Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-170
Az országgyűlés képviselőházának 170. kell terjeszteni és maga a honvédelmi miniszter foglalkozik ezzel a kérdéssel. Én azt tartom helyes közigazgatásnak, ha az: elsőfokú hatóság mindent közmegnyugvásra el tud intézni. A magam részéről azt kívánnám, hogy az «egykorú eredeti» szavak töröltessenek és én apellálok a miniszterelnök úr igazságérzetére: ha az «egykorú eredeti» szavakat törölni fogják, akkor nagyon könnyű lesz a kérdés elintézése. Utalok arra is, hogy hány olyan törődöttség van, amely legalább látszólagosan meggyógyult s amely ä vizsgálat idején nem igazolható.^ Volt itt annak idején egy nemzetgyűlési képviselőtársunk f is, akinek szívburoklÖvése volt és teljes mértékben meggyógyult, legalább is látszólagosan: az illető ellátta a maga hivatását, foglalkozását, beszélt is; egy alkalommal megtörtént, hogy beszéde közben a golyó lejjebb csúszott és nagyobb vérömlést idézett elő, aminek következtében az illető rögtön meghalt. Természetesen ennek özvegye és hátramaradottal is csak azokkal az okmányokkal tudják majd igazolni igényjogosultságukat a hadigondozottságra, amelyeket utólagosan kértek s amelyekkel a harctéri bajtársak, vagy pedig a felebbvalók igazolni tudják ezeket a körülményeket. Éppen ez a kérdés az, ahol feltétlenül konciliánsnak kell lenni. En meg vagyok győződve arról, hogy a miniszterelnök úr a maga személyében konciliáns is lesz minden alkalommal, azonban maga az elsőfokú hatosáig nem lesz mindig ilyen konciliáns. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem lehet kapacitálni! A katonaság konciliáns marad!) En tehát tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, méltóztassék az «egykorú eredeti» szavak kihagyását javasoltatni az előadó úrral. (Helyeslés balfelől) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Meggyőződésem szerint teljesen igaza van Csilléry András t. barátomnak; egy olyan országban, amelynek csak egyharmada maradt meg és ahol^az elszakított területeken ellenségesen bírálják el ezeket az ügyeket, még ha meg is vannak az eredeti okmányok,, nem lehet a hadirokkantakat ilyen igazságtalanul sújtani és^ őket arra kényszeríteni, hogy egykorú okmányokat szerezzenek be. A gyakorlatból tudom olyanoktól, akik ismerik a helyzetet, hogy a legeslegritkább esetben sikerült ilyen megkeresésekre megszerezni az egykorú okmányokat. Miután, sajnos, nincs reményem rá, hogy a miniszterelnök úr ezen változtatást tesz, az előadó úr módosítására vonatkozóan szeretnék most egyet-mást elmondani. {Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Helyeslem azt a tendenciát, amelyet az előadó úr belefoglalt módosításába. A fogalmazás azonban túlságosan negatív. En ugyanit a gondolatot pozitívebben próbálom megfogalmazni következő indítványomban. A 11. § 4. pontja utolsó mondata helyébe a következő mondatot ajánlom (olvassa): «E körülmény igazolására kivételesen tanúvallomások és tanunyilatkozatok is elgendők, amikor az előírt okmányok beszerzése elháríthatatlan akadályokba ütközik». Ez lényegében ugyanaz, amit az előadó úr mond, csakhogy mégis szebben, szabatosabban és főleg pozitív irányban fejezi ki ugyanazt. i Kérem indítványom elfogadását. ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. 547 Elnök: Indítványt csak a tanácskozás megkezdése előtt lehet benyújtani, képviselő úr! (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ez módosítás!) Módosítást is! Ez tehát a szavazatnál figyelembe nem vétetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs jelen, indítványa töröltetik. Szólásra következik 1 ? Takách Géza jegyző: Esztergályos János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Büchler József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa tötröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Hódossy Gedeon! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa törtöltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Pilis Károly! Pillis Károly: Igen t. Képviselőház! En magam is a törvényjavaslat 11. §-ának 4. bekezdését, amely az osztályozás és a keresőképesség megállapításánál a benyújtott okiratok közül csak azokat veszi figyelembe, amelyek kozvet^ lenül a hatóság részéről állíttattak ki, bizonyos mértékben sérelmesnek találom, mert az adott körülmények között — nagyon helyesen jegyezte meg Csilléry képviselőtársam — nagyon sok esetben nem állanak rendelkezésére a hadirokkantnak azok az iratok, azok az okmányok, •amelyeknek alapján ő rokkantságát igazolni tudja. Amikor egy orvos állapítja meg és igazolja, hogy tényleg a sebesülés útján került az illető rokkantsági helyzetbe, a magam részéről kívánatosnak tartom, hogy ez is elfogadható legyen a keresőképesség megállapításánál. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Weltner Jakab! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Indítványa töröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én a 14., illetőleg a 15. §-hoz szeretnék hozzászólni, ennek a javaslatnak ahhoz, a részéhez, amelyet az elégtelen járulékok kiegészítésére a legalkalmasabbnak tartok. Szólni akarok t. i. a hadirokkantak ipari kiképzéséről, illetőleg a hadirokkantotthonok ipari műhelylyel való felszereléséről. Itt is csak azért akarok felszólalni, mert a miniszterelnök úr figyelmébe kívánom ajánlani azokat a hadirokkant kereseti telepeket, amelyeket annakidején bőkezű mecénások alapítottak és amelyek ma egyáltalán nem működnek. Hogy egy példát mondjak, én magam építettem Várady kalocsai érsek adományából Kalocsán egy ötvenkét házból álló hadirokkant-telepet és egy ehhez tartozó több mint száz méter hosszú emeletes faipari műhelytelepet. Ez arra volt hivatva, hogy ott seprőkötésben, kosárfonásban és kaptárkészítésben, szóval egyszerű háziipari munkákban kiképzehetők legyenek a hadirokkantak. Méltóztatnak-e tudni, hogy ez az intézmény tíz esztendeje zárva van? Annak ellenére, hogy teljesen fel van szerelve gén ékkel s minden műhelynek ipari, részéhez szükséges szerszámokkal és eszközökkel, még sem vétetik igénybe, holott az alapító gondolata j igen helyes volt, az tudniillik, hogy ilyen iuari j kiképzéssel olyan keresethez lehet juttatni a hadigondozottakat, hogy keresetükből pótolhat-
