Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-165

Az országgyűlés képviselőházának 16 o. ülése 193$ március 29-én, szerdán. 35Ô vassal veszi az ember tudomásul, de éppen azért, hogy ne általánosságok keretében maradjunk, hanem igenis, konkrét adatokat mondjak f útmutatásul és igazolásul a múlt interpellációmban elhangzottakhoz kénytelen vagyok most az Ibusz. ügyeiben néhány határozott adatot előhozni. (Halljuk! Halljuk!) Szükséges ez az eredményhez azért, hogy a kereskedelemügyi kormány vizsgálatot elrendelő intézkedése mögött a közvélemény ereje ott álljon, mert az Ibusz. Rt. igen hatalmas. Ez volt az egyedüli vállalat Magyarországon, amellyel szemben, amikor kárt okozott a Máv.-nak, Bud János, mint kereskedelmi miniszter itt a Ház színe előtt jelentette ki, hogy tehetetlen. Az Ibusz. Rt. nagy hatalmát megláthatjuk 1932. évi június hó 27-iki igazgatósági ülés jegyzőkönyvéből és ahol a következőket olvassuk : (olvassa): «5. Halászy igazgatósági tag elismerő szavakkal emlékezik meg az igazgatóság volt érdemes tagjairól, Horánszky, Lázár és Samassa őméltóságaikról, akik felsőbb rendelkezés következtében egyelőre nem lehetnek az igazgatóság tagjai. Reméli, hogy ez az intézkedés meg fog változni, addig is felkéri az elnököt, hogy illetékes helyen járjon el, tisztázza a kérdést, s annak eredménye alapján levélben kérje fel a xészvénytobbség képviseletében eddig delegálva volt igazgatósági tagokat az üléseken való részvételre. Határozat: az igazgatóság egyhangúlag az indítványt magáévá tette, egyszersmind úgy határozott, hogy a kérdés^ teljes eldöntéséig a céghivatalnál való szükségszerű eljárást függőben tartja». Azaz, t. Ház, a kereskedelmi minisztérium valószínűleg érezte az inkompatibilitást abban, hogy a Máv. és a minisztérium részéről delegálva vannak az Ibusz.-nál igazgatósági tagok, akik ezen a helyen jövedelmet húznak és ezt az inkompatibilitást meg akarta szüntetni. Nem a kereskedelemügyi minisztériumnak, vagy a felsőbb hatóságnak lett igaza, hanem igaza lett az Ibusz. Rt. igazgatósága belső grémiumának, amikor a cégjegyzés törlését elhalasztani kívánta és elhalasztotta, mert az 1933. évben felvett igazgatósági jegyzőkönyvekben ezek az igazgatósági tagok már megint szerepelnek az előző évben kiadott felsőbb rendelkezés ellenére. Szóval az Ibusz. hatalom, hatalom azért, mert rengeteg anyagi javak s összeköttetések felett rendelkezik. Nézzük meg, hogy nagyjából milyen koncessziói vannak az Ibusz.-nak a pontos felsorolásra azért nem vállakozom, mert egy negyedóra nem volna elég azoknak a monopolkoncesszióknak elmondására, amelyek az Ibusz. birtokában vannak potom bérért. Redukálom tehát ismertetésemet azok jelentősebb vonatkozásaira. Az I-ágazatnál — ez az idegenforalmi ágazat — van a men et jegy koncesszió; a Bágazainál — ez a beszerzési ágazat — a hírlapszállítás, a pályaudvari árusítás, cukorka, gyümölcs, drogériia, dohány, — ez mind külön üzletág — a hirdetés, a filmszállítás monopolokon eessziójű:, ezenkívül az Ibusz. közvetlen birtokában van legújabban, amelyről nagyon kevesen tudnak, a Máv. órakoncessziója, — hogy ez mi, talán nem szükséges magyaráznom — a filléresgyors és a cserevonatok koncessziója, amelynek ötletét elvette a lapválla1 a toktói. Ilyen hatalom az Ibusz. A leányvállalatoknál -- ami szintén garmadával van — szintén található egy csomó monopolkoncesszió. Itt its csak a nagyokat veszem elő: a GyorsárúKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. gyűjtő Részvénytársaság, a Rota. Részvénytársaság es a Magyar Telefonautomata .részvénytársaság, ezeJc mind monopolkedvezményeket élveznek a Máv.-tól, illetőleg a postától. Hogy ezek a kedvezmények mit érnek üzletileg, t. Ház, azt alig lehet felbecsülni. A menet jegyirodai részénél fel kell említenem, hogy a háború előtti szerződésekben a menetjegyirodai vonatkozásban a Máv. 1% jutalékot adott az eladott jegyek után és erre alapítottak magánvállalkozásokat, amelyek szépen prosperáltak. Most, illetőleg 1926 óta az Ibúsznak 5—9'5%-ig terjedő jutalék van biztosítva a menetjegyek után. (Mozgás.) Ez kitűnő üzlet. Hogy egy másik vonatkozást említsek a Bágazatból: az Ibusz. az árusításnál a konceszszió kiaknázásáért 1% jutalékot ad a Máv. részére a bruttó forgalom után. De a szerződésben ki van kötve, hogy monopolisztikus alapon a pályaudvarokon árusított cikkek után az Ibusz-nak joga van 25% felárat számítani, amit ott valóban meg is tehet, mert a vonathoz siető közönség* a 25%-os árkülönbség ellenére is megveszi az ott árusított dolgokat. Kitűnő üzlet ez is. Hogy a jövedelmezőségnek mekkorának kell lennie, errenézve is elmondok egy-két számadatot. Az I-ágazat, tehát az idegenforalmi ágazat összforgalma a múlt esztendőben, 193ü-ben, 20,917.ÜU0 pengőt tett ki. Ha itt átlag 5%-os jutalékot méltóztatnak figyelembe venni, amely az Ibusz. zsebébe került, akkor is milliós bruttó jövedelemről vía.n szó. A Bágazatnál, tehát a \ beszerzési ágazatnál, 1932ben, csak az áruosztályban, amelyen kívül még vagy öt osztály van, a forgalom 2,960.0ü0 pengőt tett ki, amiből 1%-ot kellett adni a Máv-nak, de viszont 25%-os felárat lehetett az Ibusz-nak saját részére számítani. Hiába, kitűnő üzlet ez, t. Ház. Körülbelül 35—40 millió pengős összforgalom az az anyagi volumen, amelyet az Ibusz. Részvénytársaság megcsapol a maga számára. Nézzük most, mit kapott a Máv., mint tőkés, az Ibusz. részvényei után? Az Ibusz. részvényeit ugyanis 80%-ban a Máv. tartja kezében és ezeket jóformán kizárólag a Máv. jegyeztele. 2,400.000 pengőt tett ki ez egyéb befektetéseken kívül — ha időm lesz reá, erre is rátérek — és a 2,400.000 pengőt kitevő alaptőke után 1931-ben, amelyik jobb üzletév volt, mint a tavalyi, 24.000 pengő volt az egész ibusz.osztalék, azaz a részvénytőke 1%-a. Most hát az a kérdés, hová lett a roppant pénz? Ez a legérdekesebb kérdés. Ha az ember nézi az Ibusz. mérlegeit, azt látja, hogy a nyers bevételeknek esztendőnkint átlag 50%-át teszik ki a tiszti fizetések címén elkönyvelt összegek. Rosszabb az arány ennél a kereskedelmi vállalatnál, mint a magyar államnál, megjegyzem pedig, hogy a nyers jövedelemmel szemben az Ibusz.-nál csak a tiszti fizetéseket állítom szembe egyelőre^ de a költségszámlát nem, holott a költségszámlán is sok minden van elkönyvelve. (Mojzes János: Mit kap a vezér, Tasnády?) Majd erre is sor kerülhet, tisztelt képviselőtársam, de kijelentem, én nem személyek ellen beszélek, én az idegenforgalom modernizálása és az erre fordított eszközök gazdaságos kihasználása érdekében szólaltam fel. Nézzük tehát, hogy alakult az Ibusz.-nál a bevételi helyzet? Kezemben van iaz Ibusz. 1933. évi február hó 14-én, tehát alig egy hónapja tartott végrehiagtóbizottsági üléséről készült jegyzőkönyvnek pontos másolata, amelyben a következő tételek vanak a beszerzési és idegenforgalmi ága52