Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-156

Az országgyűlés képviselőházának 156. vagyis kilónként 28 fillérbe kerül a kenyér anyaga. A pékek ehhez átlag 13 és fél fillért kalkulálnak mindenféle más címen, és pedig adó címén, Oti.-járulék címén, általában rezsi címén. Éppen azt kell megnézni a bolettaügyön kívül, amiről lkésőibb leszek bátor beszélni, hogy vájjon ez a 13 és fél fillér megáll-e úgy, ahogy a pékek kalkulálják. Háború előtt egészen más volt a helyzet, mint ma. Háború előtt a pékek egyszerűen úgy számítottak, hogy ahány fillér volt a liszt kilogrammja, annyi fillér volt egy kiló kenyér ára. Most azonban a nagy közterhek folytán ezt az árat így kalkulálni nem tudják s a 13 és fél fillért éppen a súlyos közterhek miatt kalkulálják az anyagárakhoz. De a kenyérár drágításán kívül hallatlan uzsora és hallatlan drágítás történik például a sütemény áránál. Egy kilogramm fehér lisztből körülbelül 30 darab kiflit és 23 darab zsemlyét lehet sütni, mint méltóztatnak tudni. Ezeket darabonként egy fillérrel drágították meg, vagyis ez annyit jelent, hogy minden kilogramm liszt árához hozzácsaptak 30, illetőleg 23 fillért. Ez olyan hatalmas drágítás, amelyet tűrni teljességgel lehetetlen. Beszélnünk kell a legnagyobb árdrágító tényezőről, a bolettáról, mert helytelenül ítélnők meg a helyzetet, ha azt mondanók, hogy csak a pékek drágítanak. Ezek is árdrágítóik, (Dinnyés Lajos: A malomkertell is!) de ott van elsősorban & boletta, amely rendkívüli nagy mérvben drágítja a kenyeret. Minden kilogramm lisznél körülbelül 12*5 fillér az az összeg, amely bolettában rajta van a kenyéren. Ez teljesen tűrhetetlen. Ha a kormány azt mondotta!, — valamelyik miniszter úr nyilatkozott is. azt hiszem, Kállay miniszter úr nyilatkozott, — hogy júliusra el akarja törölni a bolettát, ha már júliusban el 'akarják törölni a bolettát (Pakots József: Ez is ígéret, mi lesz vele!), ha belátják azt, hogy a boletta-rendszer nem volt Ihelyes, nem volt jó, (Dinnyés Lajos: Azért tartják meg! Aimi nem jó, 'azt megtartják !), ez csak a ivárosi lakosság kiuzsorázására szolgál, akkor már most meg kellene tenni azt, hogy ia kenyér árából teljesen kikapcsolják a bolettát. Nagyon érdekesen alakul a boletta ára a kenyáráraknál, tudniillik 'abszolúte degresszív módon: minél alacsonyabb, minél rosszabb kenyérfaj tát vesz az ember, vagy süt m pék, annál nagyobb százalékban van benne a boletta. Méltóztassanak meghallgatni, egy szakértő mondja. Tegyük fel, hogy a barna kenyér kilogrammja 38 fillérbe kerül, úgy ez esetben ebben az árban a bolettateher 33%-ot tesz ki. Ha a félbarna kenyér árát 44 fillérrel számítjuk, mint ahogyan 'annyi taz ára, akkor ebben a bolettateher csak 28% az előbbi 33%-hoz képest. Ha pedig a fehér kenyér árát vesszük, amelyet a módosabb, a gazdagabb emberek fogyasztanak, ha. ennek árát 48 fillérben vesszük, akkor ebből a bolettateher már csak körülbelül 26%. Ebből látszik, amint az imént mondottam, hogy minél finomabb minőségű a kenyér, annál kevesebb százalékát teszi a bolettateher. Ezek az adatok a magániparra vonatkoznak, nem pedig 'a Községi Kenyérgyár termékeire, amelyeknél sokkal nagyobb a differencia éppen azért, mert a Községi Kenyérgyár árai alacsonyabbak, mint ia magánipar kenyérárai, tehát ez a_ százalék sokkal magasabbra ugrik fel a Községi Kenyérgyár termeivényeinéi. Nem vagyunk hajlandók a kormányzati politika kedvéért, egy kilogramm kenyér után KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. .' (1 ,1 r ülése 1933 március 8-án, szerdán, 33 12'5 filléres bolettát fizetni tovább. Mindenki belátja, hogy a bolettarendszer átka a gazda^ sági életnek és a kormányzat mégis ragaszkodik Ihozzá. Itt kell még szólanom pár szót arról is,; hogy ilyenkor kellene az üzemellenes uraknak felállani és ilyenkor kellene megnézniök azt, hogy mit jelent, ha van egy közüzem, amelynek árnivelláló hatása van. Itt kellene megállapítani, hogy míg az egész városban a pékek és a kenyérgyárak emelték az árakat, addig a községi kenyérgyár az árakat egyáltalában nem emelte. Kérdezzük tehát, szükség van-e a közüzemekre, szükség van-e az árnivelláló tendenciájú és hatású közüzemekre, mint amilyen éppen a községi kenyérgyár, pedig éppen ez a községi kenyérgyár az, amely a magánipar támadásainak legnagyobb pergőtüzében áll. Nekünk az a véleményünk és a miniszter úrnak is arra kell törekednie és mi a városnál a magunk hatáskörében meg is tesszük és állandóan hangoztatjuk, hogy a községi kenyérgyárat fejj-' leszteni kell és fokozni kell a termelését olyan időkben, amikor a magánipar ilyen hallatlan módon emeli a kenyérárakat, a kormány pedig necsak szavakkal legyen a népért, "hogy úgy mondjam, hanem cselekedetekkel is. Egy hét, vagy nyolc nap tökéletesen elegendő kellett már, hogy legyen arra, hogy az ár elemzőbizottság a munkájával kész legyen és akár a földmívelésügyi miniszter urak, akár a kereskedelemügyi miniszter úrnak már intézkednie kellett volna és le kellett volna törni a kenyérár-uzsorát. Elnök: A miniszter úr kíván szólani. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Intézkedtem az iránt, hogy a legsürgősebben megkapjam az árelemzőbizottság erre vonatkozó részletes jelentését. (Kanok Lajos: Már egy héttel ezelőtt is ezt mondta!) Nem tehetek arról, ha az árelemzőbizottság alapos munkát végez. A legrövidebb időn belül kell, hogy megkapjam ezt a jelentést. Miután itt a plénumban árelemzéssel^ nem foglalkoztatunk, nagyon kérem a képviselő urat, legyen olyan szíves, hogy adatait és szakértelmét legyen kegyes rendelkezésére bocsátani az árelemzőbizottságnak, hogy az ő adatai és szakértelme alapján még könnyebben megfoghassuk ezt a közérdekű kérdést. 48 órán belül attól számítva, hogy az árelemzőbizottság jelentését megkapom, aminek napokon belül meg kell történnie, közölni fogom döntésemet, mit tudok az ügyben tenni. Hogy az ügy közérdekű és a fogyasztók százezreit érinti, nagyon jól tudom, és hogy tenni szeretnénk, ebben nincs különbség köztünk és a Ház egyéb tagjai között, akik ennek a közérdekű ügynek megnyugtató elintézését várják. Elnök: Az interpelláció kiadatik a kormánynak. Következik Tobler János képviselő úr interpellációja^ a belügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Herczeg Béla jegyző (olvassa): «Ismeri-e a belügyminiszter úr azokat az állapotokat, aíuelyeket az Országos Társadalombiztosító Intézet szanálásával kapcsolatban kiadott rendelet^ a biztosítottak körében előidézett. Hajlandó-e a miniszter úr visszavonni rendeletének ama részét, mely szerint a biztosított tag a munkaadói igazolványért és az orvosi vényért külön fizetni kell». Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, • -i. .. 5