Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

436 Az országgyűlés képviselőházának 1 Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpelláció a imag'yar királyi kereskedelemügyi miniszter úrhoz. 1. Hajlandó-e a miniszter úr a vasárnapi és ünnepi munkaszünet ügyében a főváros és a vidék között fennálló ellentéteket megszüntetni? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a vasár- és ünnepnapi munkaszünet ügyének rendezésére törvényjavaslatot beterjeszteni?» Elnök: Az (interpelláló képviselő urat illeti ia szó. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Kóródi Katona János: T. Ház! Mielőtt interpellációmat megkezdeném, tisztelettel kérek előzetesen öt percnyi meghosszabbítást. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Felkiáltások jobbfelől: Nem adjuk meg!) A Ház ia meghosszabbítást nem adta meg. (Kabók Lajos: Micsoda színházat csinálnak itt? Kabaré ez, nem parlament! — Egy hang jobbfelől: Menjen el, ha nem tetszik!) Csendet kérek! (Kabók Lajos: Komédiát csinálnak a törvényhozásból!) Méltóztassék beszédét elkezdeni! Kóródi Katona János: T. Ház! Roppant nelhéz! ia szenvedelmek ilyen viharzása után visszazökkenteni a Ház hangulatát egy pozitív szociális! jellegű törvény megalkotása érdekében, amely törvény megalkotását a magyar" társadalmi osztályok különbség nélkül már régóta követelik; ez pedig nem más, mint a teljéi-; vasárnapi munkaszünetnek a vidéken és a fővárosban egyformán leendő törvénybeiktatása. T. Ház! A vasárnapi munkaszünetről először az 1868:111. te. intézkedik, amely azt mondja, hogy: «Vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő». . Sajnos azonban, ehhez az 1868. évi törvényhez csupán a kihágási büntetőtörvénykönyv csatolt büntető szankciókat. Ujabb törvényalkotás volt azután a 1891. évi XIII. te, amely kimondotta, hogy: «Vasárnapokon, valamint Szent István király napján, ' mint nemzeti ünnepen,. a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell». Sajnos azonban, ennek sai törvénynek volt egy szakasza, amely a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe sorozta azokat az iparágakat, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter saját hatáskörében kivesz ennek a törvénynek hatálya alól. Ennek következtében előállott az a sajnálatos körülmény, hogy összesen 66 iparágat vettek ki a törvény alól és ezáltal a vasárnapi munkaszünet törvényét úgyszólván nullifikálták. Különösen a háború alatt történtek az életszükségletek következtében olyan intézkedések, amelyek a vasárnapi munkaszünet törvényét kerettörvénnyé alakították át. Legújabban egy, az 1921. évi törvény alapján megjelent kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozta a vasárnapi munkaszünet kérdését s próbálta a vasárnapi munkaszünetet egységesíteni. Ez a rendelet módot adott rá, hogy azokon a helyeken, ahol a kereskedők és az iparosok kétharmad többsége kimondja, hogy a vasárnapi munkaszünetet meg óhajtja tartani, ez érvényre emelkedjék. Sajnos azonban, Budapestet kivéve, egy helyen sem látunk megfelelő viszonyokat; különösen a vidéknek ellentéte szembetűnő a fővárosi viszonyokkal szemben, mert vidéken az üzletek vasárnapon5 ti. ülése 1933 március 1-én, szerdán. ként ma is délelőtt tíz óráig tartatnak nyitva. Maga a kereskedelemügyi minisztériumnak hivatalos ieözlönye, a Közgazdasági Értesítő is most megjelent február 18-i számában beszél erről a kérdésről s hivatalos hely állapítja meg, hogy kétségtelen, hogy a vasárnapi munkaszünet nem egységes. Azt mondja, hogy az eddigi szabályozások nem egységesek és részint elavultak és maga a Közgazdasági Értesítőnek 'mindenesetre hivatalos helyről inspirált cikkírója mondja, hogy a korszerű lehetőséghez képest egységes rendezésre van szükség. Ezt akarjuk valamennyien, t. Ház, azt lehet mondani, valamennyi társadalmi osztály, úgy a munkások, mint a munkaadók és a tisztviselői kar, amelynek óhajtása szintén az, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet végre egyszer már törvénybe iktattassék és ne akadályozzák meg azt ismételten olyan körök, amelyeknek, úgylátszik, eddig ennek a törvénynek megalkotása kérdésében döntő befolyásuk volt. Az első szempont a valláserkölcsi szempont: a vasárnapi munkaszünet mindenesetre a mi keresztény államiságunknak dokumentuma lenne. Éppen azokban az időkben, amikor úgy a fővárosban, mint a vidéken a vasárnap délelőtti istentiszteletek vannak, éppen ekkor vannak nyitva az üzletek, éppen ekkor engedik meg az ipari munkát: délelőtt tíz óráig nyitva vannak az üzletek és bizonyos szakmákban, tíz órán túl is lehet árusítani, lehet kihordani. A. második szempont a szociális szempont, amely kívánatossá teszi, hogy legyen egy napja annak a dolgozó, munkálkodó embernek, amely nap kizárólag a szórakozásnak, a nemesebb értelemben vett pihenésnek legyen szentelve. Lassanként az egész világon és a mi hazánkban is mindinkább terjed a weekend gondolat. Ezt a gondolatot nagyon szépen érvényesítette a honvédelmi miniszter úr, aki rendeletet adott ki, hogy szombaton délelőtt 12 órától kezdve a honvédelmi minisztérium tisztikara nem teljesít szolgálatot. Ennek a példának mindenesetre hatnia kell és éppen ennek a oéldának a nyomán remélem, hogy éppen ez a kormány, a Gömbös-kormány s annak jelenlegi kereskedelemügyi minisztere fogja elénkterjeszteni ezt a törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat régi kívánsága már partkülönbség nélkül a munkásságnak, de kívánsága a munkaadó társadalomnak is, (Ügy van! Úgy van!) mert szent a meggyőződésünk, hogy egyes munkaadók és kereskedők csupán azért tartanak nyitva ilyen vasárnapi időben, mert félnek a konkurrenciától, mert látniok kell, hogy a környéken vagy a szomszédban egy másik üzlet- vagy kereskedőtársuk nyitva tartja üzletét. Mindenki óhajtja ezt a vasárnapi munkaszünetet, nemcsak vasárnaponként (Egy hang jobbfelől; Nemzeti ünepeken is!), hanem nemzeti ünnepeken és olyan ünnepeken is, amelyek a kereszténységnek közös ünnepei, amelyek a Gergely-naptárnak vörös betűs ünnepei. Kívánatos azonkívül a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény megalkotása a tisztviselői kar szempontjából is. Ma nagyon kevés az a hely, ahol kívánatosnak tartanák, hogy j vasárnap délelőttönként hivatalos órát tartsai nak. Tessék a tisztviselői karnak is megadni ! ezt a vasárnapi pihenőt. Ez a vasárnapi munkaszünet a legtisztább | értelemben érvényesül Angliában és Irország| ban (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és soha'• sem tapasztaltuk, hogy a vasárnap megünnep-