Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

448 Az országgyűlés képviselőházának lí felfogásomat abban a tekintetben sem, hogy boldog, kiegyensúlyozott lelki világgal rendelkező Magyarország- felé törekszem. Sohasem kívánnám azt a hatalmat, — ezt itt újból hangsiilyozom — amely a szuronyokra van felépítve, (Helyeslés.) de kijelentem azt is, hogy . amikor a hivatalos jelentések szerint olyan tünetek vannak az országban, hogy a súlyos gazdasági helyzetokozta elégedetlenséget kihasználják bizonyos politikai tényezők vagy agitátoraik, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) — elsősorban ezek ellen az agitátorok ellen irányúinak intézkedéseink — hogy lázítanak és veszélyeztetik a polgárság- rendjét... (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. — Élénk ellenmondások a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Eckhardt Tibor: Tessék becsukatni őket!) vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: ... akikor nekem is kötelességem, a kormány hivatott tényezőinek is kötelességük a rendről gondoskodni (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) s az igazságügyminiszter útján a hivatalos eljárást megindítani azokkal szemben, akik a lázítás bűncselekményét elkövették, (Eckhardt Tibor: Nagyon helyes! Mi nem védjük őket! — Zaj.) Igen t. képviselőtársam hivatkozott arra, hogy amikor a Házban elmondottam bemutatkozó beszédemet,' annak befejezésében megállapítottam, hogy íme, megvan a lelki koncentráció. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Tényleg, abban a pillanatban ez volt a meggyőződésem, de alig hogy megkezdtem működésemet, látnom kellett, hogy a régi fegyverekkel méltóztattak előhozakodni s még annyi időt sem méltóztattak adni, hogy egyáltalán hozzá tudjak fogni programmom végrehajtása és annak a valló életbe történő átültetése tekintetében ahhoz a munkához, amelyet magam elé tűztem. Azt kellett látnom, hogy a régi fegyverekkel méltóztatnak harcolni és figyelmen kívül hagyták azt a hangulatot, — mert annak lehet nevezni — amely számomra is felemelő volt és amely hangulat akkor keletkezett, amikor bemutatkozásomnál az ellenzéki vezérek egymásután megmondták véleményüket politikámmal szemben. Én ma is a lelkek koncentrációjának elvét vallom. (Eckhardt Tibor: Ilyen eszközökkel?) Azok nem az én eszközeim, nagyon jól tudja az ííren t. képviselő úr. (Eckhardt Tibor: Hát kié?) Majd a bíróság meg fogja mondani, kinek az eszközei. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Griger Miklós: Elcsapják-e Borbély-Maczkyt, vagy nem, erről van szó! — Zaj.) Csendet kérek! vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Igenis, (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) a lelkek können tráci ójának elvi alapján állok azért, mert súlyosnak minősíteni a mai európai helyzetet, mert boldog vagyok, hogy ebben az országban rend és nyugalom van, mert tudom, hogy csak renddel és nyugalommal és teljes egyetértéssel lehet a nemzet egyetemes érdekeit szolgálni. (Eckhardt Tibor: Ez így van, mi is ezt valljuk! — Felkiáltások a jobboldalon: Ne zavarják meg!) Azt hiszem azonban, — s amennyiben engem tetemrehívott igen t. képviselőtársam, itt tetemrehívom az ön vezérét •— nem az a mód az, amelyen velem tárgyalni lehet, amelyet az igen t. képviselő urak választottak. Tessék velem leülni és letárgyalni a kérdéseket. Minden képviselőtársam számára mindig rendelkezésre álltam. Tessék «I

vi harcot folytatni ellenem. Tessék kimutatni, hogy mennyiben vagyok hibás, menyU. ülése 1933 március 1-én, szerdán, nyiben nem teljesítettem a nemzeti munkaterv 95 pontjában leszögezett elvek szerint kötelességemet. Tessék programmom helyett jobbat ajánlani. (Jánossy Gábor: "Ügy van! Ügy van!) Tessék az építő munkát úgy felfogni, hogy még a kritika is építő legyen. A magam részéről ez elől nem fogok elzárkózni. Tessék követni azt a stílust, amelyet oarancsolóan követel ma az idők szava, (Ügy vxm! Ügy van! jobbfelöl.) mert ahogy annakidején az igen t. Házban megmondottam, az a nemzet fog győzni, amely ebben a kaotikus világban legjobban fogja a centripetális erőkett fokozni. (Eckhardt Tibor: így lehet ezt csinálni? Ez a módja?) Tessék megvárni, majd elmondom! En türelemmel szoktam végighallgatni igen t. képviselőtársamat. Mindezt azonban nem lehet elérni az ellentétek fokozásával, (Ügy van! Ügy van! jobbfelőL) hanem az ellentétek kiküszöbölésével. {Helyeslés jobb felől — Eckhardt Tibor: Igaz! Tessék elkezdeni!) Az a vita, amely közöttünk folyik, nem elvi vita, hanem annak kútforrása abban a választási rendszerben van, amelyet magam sem helyeslek. (Eckhardt Tibor: Tessék kiküszöbölni!) Bejelentettem a t. Házban, hogy a mai súlyos viszonyok között nem érünk rá ilyen kis dolgokkal foglalkozni, már csak azért sem, mert pszichologice — nagyon helyesen méltóztatott emlékezni megállapításomra — ezekből szoktak elmérgesedni a magyar politikában azok az ellentétek, (Ulain Ferenc: De miért csinálják?) amelyek azutáni kizárják, hogy nehéz időkben teljes egységében álljon a nemzet. (Ulain Ferenc: De miért csinálják akkor, miniszterelnök úr?) Igen t Ház! Amikor leszögezem, hogy^magam is a nyilt választási rendszerben látom a kútforrását 'ezeknek a differenciáknak, (Eckhardt Tibor: Es a pártos rendszerben!) — Kun Béla: Az erőszakban! — Zaj. — Elnök csenget.) és bejelentettem, hogy magam is sürgősnek tartom egy új választójogi rendszer létesítését, akkor, azt hiszem, a magam részéről arra az elvi álláspontra helyezkedtem, amelyet az igen t. urak is akceptálni tudnak. (Rakovszky Tibor: De addig is lehet tisztességesen válasiztani !) Amennyiben történtek törvénytelenségek iá választás folyamán és beigazolást nyernek azok a törvénytelenségek, amelvekre hivatkozni méltóztattak, méltóztasr sanak meggyőződve lenni, hogy a törvény erejének meg lesz ai megfelelő (hatása és mi a magunk részéről nem fogjuk útját állani iaa igazságszolgáltatásnak. Igen t. képviselőtársam figyelmeztetett arra, hogy tömegével távolodnak tőlem az emberek. Az ai politikus, aki kizárólagosan a népszerűséget nézi, nem való a miniszterelnöki sízékbe. (Ügy van! Ügy van! — Gr. Hunyady Ferenc: Nagyon helyes megállapítás! Teljesen helyes!) Nekem kötelességem hidegen megítélni a helyzetet, akár külpolitikai, akár belpolitikai tekintetben és ha ebbe az úgynevezett reális utat követő politikába belebukom, ez az én sorsom. Nem én vagyok a' fontos, hanem a nemzet. (Élénk helyeslés és nagy taps a jobboldalon és a középen. — Gr. Somssich Antal: Es nem az egységespárt! — Zaj és mozgás a jobboldalon és a középen. — Jánossy Gábor: Nem arról van szó! — Egy hang a középén: Ez a többség! — Kassay Károly: A miniszterelnök által is elítélt választási rendszer aüapján! A halálos ítéletük, amit a mi-