Képviselőházi napló, 1931. XIV. kötet • 1933. március 08. - 1933. április 07.
Ülésnapok - 1931-162
Az országgyűlés képviselőházának 162. ülésa 1983 március 22-én, szerdán. 248 az egész vonalon, (Lázár Miklós: Dacára Szterényinek! — Gr. Somssich Antal: Hát ő nemcsak olajban dolgozik, hanem tejben is? —Derültség.) és annak ellenére, hogy mind a termelők, mind a fogyasztók a legélesebben tiltakoznak ennek a rendeletnek a fenntartása ellen, csodálatosképpen csak ankétek és tárgyalások folynak ebben az irányban, amelyek azonban napról-napra húzódnak. Hogy menynyire helytálló mindaz, amit itt elmondottami hogy mennyire közismert tények ezek, legyen szabad felolvasnom az «Az Est» e hónap 11-iki számából egy cikket, amely cikk ugyan nincs szignálva, de alapossága és stílusa után csak Vásárhelyi Ferenc írhatta ezt a cikket. Ebben a cikkben a következők vannak: (olvassa) «A tej rendelet körül ismét olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek a legnagyobb mértékben alkalmasak arra, hogy a nagyközönség bizalmatlanságát felkeltsék. Hosszú idő óta folyik már a földmívelésügyi minisztériumban az ankét; a tej rendelet-tervezet ellen felvonultak az érdekeltségek és sikerült már annyit elérniök, hogy a rendeletet most már valósággal kiforgattak eredeti formájából. A vállalatok állást foglaltak a termelőknél való kötöttség, a gazdák pedig a vállalatok között való szabadforgalom ellen és valamenynyi érdekeltség erősen állást foglalt a miniszter rendelettervezetével szemben. Eleinte Mayer Károly államtitkár, később Pasteiner Alffonz miniszteri tanácsos elnökölt az ankéten, — most jön az érdekes—, amelynek munkájában erőteljesen vett részt báró Szterényi József, mint a Tejüzemek Központjának az elnöke.» (Lázár Miklós: Minden tejben leveskanál! — Élénk derültség.) A cikk további részében azután le vannak írva ezek a tárgyalások és a cikk további folyományaképen le van szögezve, hogy Kállay Miklós miniszter úr még mindig tétovázik a különböző tervezetek között és e pillanatban teljesen bizonytalan, hogyan oldja meg a régóta vajúdó tejkérdést. T. Képviselőház! Idestova két esztendeje már, hogy összeült a képviselőház és azóta ahány beszéd, pártprogramul., vagy kormánybemutatkozás történt, ezeknek egyik sarkalatos pontja mindenkor az volt, hogy a kartellek kinövéseit a kormány minden erővel le fogja törni. Hogy ezek a kijelentések, ezek az Ígéretek mennyire nem valósultak meg, ezt bizonyítja az a tény, hogy Magyarországon, agrárállamban ma a fogyasztóközönség 32 fillért kénytelen fizetni egy liter tejért, amikor a gazdák 6—10 filléres áron kénytelenek odaadni tejüket a tej válla toknak. f Tabódy Tibor: Az ipari tej!) Rögtön válaszolni fogok Tabódy -képviselőtársam múltkori felszólalására. Nem teszem ki magamat annak, hogy a meghosszabbítást ne adja meg a t. többségi párt, nem is kérek tehát meghosszabbítást és éppen^ ezért eltekintek ennek a tejrendeletnek a részletezésétől, íamelyet mindig azzal szoktak menteni, hogy a termelőket akarják védeni. A tejbizottság ülésén is az a vélemény alakult ki, hogy ha itt szabaddá teszik a tejet, akkor 6—8 vagy 4 filléres árak lesznek. Teljesen aláírnám ennek a tételnek helyességét, ha ennek a tejrendeletnek eredményeképpen nem lenne négy osztály a tejtermelők között, hanem csupán csak egy és mind ugyanannyit kapna, mint a tejüzemek csoportjának elnöke, báró Szterényi József kap. A tejrendelet életbelépése óta négy osztály jött létre, négyféle termelő van. Az egyik, aki szerencsés volt és a rendeletben megjelölt idoI$PVISELÖHÄZI N4PLÓ XIV. ben Pestre beszállított tejet és amelytől valamely vállalat ma átveszi a tejet. Ennek, levonva a szállítási költségeket, átlagban kifizetnek az ipari tejért 14 fillért. A második osztálya a tejtermedŐkneik, akik vidéki tejüzemeknek vagy tej gyűjtőknek adják el a tejet. Igaz, hogy itt elő van írva, hogy 20 "2 fillért kötelesek fizetni, levonva ebből a szállítási költséget. Ez azonban csak papíroson van meg. Méltóztassanak kimenni Soroksárra, vagy más tejgyüjtő telepre, meg méltóztatnak látni, hogy nem adják meg ezt a 20'2 fillért a vállalatok. Nagyon sok jelentést tettek már az érdekltek, hogy állandóan csak vizsgálat folyik és ha valaki feljelentést tesz, akkor mindenféle okok miatt nem veszik át a tejét. A pestmegyei környéken nem egy helyen láttam, hogy 140— 180 liter tej ott áll, nem tudnak vele mit kezdeni. Van egy harmadik osztály, — és ez a főérve a tejrendeleteseknek —, amelynek azt mondják, hozza fel a tejét, átveszi az Omtk. vagy bármelyik más vállalat 6 filléres áron, mint ipari tejet. Amikor tehát vannak az országban szerencsés helyzetben lévő tejarisztokraták, akik még ma is 14 fillért kapnak átlagban egy liter tejért, hogyan kívánják meg attól a másik kistermelőtől vagy másik birtokostól, akinek nincs összeköttetése, vagy nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy egy tej vállalatnak küldje a tejét, hogy ugyanazt a tejet 6 fillérért kótyavetyélje el. (Gr. Souissich Antal: Es még adót is fizet!) A negyedik osztályba tartoznak azok, akik tejüket egyáltalában nem tudják eladni. Mi ennek a végeredménye? Az, hogy a szarvasmarha-tenyészetünk minősége csökkeni fog, mert ezek nagy tehenészetek, melyek 10.000, sőt vannak, amelyek a napi 20.000 literes kvantumot is túlhaladják, ezek mint lefejő tehenészetek a magyar mezőgazdaság szarvasmarha állományának további fejlesztésében, nemesítésében, a tejeiőképesség fokozásában nagy szerepet visznek. (Zaj a középen-) Nem értem, hogy képviselőtársam miért védi annyira ezt a tej rendeletet. (Holitscher Károly: Az új tejrendeletben már van erre egy szakasz!) Ezt még nem volt szerencsém látni, ott valóságos titkok háza van. Még nincs új tejrendelet, a régi van érvényben, én csak erről beszélhetek. Mondom, a negyedik osztály az, amelyik nem tudja a tejét eladni. A kalkuláció, amelyet több oldalról ismertettek, az, hogy a vállalat kénytelen fizetni a termelőnek 20-2 fillért, a fűszeresnek az elosztásért 3-2 fillért, az ellenőrzés 0-2 fillérbe kerül. A rendelet gondoskodik a tejvállalatokról az üzemi veszteség, a rizik*ó tekintetében is, de természetesen a fogyasztó kárára. Itt van azután az adósságok fedezésére 0-3 fillér, kezelésért számít a vállalat 6-8 fillért s a kiegészítő alapra jut 0*8 fillér. T. Képviselőház,! Erről a kiegészítő alapról szeretnék pár szót szólni. A 0-8 fillér, melyet a kiegészítő alapra kell fizetni, a napi fogyasztás mellett, vagyis a statisztikai kimutatások szerint — amint Tabódy igen t. képviselőtársam volt szíves ismertetni — 2,800.000 liter napi fogyasztás mellett körülbelül 20—22 ezer pengőre megy fel. Ez. évi 8 millió pengőt tesz ki. Mire fordítják ezt az összeget? Arra, hogy a fran^ ciák vagy más külföldi országok lakosai olcsó pénzért jussanak hozzá a vajhoz, sajthoz és különböző tejtermékekhez. A tejet ugyanis feldolgozzák és a tejtermékeket szállítják ki, ott azonban nem bírunk konkurrálni a hollandokkal és a dánokkal, éppen ezért ebből az alapból vesznek el literenként majdnem egy fillért 35