Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-157

64 Áz országgyűlés képviselőházának 15', ború eredményeképpen egyezményt óhajtott létesíteni a két állam. És 'kötött is ilyen egyezményt a török és magyar állam, ennek törvényhozási megerősítése azonban nem sikerült. Azoknak a szimpátiáknak és baráti kapcsolatoknak, amelyek a világháborúban a két nemzet között kimélyültek, következménye volt azntán egy csomó nemzetközi szerződés, egyezmény, amelyeknek koronáját teszi fel a most Ankarában a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában létrejött egyezmény, amely az előző szerződések után most már az igazságügy terén is megvalósítja azokat az,, elveket, amelyek nemzetközi vonatkozásban kívánatosak. Csak röviden akarok utalni a barátsági szerződésre, amelyet az 1924 :XVI. te. cikkelyezett íbe, két kereskedelmi szerződésre, amelyeket az 1927:XXVI. és az 1930. évi XXXVI. törvénycikkbe cikkelyeztünk be, azután a letelepedési szerződésre, az 1927. évi XXVII. törvénycikkre és a semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződésre vonatkozó, az 1930:1, törvénycikkben becikkelyezett megegyezésre. Ez a törvényjavaslat, mint iaz előbb voltam bátor említeni, a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában létesült Ankarában 1932 május hó 29. napján és magában foglalja mindaizokat a nemzetközi jogelveket, amelyek ebben a tárgykörben szükségesek és kívánatosak. Négy fejezetre oszlik az egész egyezmény, amelynek első fejezete a kiadatásra, a második fejezete a bűnügyi jogsegélyre vonatkozik, a hairmadik fejezet és a zárórendelkezések pedig azokat a generális rendelkezéseket szabályozzák, amelyek ezekben az egyezményekben szokásosak. Az egyezmény ismertetése tekintetében csak ki kell emelnem az ebiben az egyezményben először alkalmazott azt a szisztémát, amely megállapítja azokat iaz általános feltételeket, amelyeknek fennforgása esetén kiadatásnak helye van, megállapítja azokat a bűncselekményeket, amelyeknek esetében általánosságban kiadatásnak helye van és azután külön emeli ki azokat a kivételeket, amelyeknek fennforgása esetén kiadatásnak nincs helye. Ez az egyezmény, amint már voltam bátor említeni, létrehozza azt a helyes és szükséges megoldást, amely a két állam egymás közt levő barátságos viszonyából is, de a nemzetközi jog keresztülvezetéséből is következik és éppen ezért az igazságügyi bizottság örömmel üdvözölte ennek az egyezménynek beterjesztését és elfogadásra ajánlotta. A magam részéről is tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásira következik? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs «enki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. • Az igazságügyminiszter úr kíván szólni? (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem!) Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a 'határozathozatal. Kérdem a t. Házait, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház ia törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. y

. ülése 1933 március Ù-en, csütörtökön. Pakots József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik az állami kölcsön felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalásiai (írom. 470,505). Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azok az eltolódások, amelyek az utóbbi esztendőben gazdasági szempontból az egész világon jelentkeztek, aimelyeknek hullámai úgylátszik máiAmerikát is kikezdték, a legsúlyosabban természetszerűleg azokat az államokat érintették, amelyeknek éltető forrása túlnyomórészben a mezőgazdaság. Egyfelől a túlzásba vitt önel

: látási törekvések, másfelől pedig a háborúutáni erőteljesen megindult, szinte gyárszerű kihasználása a tengerentúli államok televény területeinek, olyan hatalmasan kiéleződött versenyt támasztott Közép-Európa, kölönösen pedig keleteurópai államainak, és így természetszerűleg Magyarország mezőgazdaságának is, hogy ma. már ott tartunk, hogy termeivényeink ára még az előállítási, a termelési költségeket is alig fedezi. Nálunk sokkal hatalmasabb, sokkal tőkeerősebb nemzeteknél is, mint például Németországban is nagy áldozatokat kellett hozni és különleges intézkedéseket — mint például az Osthilfe — voltak kénytelenek életbeléptetni, hogy a mezőgazdasági termények árának további süllyedését megakaszthassák, pedig tudjuk, íiogy a háború utáni időkben nagy intenzitással megindított agrárosítás ellenére sem érte el Németország agrárfoglalkozású népessége az ipari foglalkozású népességgel szemben azt az arányszámot, amely arányszám Magyarországon a mezőgazdaság hátrányára fennáll. Ez a kiélesedett verseny emelte azokat a hatalmas, szinte áthághatatlan védőfalakat, amelyek a mezőgazdsági termények^ kivitelét — az állandóan hanyatló árak dacára — az utóbbi időkben már majdnem lehetetlenné tették. A külföldi piacok elzárkózása országunk egész gazdasági életét megbénította, mert hiszen egészen természetes, hogy a mezőgazdasági lakosság vásárló- és fogyasztóképességének csökkenése káros kihatással van a többi foglalkozási ágra is. Pedig azt is tudjuk, t. Képviselőház, hogy a magyar nemzet a lehető legmesszebbmenő áldozatokat is meghozza a tekintetben, hogy a külföldi fogyasztópiacokat magának megnyerje. Az áldozatok hozatalában kereskedelmi szerződéseink révén annyira elmentünk, hogy a külföldi fogyasztó államok valóságos vámszedői már a magyar mezőgazdaságnak. (Ügy van! jobbfelől) Egészen természetes tehát, t. Ház, hogy a jövedelmek fokozatos összezsugorodása révén a gyengébb gazdasági egyedeknek igen jelentékeny tömege már teljesen elpusztult, másrészt pedig az is természetes... (Dinnyés Lajos : A deficitnek mi köze van ehhez? Ez líra! — Ellenmondások jobbfelől.) T. képviselőtár siaim, méltóztassék meghallgatni; én mindig nagyon szívesen meghallgatom képviselőtársam beszédét. Mint említettem, ennek a jövedelemösszezsugorodásnak következménye az, hogy közbevételeink is az utóbbi időkben jelentékeny mértékben aláhanyatlottak. Hiszen a gazdasági viszonyoknak ez a, kedvezőtlen alakulása volt már oka annak, hogy az 1930—31 költségvetési