Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-170

Az országgyűlés képviselőházának 170. kell terjeszteni és maga a honvédelmi miniszter foglalkozik ezzel a kérdéssel. Én azt tartom helyes közigazgatásnak, ha az: elsőfokú ható­ság mindent közmegnyugvásra el tud intézni. A magam részéről azt kívánnám, hogy az «egykorú eredeti» szavak töröltessenek és én apellálok a miniszterelnök úr igazságérzetére: ha az «egykorú eredeti» szavakat törölni fog­ják, akkor nagyon könnyű lesz a kérdés elinté­zése. Utalok arra is, hogy hány olyan törődött­ség van, amely legalább látszólagosan meg­gyógyult s amely ä vizsgálat idején nem iga­zolható.^ Volt itt annak idején egy nemzetgyű­lési képviselőtársunk f is, akinek szívburok­lÖvése volt és teljes mértékben meggyógyult, legalább is látszólagosan: az illető ellátta a maga hivatását, foglalkozását, beszélt is; egy alkalommal megtörtént, hogy beszéde közben a golyó lejjebb csúszott és nagyobb vérömlést idézett elő, aminek következtében az illető rögtön meghalt. Természetesen ennek özvegye és hátramaradottal is csak azokkal az okmá­nyokkal tudják majd igazolni igényjogosultsá­gukat a hadigondozottságra, amelyeket utóla­gosan kértek s amelyekkel a harctéri bajtársak, vagy pedig a felebbvalók igazolni tudják eze­ket a körülményeket. Éppen ez a kérdés az, ahol feltétlenül kon­ciliánsnak kell lenni. En meg vagyok győződve arról, hogy a miniszterelnök úr a maga sze­mélyében konciliáns is lesz minden alkalom­mal, azonban maga az elsőfokú hatosáig nem lesz mindig ilyen konciliáns. (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem lehet kapacitálni! A katonaság konciliáns marad!) En tehát tisz­telettel kérem a miniszterelnök urat, méltóz­tassék az «egykorú eredeti» szavak kihagyását javasoltatni az előadó úrral. (Helyeslés bal­felől) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: vitéz Bajcsy-Zsi­linszky Endre! vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Meggyőződésem szerint teljesen igaza van Csilléry András t. barátomnak; egy olyan or­szágban, amelynek csak egyharmada maradt meg és ahol^az elszakított területeken ellensé­gesen bírálják el ezeket az ügyeket, még ha meg is vannak az eredeti okmányok,, nem lehet a hadirokkantakat ilyen igazságtalanul sújtani és^ őket arra kényszeríteni, hogy egykorú ok­mányokat szerezzenek be. A gyakorlatból tu­dom olyanoktól, akik ismerik a helyzetet, hogy a legeslegritkább esetben sikerült ilyen meg­keresésekre megszerezni az egykorú okmá­nyokat. Miután, sajnos, nincs reményem rá, hogy a miniszterelnök úr ezen változtatást tesz, az előadó úr módosítására vonatkozóan szeretnék most egyet-mást elmondani. {Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Helyeslem azt a tendenciát, amelyet az előadó úr belefoglalt módosításába. A fogal­mazás azonban túlságosan negatív. En ugyan­it a gondolatot pozitívebben próbálom meg­fogalmazni következő indítványomban. A 11. § 4. pontja utolsó mondata helyébe a következő mondatot ajánlom (olvassa): «E körülmény igazolására kivételesen tanúvallomások és tanu­nyilatkozatok is elgendők, amikor az előírt ok­mányok beszerzése elháríthatatlan akadályokba ütközik». Ez lényegében ugyanaz, amit az elő­adó úr mond, csakhogy mégis szebben, szaba­tosabban és főleg pozitív irányban fejezi ki ugyanazt. i Kérem indítványom elfogadását. ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. 547 Elnök: Indítványt csak a tanácskozás meg­kezdése előtt lehet benyújtani, képviselő úr! (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ez módosítás!) Módosítást is! Ez tehát a szavazatnál figye­lembe nem vétetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs jelen, indít­ványa töröltetik. Szólásra következik 1 ? Takách Géza jegyző: Esztergályos János! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indít­ványa töröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Büchler József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indít­ványa tötröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Hódossy Gedeon! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indít­ványa törtöltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Pilis Károly! Pillis Károly: Igen t. Képviselőház! En ma­gam is a törvényjavaslat 11. §-ának 4. bekez­dését, amely az osztályozás és a keresőképesség megállapításánál a benyújtott okiratok közül csak azokat veszi figyelembe, amelyek kozvet^ lenül a hatóság részéről állíttattak ki, bizonyos mértékben sérelmesnek találom, mert az adott körülmények között — nagyon helyesen jegyezte meg Csilléry képviselőtársam — nagyon sok esetben nem állanak rendelkezésére a hadirok­kantnak azok az iratok, azok az okmányok, •amelyeknek alapján ő rokkantságát igazolni tudja. Amikor egy orvos állapítja meg és iga­zolja, hogy tényleg a sebesülés útján került az illető rokkantsági helyzetbe, a magam részéről kívánatosnak tartom, hogy ez is elfogadható legyen a keresőképesség megállapításánál. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Weltner Jakab! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Indít­ványa töröltetik. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én a 14., illetőleg a 15. §-hoz szeret­nék hozzászólni, ennek a javaslatnak ahhoz, a részéhez, amelyet az elégtelen járulékok kiegé­szítésére a legalkalmasabbnak tartok. Szólni akarok t. i. a hadirokkantak ipari kiképzéséről, illetőleg a hadirokkantotthonok ipari műhely­lyel való felszereléséről. Itt is csak azért aka­rok felszólalni, mert a miniszterelnök úr figyel­mébe kívánom ajánlani azokat a hadirokkant kereseti telepeket, amelyeket annakidején bő­kezű mecénások alapítottak és amelyek ma egyáltalán nem működnek. Hogy egy példát mondjak, én magam épí­tettem Várady kalocsai érsek adományából Ka­locsán egy ötvenkét házból álló hadirokkant-te­lepet és egy ehhez tartozó több mint száz mé­ter hosszú emeletes faipari műhelytelepet. Ez arra volt hivatva, hogy ott seprőkötésben, ko­sárfonásban és kaptárkészítésben, szóval egy­szerű háziipari munkákban kiképzehetők legye­nek a hadirokkantak. Méltóztatnak-e tudni, hogy ez az intézmény tíz esztendeje zárva van? Annak ellenére, hogy teljesen fel van szerelve gén ékkel s minden műhelynek ipari, részéhez szükséges szerszámokkal és eszközökkel, még sem vétetik igénybe, holott az alapító gondolata j igen helyes volt, az tudniillik, hogy ilyen iuari j kiképzéssel olyan keresethez lehet juttatni a hadigondozottakat, hogy keresetükből pótolhat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom