Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.

Ülésnapok - 1931-162

248 Az országgyűlés képviselőházának 1 tartja, ezáltal pedig a közmunka elsősorban nemzeti és polgári érdeket szolgál. Mi is, akik ezen az oldalon ülünk, sokkal inkább szeretjük, becsüljük és tiszteljük a munkalehetőséget, mint a' munkanélkülisegélyt. De az a semmi, ami történik, mégis lehetetlen. Mert a munkanélkülisegély is több, mint az a semmi, amit a kormány a nemzeti munkaterv dacára nem valósít meg. A kormány munkát ígért hónapokkal ezelőtt, de a közmunkát itt a fővárosban mindezideig me er nem indította. Hallottunk a Tabán rendezéséről, a Tabán rendezésének kérdéséről, ez azonban a mai világban a luxusépítkezések közé tartozik. Ennél sokkal előbbre való volna a főváros belső részének, elsősorban az úgvn evezett Erzsébet-sugárútnak rendezése és kiépítése. T. Képviselőház! Az Erzsébet-sugarút kérdésében igen értékes tanulmánvok és igen érdekes munkák jelentek meg két oldalról is: Ligeti Pál műépítésznek és Tarr Béla volt törvényhatósági bizottsági tagnak, a Lakatosmesterek Országos Egyesülete elnökének munkái. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a kérdést minden kommentár nélkül e tanulmányok alapián néhány mondatban ismertessem a t. Házzal, mert fontosnak tartom, hogy a közmunkák kérdésében, a fővárosi lakosság nyomorúságának megdöntése kérdésében ez a Képviselőház, ha állást nem is foglal, mert alkalma nincsen reá, mindenesetre legalább tájékozódást nyerjen. A főváros VII. kerületének, az Erzsébetvárosnak, túlzsúfoltsága és építményeinek elhanyagolt állapota közegészségügyi, közbiztonsági és tűzbiztonsági szempontból, valamint a világvárosi jellegű főváros esztétikája szempontjából tovább nem tűrhető állapotot jelent, ennélfogva elsőransrú közérdek, hoffy az a legrövidebb időn belül megszűntettessék. Az f Erzsebet-sugárút megépítésével szélesebb utcák létesülnének, ami maga után vonná, hogy bizonyos számú épület helvébe újabb házak nem épülnének, mivel pedig a megépülő bérpaloták kevesebb lakással bírnának, mint a jelenlegi helyzetben, ennélfogva az egész környék lakosainak bizonyos része másutt lenne kénytelen letelepedni, lakást szerezni, aminek ezután természetes következménye volna az úgynevezett lakástúltermelésnek jelentékeny mértékben való megszűnése. Az állítólagos lakástúlprodukció a sokat hangoztatott oka annak, hogy a tőkések és a bankok az újabb lakásépítkezések ellen foglaltak állást. Peyer képviselőtársam mai interpellációjában mutatott rá arra, hogy Budapesten tulajdonképpen r lakástúlprodiiikció nincs, ellenben keresethiány van, ennélfogva pénzhiány is van. Ez az okozója annak, hogy a lakások túlzsúfoltak, aminek viszont természetes következménye, hogy három, négy, sőt több család is egyetlen lakást bérel. A Károly király-út, az Andrássv-út, az Erzsébet-körút és a Dohány-utca által határolt területen ezidőszerint 568 építmény van összesen 10.780 lakással, amelyből 4000 szoba-konyhás lakás. A lakók száma 62.000, ebből a számból a szoba-konyhás lakásokra több, mint 27.000 lélek esik, ami azt jelenti, hogy átlag hét személy lakik egy szoba-konyhás lakásban. Hogy ez nem egészséges, nem esztétikus, nem világvárosias, azt nem kell bővebben fejtegetnem. T. Képviselőház! Ezek az adatok éppen a 2. ülése 1933 március 22-én, szerdán. lakástúlprodukciónak ellenkezőjét bizonyítják, és ha az Erzsébet-sugarút megépülne, — amely maga 32 méter szélességben terveztetik és akkor a környező utcák is szélesebbek lennének a jelenlegieknél, — akkor a főváros és a közmunkák tanácsa által elfogadott és jóváhagyott tervek alapján, amelyeket a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke is megerősített, egészen világos, hogy kevesebb lakás épülvén, mint amennyi megszűnik az erről a területről kiszorult lakosság másutt, a ma üresen álló lakásokban keresne elhelyezkedést és ezzel a lakástúlprodukciót — ha tényleg léteznék is — megszüntetné. A sugárút megépítésénél első lépés a telkek megváltása, illetőleg azok kisajátítása volna. Erre nézve olyan intézkedésnek kellene történnie, amely lehetővé teszi, hogy a főváros a váltságösszeget 10—12^ év alatt fizetné meg. E célra fedezetül szolgálna elsősorban a kivetendő telekértékemelkedési adó. Lehetőség mutatkoznék abban az irányban is, hogy a telekátruházási illeték erre a tömbre vonatkozólag átmenetileg felemeltessék, és nem >; hagyható figyelmen kívül az az esetleges jövedelemforrás sem, amely szerint a sugárúton bizonyos nagyságú területen ibelüli bérlők, áruházak, bankok, nagyvállalatok irodák sattöbbi bizonyos meghatározott összeget tartoznának engedélyezési díj címén fizetni, természetesen egyszer és mindenkorra. A közművek befektetésére és lefektetésére a tulajdonosok, mint mindenütt, meghatározott díjat, az effektív önköltséget tartoznak fizetni, amelyik telektulajdonosnak vagy építtetőnek pedig ez módjában nem állana, anna;k ingatlanára^ a megfelelő összeg bekebeleztetnék, ami talán radikális mód, de a végén mégis alatta marad annak a károsodásnak, amely az iparosságnak, az építkezéssel foglalkoztatott ónunk aágaknak elpusztulásával jár. Az építkezés lebonyolításához a következő gondolatokat vagyok bátor felvetni. Mint fedezet, a következők jönnének figyelembe. A főváros a nyomorenyhítő akcióra körülbelül 21 millió pengőt fordít. Ez abban az esetben, ha közmunkák lennének, nem lenne teljes öszszegében szükséges, ennek egy nagy része tehát ennek az építkezésnek céljaira lenne fordítható. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és az Országos Társadalombiztosító Intézet tartalékösszegeinek hovafordításáról törvény intézkedik, és ez 30 százalék erejéig a gazdasági élet vérkeringésének szolgálatára, énítkezések, telek vétel vagy házvétel céljaira áll fenn. Törvényes intézkedésnek kellene eltiltania a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetét és az Országos Társadalombiztosító Intézetet attól, hogy saját rezsijében építkezzék, vagy pedig, hogy kész házakat vásároljon, és egyidejűleg arra kellene ezeket az intézeteket kötelezni, hogy az összes rendelkezésükre^ álló tartalékokat a magánépítkezé^ek megindítására, munkaalkalmak megteremtésére fordítsák. (Helyeslés balfelől.) Ez az intézkedés egyébként a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és f az Országos Társadalombiztosító Intézetnénk érdekeit is szolgálná, mert egyrészt a magánépítkezésre átengedett tőke 200 százalékos fedezetet nyer,; másrészt pedig az építkezések által teremtett munkaalkalmaknál foglalkoztatott munkások révén többszörösen emelkednének a járadékok és járulékok bevételei is. Az élet-, elemi- és magánbiztosító nyugdíjintézetek t tartaléktőkéjének egy része szintén törvényes intézkedéssel ezeknek