Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-169

516 Az országgyűlés képviselőházának hogy jó, ha ezek a gyermekek már korán hozzászoknak ahhoz, hogy nem érnek semmit a sérelmek hánytorgatásaval, hiszen eddig is, ha egy vizsgálatot megindítottak, rendszerint belefullasztották olyan formalizmusokba, amelyek ezeknek a szegény egyszerű embereknek a jogérzékét megcsúfolták. Kérem a távollévő miniszter urat, hogy ebben az esetben tekintsen el az eddigi módszerektől és ezt a két határozott esetet sürgősen kivizsgálva gondoskodjék arról, hogy ez a két kegyetlen tanító többet gyerekek közé iskolába ne juthasson és ha máskép nem, az állásuktól való felfüggesztéssel adjon igazságot és elégtételt ezeknek a megcsúfolt gyermekeknek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a vallásés közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik Gallasz Ágost Kudolf képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a pénzügyminiszterhez. Miként hajlandó a pénzügyminiszter úr Mosón vármegye földkataszterét, mely a mostani viszonyok között túlmagas, mérsékelni?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! Minden vállalkozás, legyen az mezőgazdasági vagy ipari, csak úgy lehet életképes, ha a valóságnak megfelelő valódi alapokra építik fel. Ugyanez vonatkozik az államháztartásra is. Az államháztartás költségvetése is csak úgy lehet biztos, ha az alapoktól, amelyekre azt felépítik, olyan teherbírást követelnek, mint amilyen teherviselésre az képes. Az igen t. pénzügyminiszter úr szintén a nemzeti munkaterv 25. pontja alapján tervbe vette az igazságos és arányos adóztatási rendszer bevezetését. Ezek a pontok valószínűleg abból a felismerésből származnak, hogy jelenlegi adórendszerünk igazságtalan és ezáltal az adófizető polgárok gazdasági létét és esetleg az államháztartás fenntartását is veszélyeztetik. Az egész ország lakosságában az adózás kérdésében teljes az összhang, de ugyanígy a vidéki hatóságok is ezen a véleményen vannak, akik a való élettel szorosabb kapcsolatot tudnak fenntartani, Amint a nemzeti munkaterv mutatja, a kormányzat is teljesen egy véleményen van a nemzettel és érthetetlen, hogy emellett a nagv összhang mellett az igazságos adórendszer bevezetése érdekében évek óta nem törtéuik semmi. Ennél a kérdésnél kellene elsősorban a mi nagy megtámadhatatlan közgazdászainknak hangjukat hallatniok, akik, ha betéti kamatos bankról van szó, rögtön hallatják a zsákmányukat féltő vérese visongásait, nekik kellene elsősorban rámutatniok arra, nogy hiába szállítjuk be az állam háztartásába a százmilliókat, ha a leszállított költségvetési Összegek befolyása is kétséges a mai adórendszer mellett. Nekik kellene elsősorban rámutatniok arra, hogy az a sokat hangoztatott adómorál milyen nagy mértékben megváltoztatható Jenné, ha az adófizető polgárok azt látnák, hogy velük szemben is érvényesül az adókivetési morál. T. Ház! Nagyon jól tudom, hogy adórendszerünk megváltoztatása nagyon nehéz és súlyos kérdés, de minthogy egész gazdasági létünknek alapját képezi, kell. hogy minden más munkát megelőzzön. Mindettől eltekintve, a legtöbb alapvető kérdés megoldásánál azt a feleletet kapjuk, hogy nem lehet ezt és ezt a dolgot megoldani, mert nemcsak nekünk, de a külföld169. ülése 1933 április 5-én, szerdán. nek is van beleszólása ebbe a kérdésbe, viszont adórendszerünk megváltoztatásába senkinek semmi szava nincs, ez kizárólag erre a törvényhozásra tartozik. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Milyen nagy lelki megnyugvást idézne elő a néi) széles rétegeiben, mennyire megnövekednek az a sokat hangoztatott .adómorál, ha azt látnák, hogy a közterhek kivetése igazságosan és arányosan történik. Ez a megnyugvás alapot nyújtana a pénzügyminiszter úr abbeli felszólításának, hogy az ország mai helyzetében az adófizető polgároknak jövedelmük mellett még a vagyonukból is áldozniok kell. Milyen nagy megnyugvást idézne elő azonban, ha a pénzügyminiszter úr ezen felszólítását a nagytőke felé irányítaná és odahatna, hogy a nagytőke is lássa be, hogyha áldozatot hoz, azt úgy hozza, mint áldozatot. Amikor egyetlenegy vállalkozás sem jár haszonnal a mezőgazdaságban és alig van olyan vállalkozás, amely a rezsit megkeresné, — legfeljebb azok a vállalkozások keresik meg, amelyeket az államhatalom véd, vagyis* .amelyeknek kedvezményt biztosít, ebben a súlyos helyzetben, ők is mondjanak le jövedelmükről. Elégedjenek meg azzal, ha a rezsit megkeresik, iha pedig nem keresik meg a rezsit, akkor fedezzék a hiányt azokból a tarta

1lékalapokból, amelyeket az elmúlt évtizedekben összehalmozitak. A legtöbb vállalkozás — a mezőgazdasági, de még az ipari is — felélte már tartalékait. Az ilyennek tehát hiába mondja már az igen t. pénzügyminiszter úr, hogy áldozzanak a vagyonukból, az már mindent feláldozott. Ha azonban .a márciusi mérlegeket nézzük, azt látjuk, hogy itt is vámnak ínég olyan gazdatsági alanyok, amelyek még ma is keresnek. Ezeknek elsőrendű kötelességük volna, hogy az ország érdekében meghozzák azt az áldozatot, amelyet a pénzügyminiszter úr követel. T. Ház! Két alapvető kérdés tartja ma izgalomban az országot. Az egyik az adósság és a kamat, a másik pedig az adózás kérdése. A pénzügyminiszter úrtól, mint a pénzügyek kiváló ismerőjétől, elvárja az ország, hogyha az első kérdésben már semmi új elgondolást, semmi új, bátor dolgot nem hozott, — mert hiába mosolyog Östör képviselőtársam, ez így van — hanem csak a régi iskola elveit tette magáévá és megállapította, hogy 200 millió meg 200 millió pengő adósság annyi, mint 400 millió pengő adósság, de azt, hogy mi történjék avval a 400 millió pengő adóssággal, nem mondta meg. Ha tehát az első alapvető kérdésiben már nem hozott semmi újat, mutassa meg legalább, hogy ebben ,a második alapvető kérdésben mit tud, itt ^csillogtassa meg tudását és adja ki erejét a pénzügyminiszter úr. (Ügy van! Ügy van! balfelől, — Rakovszky Tibor: Mussolini megmondta, nogy óvakodjunk a szakértőktől!) T. Ház! Interpellációm tárgya is adózási rendszerünknek egy korhadt és heteg részére yomiatko'zik. Mosón vármegye ia .múltban a legjobb adófizető vármegyék között a negyedik helyen állott és ahogyan azt igen t. Vargha államtitkár úr is megállapította egy ízben, súlyos oknak kell lenni, hogy ez a jó adófizető vármegye ebben a rangsorban manapság olyan nagyon hátra került. Ez az ok, t. Ház, semmi más, mint a kataszteri tiszta jövedelemnek ma már többféle okból helyt nem álló magas volta. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nemcsak a Mosón megye mai területén, hanem megcsonkítása előtti területén lakó földmíves lakosságának is állandó panasza volt az utolsó évtizedben, hogy & fold-