Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

Az országgyűlés képviselőházának 15 4. ülése 1933 március 1-én, szerdán. 417 lyet én ezzel a szakasszal kapcsolatban kérhetek, az, hogy ezt a jogot a nőknek is megadni méltóztassék. (Helyeslés a balközépen és a jobboldalon.) Ez egy lépés előre és ez a magyar lovagiasságnak is lépése, amely lépést a Képviselőháznak meg.kell tennie. Én a. tör vény javaslatot általánosságban helyesnek tartom, megszavazom és kérem a .mélyent. Képviselőházat, hogy a részletes tár-, gyalás alkalmával ilyen irányban előterjesztett módosításaimat méltóztassék figyelemben részesíteni. (Helyeslés és taps a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Báró Orosdy Fülöpnél Br. Orosdy Fülöpné: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Tételes jogszabályainknak azt az intézkedését, hogy azok a nők, akik vírilis jogon tagjai a képviselőtestületnek, a képviselőtestület ülésein részt nem vehetnek, jogaikat nem gyakorolhatják és csak férfi-megbízott útján képviseltethetik 'magukat, mindig célszerűtlennek és igazságtalannak tartottam. (Űfiy van! Ügy van! a balközépen és a szélsőbaloldalon.) Nem járulhatok tehát hozzá ahhoz, hogy ez a célszerűtlen és igazságtalan jogállapot még a jövőben is fenntartassék. Amidőn ezt az álláspontomat itt leszögezem, hangsúlyozni óhajtom, hogy ezt nem azért teszem, mert nő vagyok, hanem csak az előbb érintett okokból, hogy tudniillik a célszerűség és az igazságosság követelményeinek nem felel meg. Fenn lehetett tartani a nők jogainak korlátozására vouatküió ezt az intézkedést akkor, amikor a nők iskoláztatása a férfiaké mögött nagy mértékben elmaradt; fenn lehetett ezt tartani akkor, amikor társadalmi és politikai berendezkedésünk következményeként a közélet kérdéseivel a nők nem foglalkozhattak, de semmivel sem indokolható ez ma, amikor ta nők épp olyan tanulmányokat végezhetnek, mint a férfiak, amikor a közélet Zíérdéseihez épp úgy hozzászólhatnak, mint amazok, és amikor az országgyűlési választásokon aktív és passzív választójog illeti meg őket. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Kevés állam kivételével a művelt világ összes parlamentjeiben helyet foglalnak a nők és nem hiszem, hogy van csak egy eset is rá, hogy nem olyan hozzáértéssel, olyan honszeretettel és olyan komolysággal töltötték volna be hivatásukat, mint a férfiak. Mi indokolhatná tehát, hogy a kisebb jelentőségű képviselőtestületben való megjelenésüket és a köz érdekében kifejtendő munkásságukat meggátoljuk? Figyelembe kell venni két körülményt. Az egyik körülmény az, hogy a községi képviselőtestületnek legnagyobbrészt olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek az egyes ember, de főképpen a család életéhez a legközelebb állanak; a másik körülmény az, hogy a községi képviselőtestület legfontosabb feladata ellen

1 őrizni és előmozdítani a gyermekek nevelésével kapcsolatos intézményeket, a szegények és a betegek ápolását, előmozdítani a községeknek az egyes családokkal legszorosabban összefüggő gazdasági érdekeit. Ezekhez a kérdésekhez pedig éppolyan hivatott a nő hozzászólani, mint a férfi. (Ügy van! Ügy van!) A községi képviselőtestületnek csak előnyére válhatik, ha tanácskozásain érvényesülhet a női psyche sajátos tulajdonsága (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) és ha egy-egy emelkedett gondolkozású nő a meleg érzést megkívánó problémákra is rá tud mutatni, amelyek főképpen a női lelket foglalkoztatják, de amelyeknek helyes megKBPVISELÖHÁZI XAPLÓ XIII, oldása az egész társadalomnak érdeke. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Figyelembe kell venni azt is, hogy a virilisjogra jogosított nőkről lévén szó, a dolog természeténél fogva ezek csak a magasabb rétegekhez tartozhatnak, akik a maguk műveltségével és vagyoni függetlenségével a társadalmi életben amúgyis irányító szerepet visznek. A legtöbb esetben a kisszámú földbirtokosok' egyike, vagy talán az egyetlen földbirtokos az illető nő, akit a község ügyeinek irányítására gyakorolt befolyásától elzárni a legnagyob méltánytalanság. Miért is zárnók el éppen azt, aki a község nagyrészének kenyeret ad, aki saját gazdasági ügyeit intézi, akinek a gazdasági kérdésekben a legtágabb látóköre van és aki gyakran a legnagyobb műveltséggel, a község ügyeinek irányítására a legnagyobb hivatottsaggal rendelkezik? (Ügy van! Ügy van! "balfelől.) Egy elavult, régi jogszabályhoz való ragaszkodáson kívül semmi sem indokolhatja azt, hogy egy ilyen földbirtokosnőt azért, mert nő. kizárjunk a képviselőtestület üléseiből, holott az utolsó bérese is gyakorolhatja polgári jogait. (Egy hang jobbfelől: Nem gyakorolhatja!) Ez nemcsak a politikai célszerűséggel, hanem az erkölcsi igazságosság követelményeivel is ellenkeznék (Jánossy Gábor: A béres is ember!) es bizonyos mértékben meg is alázná a nőt, de erre a vonatkozásra itt kitérni nem akarok, mert magam is nő vagyok. Hogy mennyire indokolatlan az ehhez az elavult szokáshoz — mert annak lehet nevezni — való ragaszkodás, erre vontkozólag megemlítem, hogy a katholikus egyház, amely az ő óvatos konzervativizmusával minden újítást csak a legnagyobb óvatossággal tesz magáévá, autonóm egyházközségi szervezeteiben ugyanazokat a jogokat biztosítja a nőnek, mint a férfinak, és hogy csak a magam példájára hivatkozzam, én az egri érsek megbízásából egyházközségünk tanácsának világi elnöki székét töltöm be. Ha tehát ilyen konzervatív, a tradíciókhoz a legnagyobb tisztelettel ragaszkodó hatalmas szervezet is, mint a katholikus egyház, erre az álláspontra helyezkedik és ezzel az álláspontjával a közérdeket szolgálja, akkor valóban nem lehet semmi akadálya annak, hogy a nő, a virilis joggal rendelkező magyar no a képviselőtestület ülésein szóhoz jusson. Egyáltalában nem látom akadályát annak, hogy ilyen képviselőtestületi tag a jövőben is képviseltethesse magát megfelelő meghatalmazottal, ha jónak latja, de meg kell neki a jogot adni arra, ha kívánja, hogy a képviselőtestületi üléseken személyesen is résztveliessen. (Járossy Gábor: Megadjuk! — Petrováez Gyula: Megadjuk!) Éppen ezért tisztelettel indítványozom, hogy a javaslaton ilyen értelmű változtatásokat méltóztassanak eszközölni. (Élénk helyeslés és taps a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Brogli József! Brogli József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat mindenesetre erős lépés a közigazgatás racionalizálása, a közigazgatásnak a néphez közer lebb hozatala ás a közigazgatás jobbátétele érdekében. Ha tekintetbe vesszük azokat az elgondolásokat is, amelyeket a belügyminiszter úr a közigazgatással kapcsolatosan, a felsőbb közigazgatás szempontjából tervbevett és ha ezek tető alá is jutnak, akkor elmondhatjuk, hogy közigazgatásunk eljutott a nyugati közigazgatás színvonalára. A jó közigazgatás tu61