Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

440 Az országgyűlés képviselőházának 15 V*. ülése 1933 március 1-én, szerdán. selő úr interpellációjára válaszolhatok (Ka­bók Lajos: Bat csak fuvolázni tudják, de meg­valósítani nem!) és kérem válaszom tudomá­sulvételét. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti iá viszonválasz joga. Ulain Ferenc: T. Képviselőház! A minisz­ter úr válaszát nem vehetem tudomásul. Nem azért, mert formailag nem tökéletes, hanem lázért, mert nem komoly és nem méltó egy miniszterhez. (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) ön előtt, bel­ügyminiszter úr, itt [nyilvánvalóan világosan és értelmesen megmondtam, hogy öt képviselő­vel megtörtént az, Ihogy mentelmi joguk meg­sértése mellett a főszolgabíró megtiltotta ne­kik azt, hogy egyik községből iá másikba men­jenek. (Itassa y Károly: Vaii-e erre törvényes alap, vagy nincs? — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Mindjárt válaszolok! — Rassay Károly: Igen, vagy nem? Ehhez nem kell vizsgálat!) Nem fogadhatom el a miniszter úr vá­laszát azért sem, mert ugyanakkor, amikor a főszolgabíró úr ezt az intézkedést megtette a képviselőkkel szemben és amikor Eckhardt Tibor azt kívánta, hogy ezt az intézkedést írásban is rögzítse le, a főszolgabíró ezt egy­szerűen megtagadta, de ugyanakkor, mélyen tisztelt belügyminiszter úr, az ön kormányá­nak képviselője, a borsodmegyei főispán ott ült ^ abban ,a. helyiségben, ahol ez a politikai játék lejátszódott, és .a kormányt helyettesítő, a^ kormányt képviselő főispán jelenlétében tör­ténhetett meg az, hogy a főszolgabíró képvise­lőknek megtiltotta azt, hogy egyik községből a másikba menjenek, holott köztudomású, hofv up-vanakkor egységespárti képviselők szá­mária a paszpartu készen volt, mindenki oda­ment, ahová akart. (Zaj és felkiáltások a jobb­oldalon: Nem áll! — Rassay Károly: Van-e erre törvénves lehetőség, igen, vagy nem? Tes­sék megbélyegezni!) Nem fogadhatom el ezt a választ a belügy­miniszter úrtól azért sem, mert a belügymi­niszter úr nagyon jól tudja, hogy egy héttel később, éppen a belügyminiszter úrnak adtunk telefonon értesítést, amikor jelentettük a kö­vetkező hétre áttolt választás előtti napon, szombaton délelőtt, hogy délelőtt tizenegy óra­kor Borbély-Maczky főispán személyes vezér­letével kiadták a parancsot, hogy ennek a napnak déli 12 órájától kezdve a következő napig egyetlen képviselőnek, — már t. i. a mi pártunk egyetlen képviselőjének — sem szabad a község határát átlépnie, (vitéz Keresztes­Fischer Ferenc belügyminiszter: Azonnal in­tézkedtem is.) Ön tehát tudott róla, éretsítettük róla és ön — lojálisán leszögezem — korrek­tül megadta az utasítást, hogy ez a törvényte­len intézkedés ne tartassék fenn. De azzal a ténnyel, hogy amikor megtudta azt, hogy má­sodszor is terveztetik ilyen törvénysértés, ön nyomban közbelépett, elismerte, hogy az első tézkedtem is.) Ön tehát tudott róla, értesítettük ter úr, tiszteli a törvényt, és ha ön azt meri előttünk állítani, hogy komolyan akarja a törvényt megtartatni azokkal az emberekkel, akik önnek alá vannak rendelve, akkor önnek azt a főispánt már el kellett volna bocsát­tatnia, (Zaj a jobboldalon.) akkor önnek azt a főispánt fel kellett volna mentenie, önnek ez­zel a főispánnal már számot kellett volna vet­nie. (Nagy zaj. — Rei singer Ferenc: Tovább terrorizálják a választókat!) Nem fogadhatom el már azért sem a miniszter úrnak ezt a vá­laszát, mert a választás alatt a törvénysérté­seknek egész sorozata folytatódott le, még­pedig olyanformán, hogy ezek a törvénysérté­sek majdnem állandóan Borbély-Maczky Emil főispántól indultak ki. (Berki Gyula: Dehogy indultak ki tőle!) T. Ház! Az a bizonyos nyolcórai zárórai, amelytől kezdve nem engedték meg, vagy leg­alább is nem akarta megengedni a főszolga­bíró a közlekedést, azt célozta, hogy azon az éjszakán, szombatról vasárnapra szervírozva legyen minden község, hogy azon az éjszakán el lehessen végezni azt a meggyőző munkát, amelynek eredménye azután a tiszta becsületes választás és a nép bizalmának az a megnyilat­kozása, amelyre önök, mélyen t. uraim, olyan büszkék. A vasárnapi választás reggelén ott kellett volna lenniök azoknak a bizalmi fér­fiaknak, akik a törvény szerint ott lehettek, és méltóztatik tudni, hogy mi történt, mélyen t. belügyminiszter úr? Az történt, hogy a bi­zalmi férfiak egy részének nem engedték mű­ködésük és tevékenységük kifejtését. Ne mél­tóztassék azt hinni, hogy csavargókat állítot­tunk oda be, dehogy. Csak egyet említek: illusztris ember. Nagy Emil igen t. képviselő úrnak a fia, Nagy Ádám, aki Tibold köz­ségbe volt beállítva bizalmiférfinak, s akit onnan már az előző este csendőrszuronyok közt vittek ki a csendőrök ok nélkül, s ami­kor másnap reggel megjelent, hogy teljesítse kötelességét, akkor ugyancsak csendőrök uta­sították ki őt a község területéről. Ugyanez történt Pataky birtokossal és másokkal is. T. miniszter úr, mit méltóztatik gondolni, a sze­mélyes szabadsággal össze lehet egyeztetni ezt az eljárást? Rendes ország az, amelyben ez megtörténhetik ? Miután tisztában vagyok azzaL hogy a t. miniszter úr nem komolyan mondotta azt, hogy meg fogja tartani a törvényt, ezért nem foga­dom el a miniszter úr válaszát. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter; T. Ház! Szükségesnek tartom még a képviselő úr interpellációjára reflektálni egy vonatkozásban. Én tényleg nem emlékez­tem meg válaszomban azokról a mentelmi sé­relmekről, amelyeket a képviselő úr felpana­szolt. Én ebben a kérdésben is a szigorú tör­vényesség alapján kell, hogy álljak. Én nem vagyok illetékes hatóság arra, hogy mentelmi sérelmeket megállapítsak. (Rassay Károly: Hát a törvénytelenség megállapítása? — Nagy zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) A kép­viselő urak bejelentették a Háznak mentelmi jogi sérelmüket, s a Ház illetékes annak meg­állapítására, hogy mentelmi jogsérelem tör­tént-e, vagy sem. (Rassay Károly: Dehogy!) Majd ha az illetékes Ház megállapította a mentelmi jogsérelmet, akkor leszek hivatva az ellen a hatósági közeg ellen eljárni, aki a men­telmi jogot megsértette. (Ellenmondások a baloldalon.) Ez az egyik dolog. A másik dolog, amit a képviselő úr most a viszonválaszában felhoz az, hogy az ellen­zék részéről a bizalmiférfiak nem voltak jelen a választási helyiségekben. Azóta beérkeztek hozzám a választási iratok és ezekből módom­ban volt megállapítani és konstatálni azt, hogy minden egyes választási helyiségben minden párt részéről voltak jelen bizalmiférfiak. (Gróf Hadik János: Egyoldalú információ nem lé­tezik?) A választási jegyzőkönyv közokirat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom