Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-156
/ 32 Az országgyűlés képviselőházának 15Ó nem állna rendelkezésre. Rendelkezésre áll pedig az a bizonyos transzfer alap, ahol ezek a pénzek letétben állanak. Ha egyszer az a helyzet, hogy úgysem tudjuk a külföldnek átutalni a befizetett összegeket, akkor semmi értelme sincs annak, hogy ezeket az összegeket az adófizető polgárokon úgy hajtsuk be, hogy őket egzisztenciájukban tönkretegyük. Belátható időn belől úgysem leszünk abban a helyzetben, hogy a Népszövetségnek — esetleg presztízsokokból,— transzferáljuk ezeket az összegeket. Ma nem a presztizskérdés a fontos, hanem a megélhetés kérdése az, amit elsősorban szem előtt kell tartanuk. Itt van tehát a transzferalap, amelyből ezt a bizonyos deficitet fedezni lehetne, mert ha megadjuk a zálogleveles kölcsönök után azt a kedvezményt, hogy az adósok mindössze 5%-ot fizessenek évente az adósságaik után és rövid időn belül valószínűleg a váltókölcsönok után sem lesznek kötelesek az adósok többet fizetni évi 6'5%-nál. akkor nem lehet indoka annak, hogy éppen a vizitársulatok kölcsöneinél, amelyek a legspeciálisabban mezőgazdasági célokra használtatnak fel, változatlanul 10'5%-ot fizessenek az adósok, amire ÍI mai viszonyok között teljesen képtelenek es képtelenség, hogy éppen a kölcsönöknek ezekre a kategóriáiba ne terjesszük ki a kedvezményt. A t. mijiiszter úrnak válaszát, minthogy azt ebből a szempontból nem tartom kielégítőnek, nem vehetem tudomásul. Elnök: A miniszter úr nem kíván szólni. Kérdem a t, Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr nevében is adott, tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Kabók Lajos: Ez csak formális többség.) Következik Büchler József képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció az összkormányhoz a kény ér drágítás tárgyában. Hajlandó-e a kormány megfelelő intézkedéseket tenni a kenyérdrágítás elhárítására és biztosítani, hogy a kenyér mint a legfontosabb és nélkülözhetetlen élelmickk, a súlyos gazdasági viszonyokra, munkanélküliségre és állástalanságra való tekintettel, semmi körülmények között se drágíttassék meg.» Elnök 1 : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Ház! Nem akarok dalnokversenyt rendezni abíból, hogy ki tudja a nyomorúságot szebb hangon elénekelni és ebben az ügyben ki tudja a magas ciét legjobban kivágni, hanem utalni akarok egyszerűen ennek az agyonsanyargatott és agyonzaklatott város lakosságának egyhangú felháborodására a kenyérdiriágítás dolgában. Ebben az ügyben elhangzott már egy interpelláció a múlt héten és a földmívelésügyi miniszter ár helyett a kereskedelemügyi miniszter úr adta meg a választ, amelynek lényege az volt, hogy sürgősen intézkedni fog, hogy az árelemző bizottság üljön össze és annak jelentése nyomán fog azután intézkedni. Vártaim, hogy ez alatt az egy hét alatt az árelemző bizottság valamiféle konkrétumot fog jelenteni a miniszter úrnak és a miniszter úr az árelemző bizottság- határozata folytán vagy megállapítása nyomán sürgősen intézkedni fog a kenyér árának csökkentéséire. Míndezideig azonban ez nem történt meg, és éppen ezért . ülése 1933 március 8-an, szerdaú. szükségesnek tartom, hogy újra interpellációt' mondjunk ebben a tárgyban, mert kíváncsiak vagyunk, hogy miután most már a kereskedelemügyi miniszter úrnak birtokában van az árelemző bizottság megállapítása, ennek következtében talán módjában lesz a miniszter úrnak itt a parlamentben előállni és megmondani, hogyan is áll ez a kérdés. T. Ház ! A város tele van munkanélküliekkel, ffokkantakkal, betegekkel, a szemfüles uzsora és az arrogáns osztálypolitika azonban mindig pontosan azt a cikket választja ki az árak megdrágítására, amely a legkifejezettebben népélelmezési cikk. Még alig ült el a felháborodás a tej drágítás kérdésében, — különben ez nem is ülhet el — mert állandóan és ismételten emelik a tej áriát és megint drágítani akarják, mert azok az intézkedések, amelyeket a földmívelésügyi miniszter úr tett a tejkérdésben, abszolúte semmit sem jelentenek, — máris drágítják a kenyeret. Érdekes, hogy különösen azokat a cikkeket drágítják, amelyek minden embeirrt, de különösen a szegény embert érdeklik. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A legszomorúbb dolog az, hogy a kormány megígéri, hogy segít, azonban ennek eddig semmiféle nyoma nincs. T. Ház! Nézzük, miiyen elemekből tevődik össze a kenyérár. Először is a bolettából, azután a lisztárból, a munkabérből, sóból, buirjgonyából, élesztőből stb. Nagyon nehéz a kenyérárat kalkulálni, amint én informálódtam; szakkörökben általánosságban nagyon nehéz, mert sok olyan körülmény játszik közre, amit egyenlő számokkal mérni,, kifejezni nem lehet. Ilyen például a különböző helyiségbérek, a jobb vagy rosszabb technikai berendezettség, a kisebb vagy nagyobb forgalom; az a kérdés, hogy mennyi fehér süteményt süt egy pék, azután, hogy rendes munkabérrel dolgozik-e egy pékmester vagy pedig alacsonyabb munkabérekkel; szakmunkásokkal dolgozik-e vagv pedig inasokkal, kocsisokkal, segédmunkásokkal. Ezek mind olyan tényezők, amelyek erősen befolyásolják az árakat, illetőleg a kalkulációt. Számításba kell venni ezenkívül a kalkulációnál még azt is, hogy a pékek legális forgalmú lisztet hoznak-e forgalomba, vagy pedig illegális lisztet. Mint méltóztatnak tudni, van betörő liszt is, amint van úgynevezett betörő tej. Betörő liszt az, amely boletta nélkül és vámmentesen jut a pékekhez. Ezeket a szempontokat a kalkulációnál mindig figyelembe kell venni. T. Ház! Budapesten naponta átlag 275.000 kg kenyeret gyártanak. Egy négytagú családra átszámítva, ötnegyed, vagyis VÁ kg kenyér jut egy családra, úgy hogy egy család kenyerét naponta körülbelül nyolc fillérrel drágították meg. A kenyérárak eddig a következők voltak: 2-es lisztből fehér kenyeret gyártottak 48 fillérért; most ez a kenyér 54 fillérbe kerül; 4-es lisztből készült félbarna kenyeret 38 fillérért adtak eddig, ímost 44 fillérért adják. A 6-os lisztből készült barna kenyeret eddig 34 fillérért adták, most 38 fillérbe kerül. A fogyosztók többnyire a félbarna kenyeret fogyasztják, tehát meg kell nézni: hogyan tevődik össze a félbarna kenyér kalkulációi a. A kenyérár képződése a következőképpen alakul, — ajánlom a mélyen t. miniszter úr figyelmébe, hogy az árelemző bizottságnál méltóztassék ezeket a szempontokat is figyelembe venni: 100 kilogramm lisztből, 20 kilogramm burgonyából, 60 deka élesztőből, 1*90 kilogramm sóból 145 kilogramm kenyeret lehet gyártani. Ez az egész belékerül 41 pengő 46 fillérbe,
