Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-165
Az országgyűlés képviselőházának 16 vetkeztetésre jutni, mint amilyet itt a leiratban hangsúlyozott, hogy a magánvállalkozásokkal szemben a munkabérek tekintetében nagyobb eltérések ne legyenek. A főváros üzemei .teljes egészükben foglalkoztatva vannak, már amennyire ezt a gazdasági viszonyok lehetővé teszik. Ott is vannak bizonyos kiesések. De a főváros üzemeinél a munkások munkabérét ismételten redukálták, vagy közvetve azzal, hogy a béreket csökkentették, vagy olymódon, hogy olyan szolgáltatmányokat vontak el, amelyek pénzzel egyenértékűek. így például elvonatott a szabadnap, elvonatott a természetbeli ruhakiszolgáltatás a műhelyi munkásoknál és elvonatott sok egyéb kedvezmény, amelyeket, ha összeadunk, máris több mint 20—25%-ot tesznek ki egyik-másik szakmánál, amihez most a miniszter úr még 5%-kai hozzájárult. Arra a legendára, amely itt általánosságban szárnyra kelt, hogy a munkabérek milyen magasak és hogy a megélhetés mennyivel olcsóbb lett, legyen szabad nekem egypárat felolvasnom azokból a számadatokból, amelyeket összehasonlítás céljából szerkesztettek és amelyekből kitűnik, hogy annak ellenére, hogy tényleg valamivel olcsóbb lett a megélhetés, ez az egész dolgozó lakosságra semmiféle előnyt nem jelent, sőt ellenkezőleg, százszázalékos arányban ma a helyzet lényegesen rosszabb, mint volt annakidején. 1927-ben a létminimumhoz szükséges volt 69.77 pengő. A bér akkor 42.60 pengő volt. A hiányzó bér tehát 27.17 pengő volt, vagyis 39%. Nein akarom most közben az évek folyamán itt keletkezett változásokat felolvasni, de ezekből kitűnik a következő. Ha összehasonlítom az 1932. évi bérekkel, amikor a létminimum a 69.77 pengőről tényleg lement 62.83 pengőre, de ugyanakkor a bér is lement 42.60 pengőről 32.09 pengőre, akkor azt látom, hogy a hiány, amely 1927-ben 27.17 pengő volt, ma tulajdonképpen 30.74 pengő, úgyhogy százalékban kifejezve a hiány a létminimumhoz viszonyítva akkor 39% volt, ma pedig 49%. Nem áll tehát az, amit a miniszter úr a leirat másik részében mond, hogy indokolt a munkabérek mérsékelt leszállítása azért is, mert a megélhetés lényegesen olcsóbb lett. Miből méltóztatik ezt megállapítani? Hiszen még a hivatalos index is, amelyet a statisztikai hivatal összeállít, ha kikapcsolom a takarmányárakat, amelyeket igazán nem lehet az emberi táplálkozás szempontjából figyelembevenni, nagyjából ugyanezeket az adatokat tünteti fel, mint amelyeket én itt felolvastam. Ha összehasonlítom azt, hogy a békeidőben mennyi volt a munkabér, vagy most mennyi más városokban, akkor azt látom, hogy míg Berlinben egy vasmunkás 2*03 P-t keres, addig Budapesten 1/40 P a bér. Amíg egy építőmunkás Bécsben 2'06 P-t keres, addig nálunk 1'47 P a munkabére. Egy famunkás. 2'02 P-t keres, nálunk pedig 1*77 P volt az átlagos kereset. Ezek az adatok mindig az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit a miniszter úr leiratában megállapít, úgyhogy nem tudok osztozni a miniszter úrnak abban ä felfogásában, hogy ennek a redukciónak az az oka, hogy tényleg olcsóbb lett a megélhetés. A főváros közgyűlésén behatóan foglalkoztam ezzel a kérdéssel. A több napon át fôçto vitában a főváros közgyűlése pártkü. ülése 19$$ március 29-én, szerdán. 345 lönbség nélkül, egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a redukció nem méltányos és nem helyes. Ennek ellenére az április 1-i fizetésekkel kapcsolatosan máris redukálódnak a bérek és ehhez hozzá kell még számítani az adóknak bizonyosfokú emelkedését is, ami ismét maga után vonja azt, hogy 1,210,000 pengő kikerül a forgalomból és annyival kevesebb pénz jut majd a kereskedőkhöz, iparosokhoz és a többiekhez, szétosztva ezt az összeget az év bizonyos heteire. Ha ugyanakkor olcsóbb lett volna a lakbér, ha ugyanakkor tényleg olcsóbb lett volna a megélhetés, akkor ezzel talán lehetne indokolni ezt a redukciót. De a főváros üzemeinek jövedelmezőségének mértéke sem teszi szükségessé ezt a redukciót, mert ha mutatkoznak is ma bizonyos hiányok egyik-másik üzemnél, ezeknek a hiányoknak azok a semmiesetre sem a munkabértben keresendő, hanem ezek a hiányok egyrészt a fogyasztás egészen abnormis lecsökkentésére vezethetők vissza, másrészt pedig arra a túlméretezett adminisztrációra, amely a főváros egyes üzemeinél teljesen indokolatlanul megvan és amelyre a miniszter úr is rámutatott leiratában. Nagyon helyes, ha a miniszter úr a kérdést ezen az oldalon fogja meg, mert meg vagyok róla győződve, hogy ott sokkal többet lehetne megtakarítani, mint amit itt kíván megtakarítani a miniszter úr. (Éber Antal: Mindkettőt meg lehetne takarítani!) En láttam egyszer a főváros tanácsa előtt egy kimutatást, amelyből megtudtam, hogy egyes nyugdíjazott fővárosi tanácsnokok nyugdíjban és fizetésben 30^0.000 pengős évi jövedelmet kapnak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) sőt egyáltalán nem túlozok, ha azt mondom, hogy ott ennél lényegesen magasabb jövedelmek is találhatók. Én sohasem fogom sajnálni, ha valamely üzem megfizet egy kiváló szakembert. (Éber Antal; Ez igaz!) A szakembert, a tehetséget tényleg meg keli fizetni, (Ügy van! Ügy van! balfelőL) de az elektromos üzem vezetői közé besorozni és ilyen horribilis fizetéssel ott tartani olyanokat, akiknek az elektromos üzemhez semmiféle tudásuk nincs, akik közül az egyik kitűnően érthet a pedagógiádhoz, a másik a sporthoz, teljesen indokolatlan és teljesen felesleges. Ha kell, akkor van hol megtakarítást eszközölni még. Többet is lehet ott megtakarítani, ahol az emberek exisztenciája akár nyugdíjban* akár más vonatkozásban (biztosítva van. Nagy tömegeket, körülbelül 26.000 embert érint ez a bérleszállítás. Sem szociális, sem gazdasági szempontból nem helyes azoknál a munkásoknál és alkalmazottaknál, akiknek jövedelme e nélkül is a létminimumon alul van, még megcsökkenteni és redukálni ezt a létminimumot. A miniszter úr hivatkozik itt arra, hogy egyes üzemekben milyen fizetések vannak. Arra hivatkozik, hogy az előmunkásnak van napi 5.25 pengő fizetése, arra hivatkozik, mint kifogásra, hogy van 11 fősoffőr, akiknek mindegyike 9.30 pengőt kap. Ezek bizonyára egy egész garázs felügyeletét végzik. Ha 11 ilyen ember van, méltóztassanak ezt a bért szétösz-, tani. 8 órára és akkor meglátják, hogy alig jut egy pengő egynéhány fillér órabér ezekre az alkalmazottakra. A legfurcsább azonban az, amidőn a miniszter űr a szemétfuvarozásnál alkalmazott munkásokra hivatkozik és felsorolja, hogy ezeknek a fizetése a békebelihez viszonyítva 100%-kal emelkedett. Ebben tényleg van valami, ezt hajlandó vagyok elismerni, de szive5Q*
