenben azzal, hogy vásárlóerőnk mesterséges szaporításával végeznék ezt, olyan veszedelmet és kárt hozna az egész nemzeti termelésre, amely hatásaiban össze sem hasonlítható azzal az előnnyel, amelyet képvisel. Ha a tankönyvek valamikor ezeknek az elhibázott inveszticióknak a példáját akarnák majd felhozni, akkor azt ajánlom az utókor figyelmébe, hogy írják meg azt a módot, ahogyan a Tabán szabályozását és felépítését fogják, mint az alpolgármester úr kijelentette. 60 millió pengő költséggel, újonnan kibocsátott bankjegyekből végezni. Mert hogy egy városrészt bankjegysajtón akarjanak felépíteni, ez valóban teteie azoknak a téves inveszticióknak, amelyeket ilyen néven ismerünk. (Mozgás a jobboldalon.) A fővárosban élünk, ahol ma az üres lakások száma körülbelül tízezer, ahol a bérházak alj g adhatók el- ahol a telekpiac teljesen derutálva van, ahol azokon az útvonalakon, ahol a közművek meg vannak építve, nem lehet lakást kiadni, nem lehet bérházakat eladni; és akkor mesterségesen kreált bankjegyekből építünk közműveket, felosztunk telkeket. Miért? Azért, hogy a legjobb esetben legyenek olyanok, akik oda majd adómentes házakat építenek és a Belváros lakói, akik eddig adóköteles bérházakban laktak, átmenjenek lakni az adómentes bérházakba és egyúttal diminuálják a nemzeti tőkének azt a részét, amely a már meglévő bérházakban fekszik. (Jánossy Gábor: Tessék a javaslatnál jobbat, megfelelőbbet ajánlani! — Sándor Pál: Mindig a régi nóta! Ha majd ott fog ülni, akkor fog ajánlani!) Azokat, akik ezekre az ileyténképpen kibocsátott bankjegyekre, mint a gazdasági életet előmozdító tényezőkre és mint olyan dolgokra gondolnak, amely ékkel valóban fel lehet élénkíteni a gazdasági életet, nagyon kérein . . . (Berki Gyula közbeszól.) Berki igen t. képviselőtársamról eddig tapasztaltam, hogy ha választási visszaélésekről van szó, akkor rendkívüli izgalomba jön, (Berki Gyula: Nem jövök izgalomba!) de igazán nem tudom megérteni, hogy ha nein akar minden áron izgalomba jönni, hogy miért okozhatnak izgalmat ezek a szerintem objektív fejtegetések. (Berki Gyula: Megmondom önnek! Azért, mert az országban van százezer ember, akinek nincs kenyere!) Elnök: A képviselő úr ne mondjon semmit. (Berki Gyula: Annak kell kenyeret adni! — Zaj.) Tessék csendben maradni. Berki képviselő úr legyen szíves csendben maradná! (Berki Gyula közbeszól.) A képviselő urat már figyelmeztettem .maradjon csendben. (Sándor Pál: Több értelem és kevesebb lelkesedés. — Zaj. — Jánossy Gábor: Nyugalom, pénzről van szó!) Kérem, a nyugalom a képviselő úrra is vonatkozik. Tessék nyugodtan maradni! (Sándor Pál: Kevesebb lelkesedés, több hozzáértés! — Berki Gyula: Maga sem római pápa! — Sándor Pál: Sohasem voltam pápa! Sokkal kevesebb! — Malasits Géza: Ez nem mezőcsáti választás!) Méltóztassanak képviselő urak csendben maradni! (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Éber Antal: A legnagyobb szépirodalmi müvek egyikében Goethe, az eddig élt legnagyobb szellemek egyike, a Faust második részében gúny tárgyává teszi azokat, akik azt hiszik, hogy valóban lehet bankjegynyomdán, bankjegy nyomásával valóságos értékeket teremteni. (Zsindely Ferenc: De azt is mondotta, hogy: Grau ist alle Theorie!) Elnök: Kérem képviselő úr, ne tessék közbeszólni. Nem a képviselő urat illeti a szó. Tessék feliratkozni és akkor beszélni. Éber Antal: Megjelenik a császár előtt Mephistopheles és azt a tanácsot adj a, hogy a népszerűségének előmozdítására, és a nép jólétének felvirágoztatására bankjegyeket kellene nyomatni. Lejátszódik egy párbeszéd Mephistopheles és a bolond közt. Mephistopheles kezdi, mondván (olvassa): «Vígan veszed, mely bajt hoz, e papirost. Mondja a bolond: — Te nézd csak, pénzt érő ez igazán? Kapsz érte, mit szemed-szád kíván. Es vehetek rajta földet, házat, (barmot? Persze, csak rajta, nem kell, csak akarnod. Kastélyt erdővel, vaddal és hallal? (Egy hang a baloldalon: Mandátummal!) Bizony, úr lesz belőled. Komoly, én bízom, ima este, meglásd, földesúr leszek! Ezzel zárja azután Mephistopheles: Ki kétli, hogy van bolond, «szed?» T. Ház! En is azt hiszem, hogy jobban ezt nem lehet jellemezni. Ki kételkedhetek ebben? Micsoda mentalitás, mennyire a rettenetes súlyos válság szenvedése által elrontott .mentalitás lehet egyedül az, amely azt az őrült gondolatot támaszthatja valakiben v hogy valóban lehetséges lenne az, hogy az ország jólétét lehessen szolgálni egy darab papírral, nyomdafestékkel és
