Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-170

B42 Az országgyűlés képviselőházának 11 Ma a Dunántúlt elárasztják horogkeresztes plakátokkal. Majdnem minden házat teleragasz­tanak ezekkel a plakátokkal, de különös elő­szeretettel ragasztják ezeket a zsidó templomra, a zsidó temető falaira és főleg a zsidók által lakott területeket árasztják el velük. Nekem nines az ellen kifogásom, hogyha plakátokat ragasztanak ki, nem is azt akarom, hogy ezt szüntessék be, de megtörténhetik, hogy a szo­ciáldemokratapárt ennek a plakátnak ellensú­lyozására ugyancsak plakátokat nyomat és egy hadirokkantat bíz meg, hogy ragassza ki eze­ket a plakátokat. Mi fog történni? Ugyanaz a rendőrség, amely behunyja mindkét szemét, amidőn horogkeresztes plaká­tokról van szó, nagy pápaszemet tesz fel, sőt nagyitó távcsövet használ, midőn a szociálde­mokratapárt plakátjáról van szó s ugyanazért a cselekményért, amely miatt a horogkeresztes­nek semmi bántódása sem lesz, a hadirokkan­tat kádi elé citálják, súlyosan megbüntetik, és mert az 1921 : III. tc.-be ütköző vétséget köve­tett el, megfosztják hadirokkant-járadékától. Ennél súlyosabb igazságtalanságot elkép­zelni nem tudok. En tehát éppen azért, mert az a törvény maga is túlszigorú, és rendelkezései, amint mondottam, olyanok, hogy még egy nor­mális ember is belekerülhet a törvény valame­lyik hurokjába, kérem a miniszterelnök urat, hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét, amint Weltner képviselőtársam ajánlotta, elejteni szí­veskedjék, mert mondom, igen sok és súlyos igazságtalanságnak lehet ez a 4. § a forrása. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Senki sincs fel­jegyezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr és az előadó úr nem kíván­nak szólni. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Györki Imre és társainak a második ibekezdés törlését célzó indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztat­nak-e az eredeti szöveget Györki Imre és tár­sainak a második bekezdés törlését célzó indít­ványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szö­veget fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház az eredeti szö­veget fogadta el és így Györki Imre és társai­nak a második bekezdés törlését célzó indítvá­nyát elvetette. Ugyancsak ehhez a szakaszhoz Hodossy Gedeon és társai új b) pont felvételét indítvá­nyozták. Hodossy Gedeon: Indítványomat visszavo­nom, miután az benne van az előadó úr módo­sításában. Elnök: Az indítvány visszavonatván, az a fölött való szavazás tárgytalanná vált. Következik az 5. §. Kérem annak felolva­sását. Esztergályos János jegyző (olvassa az 5. §-t): Az előadó úr! Farkas Elemér előadó: T. Házi A véderő és pénzügyi bizottságban cLZ ci. vélemény alakult ki, hogy a másodszori férjhezmenetel után újból özveggyé váló nő részére a férjhezmene­tel előtti hadiözvegyi ellátást automatikusan biztosítani kelL (Helyeslés a jobboldalon.) En­nélfogva a férjhezmenete], amely eddig a G. §-ban véglegesen megszüntető ok volt, csupán szünetelési okká válik, feltéve, hogy az illető . ülése 1933 április 6-án, csütörtökön. a járadék megváltásának tekintendő kelengye­segélyt nem vette fel. Ennek következtében bátor vagyok indít­ványozni azt, hogy az 5- ^ első bekezdésének jelenlegi e) pontja elé «a hadiözvegynek, ha»: szavak után vétessék fel a következő új e) pont «újból férjhezmegy és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott keiengyesegélyt nem veszi fel». Indítványom elfogadása esetén a bekez­dés eddigi e) és f) pontjainak jelzése f), illetve g) lesz. Tisztelettel kérem indítványom elfoga­dását. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Indítványomat visszavo­nom. Elnök: Kíván még valaki szólani? Müller Antal képviselő úr kíván szólani. Müller Antal: T. Ház! Az 5. § harmadik bekezdésének kihagyását javaslom, mert ez a bekezdés, ha bent hagyjuk, a hadirokkan­takra meglehetős veszélyt rejt magában. Ne­vezetesen a harmadik bekezdés ezt mondja (olvassa): «A lemondásra jogosult a pénzellá­tásról a saját és eltartásra jogosult hozzátar­tozói létfenntartására alkalmas vagyoni előny­nek állami támogatással való elnyerése esetére feltételesen is lemondhat.» Mit jelent ez, igen t. Képviselőház? Ha egy hadirokkant megpályáz egy állami jogosítványt, tegyük fel egy 75% -os rokkant egy kistrafikengedélyt, ha az jómenetelű trafik, akkor talán még leg­alább gazdasági szempontból előnyösebb hely­zetbe jön az a hadirokkant, ellenben, ha kisebb jogosítványról van szó, vagy olyan trafikról, amely sokszor a legkisebb jövedelmet sem biz­tosítja, egyszerűen hivatalból bizalmas jelen­tés mehet ki az intézkedő köztisztviselőkhöz, hogy csak abban az esetben lehet az engedélye­ket, a jogosítványokat kiadni, ha a hadirok­kantak járadékaikról lemondanak. Ezt én ve­szedelmesnek találom, ezért nagyon kérném a miniszterelnök urat, hogy ezt a harmadik be­kezdést méltóztassék kihagyni. Elnök: Szólásra következik! Esztergályos János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak egyik mondata szerint, aki három hónapnál hosszabb ideig ideiglenes gyógyinté­zeti ápolásban részesül, annak pénzbeli ellá­tása szünetel. En azt kérdezem, mit fog csi­nálni annak a rokkantnak a családja, mialatt a férj, a hozzátartozó gyógyintézeti kezelés alatt áll, vagy ha nincs családja, mi lesz laká­sával, bútorával, azzal a kis parányi ingóságá­val, amije van, ha az állam egészen egyszerűen elvonja tőle a gyógyintézeti ápolás idejére a rokkantjáradékot! Azonkívül az is kérdéses, hogy a szüneteltetés hogyan szűnik meg, ho­gyan fogja újból megkapni járadékát az a hadi­rokkant. Errenézve nincs semmiféle ígéret, erre­nézve nincs semmiféle mód megszabva, hogy a hadirokkant akkor, amikor gyógyintézeti keze­lése megszűnik, gyorsan visszakaphassa jára­dékát. Azonkívül van itt egy másik ugró is. A 100%-os rokkant tiszt kap 240 pengő havi rok­kantjáradékot. Az állam például az Otba-bete­gek után egy szanatóriumban fizet havonta 130 pengőt. Ilyenformán, ha egy 100%-os rokkant tisztet beutalnak gyógyintézeti ápolásra, azon az állam havonta 110 pengőt fog keresni a pénzellátás szüneteltetésével. A másik sérelmes dolog ennél a pontnál az, amikor szüneteltetik a hadiözvegy járadékát

Next

/
Oldalképek
Tartalom