Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-154

414 Az országgyűlés képviselőházának 154. ülése 1933 március 1-én, szerdán. a szakember, akinek véleményére támaszkodni kénytelen. T. Képviselőház! A közigazgatás keretei közé be kell vezetni a modern technika által rendelkezésre bocsátott új 'módszereket is, mert most már a villamosságnak új áldásai, a te­lefon, a rádió, a közlekedésnek új formái, az autóközlekedés, a motorbicikli-közlekedés, az­után az írógépek és számológépek bevezetése a közigazgatás technikai struktúráját is rendkí­vül megegyszerűsíthetik és megkönnyíthetik. A gyorsaságot és olcsóságot is lehet műszaki al­kotásokkal és berendezésekkel szolgálni, ez tehát olyan tényező, amit szintén a miniszter úr figyelmébe ajánlok. Mélyen t. Képviselőház! Nagyon helytele­nítem, hogy az építésügyi közigazgatás még ma is a háború előtti állapotban van. A háború előtti elmaradt állapotok érvényesülnek a mű­szaki igazgatás minden terén. Nincs egy egysé­ges, átfogó rendelkezés, nincs átfogó irányítás, nincs egy egységes szerv, amely ezekben a kér­désekben dönteni vagy határozni tudna. Ha megnézzük a legújabb építkezéseket, amelyek a vidéken történtek, amelyek a földreformmal kapcsolatos házhelyrendezés útján jöttek létre, az ember elborzad attól, hogy milyen kevés mű­szaki érzékkel, milyen higiéniai hiányokkal (Bródy Ernő: Ugy van!) és milyen régi, sőt atavisztikus módszerek lemásolásával történtek ezek, holott módjában volt a kormányzatnak beleszólni abba, hogy ezek a modern elveknek megfelelő modernebb eszközökkel és modernebb kivitelben készüljenek. De ezen nem lehet cso­dálkozni, ha tudjuk, hogy a vidéken nincs ha­tóság, ^auiely a telkek szabályozására, azok be­építésére, a beépítés mértékére nézve valami­képen határozhatna, nincs hatóság, amely a közcélokra való kisajátítás, a terjedékek -hova­tartozása stb. tekintetében határozni tudna. Nincsenek jogszabályok a parcellázási kérdé­sek rendezésére, a parcellázási uzsora lehetet­lenné tételére. Nincs semmi jogi intézkedés ab­ban a tekintetben, hogy az ilyen parcellázás közterületekre tartozik-e leadni, igen vagy nem, és ha igen, mennyit. Ez mind szabályozásra váró műszaki igaz­gatási feladat, amely megoldva nincs. Nin­csenek megoldva a közlekedés érdekében fel; tétlenül szükséges méretbővítések lehetővé tételének ügyei. A városépítésnek legelemibb feladatai nincsenek megoldva. Nincs megoldva az építési övezetek kérdésének meghatározása sem a vidéki városokban, sem a falvakban, úgy, hogy sokszor csodálkozik az ember, hogy beépített házsorban egyszerre találkozik eg-y teljesen szabadonálló épülettel, vagy hogy az utcavonalon történő építkezésnél egyszerre hátraugró, előkertes építkezést lát, vagy pedig hqgy pl. ia Balaton mentén, szabadon álló építési övezetben, akárhányszor határra épí­tett és tűzfallal ellátott épületek ormótlanítják el a Balaton partját. (Igaz! Ugy van!) Ennek mind az a magyarázata, hogy e tekintetben semmi néven nevezendő szabályozás a mű­szaki igazgatásban nincsen. Nincs országos építési szabályzat. Ahány község, ahány város, mindegyikben más és más az építési szabályzat. Nincs olyan ható­ság, amely az építést ellenőrizné, amely a használt szerkezetek jóságát és minőségét felülbírálná, amely a kitűzési! vonalat meg­állapítaná, mert azt, hogy az úgynevezett szé­pészeti bizottságok kiszállnak a- helyszínére és ott úgy tessék-lássék jóváhagyják a mái­megkezdett munkát, ezt komoly műszaki igaz­gatási eljárásnak nem lehet tekinteni. (Jánossy Gábor: A szépészeti bizottság csupa építész­ből áll!) A szépészeti bizottság nem helyet­tesítheti azt a hivatalos szervet, amelynek impériuma kell hogy legyen ezekben a kér­désekben. A mélyen t. miniszter úr ebben a javaslatban gondoskodni kíván egy ilyen szervről akkor, amikor a köziga zgatási bizott­ság műszaki albizottságát kreálja, mint má­sodfokú jés végsőfokon döntő \íó rumot, egy­ben gondoskodik egy műszaki szerv feltétlen jelenlétéről és ez az illetékes államépítészeti hivatal főnöke. Mindaddig azonban, amig a törvényhatósági bizottságokban és amíg a vá­rosi testületekben a műszaki szervek csak vé­letlenül vagy esetleg vannak jelen, s amíg nin­csen kötelező műszaki szolgálat a városokban és a községekben, addig ez az így elképzelt bi­zottság a legtöbb, tekintetben nem lesz minden érdeket kielégítő, megbízható és megnyugvást keltő ítélkező szerv. T. Ház! Végtelenül fontos volna, hogy a vidéki közigazgatási műszaki szolgálat re­formjáról történjék intézkedés, amint történik intézkedés a közegészségügyi szolgálatnál, ahol bizonyos létszámon felüli községet köte­leznek arra, hogy orvost tartson, vagy több községet arra, hogy körorvost tartson. Épp így kötelezni kellene a községeket a műszaki szol­gálat ellátására is a községi mérnöki állás, vagy a körmérnöki állás létesítésével. Ez nem is kerülne olyan sokba, mert ahogy a községi orvosoknak meg méltóztatnak engedni a ma­gángyakorlatot és jóformán a magángyakorlat adja az orvos megélhetését és a fizetés csak egy kiegészítő pótlék, hasonlóképen lehetne a műszaki 1 szolgálatot is ellátni és biztosí­tani azt, hogy szakember, megbízhaitó szak­ember kerüljön a községi igazgatás szolgá­latába, amikor is sokkal kevesebb ügy ke­rülne a másodfokú elintézés alá s így sokkal egyszerűbb volná az ilyen természetű ügyek elintézése. De még ezzel sem látom megvalósított­nak azt a bizonyos szükséges egyöntetűsé­get, amelyre ezekben az ügyekben szükség volna. Melegen ajánlom tehát a miniszter úr szíves figyelmébe az itt egyszer már fel­vetett, de meg nem valósított gondolatot» a vidéki közmunkatanács gondolatát. Amint a székesfővárosban a főváros műsziakii ható­sága fölött áll egy szerv, amely másodifokon ítélkezik és amely egyrészt az autonómiának. másrészt a közoonti igazgatásnak egyenlő számú tisztviselőiből, egyenlő számú kikül­dötteiből van összeállítva, s ez dönt vég­érvényesen minden < műszaki vonatkozású kérdésben, azt hiszem, legalább a vidéki vá­rosokra vonatkozólag ugyanúgy fel lehetne állítani egv közmunkatanácsot, amely egysé­ges irányítás mellett és tegységes vezér­elvek szerint egészséges irányba tudná terelni a vidéki műszaki adminisztrációt. T. Ház! Nagy híve vagyok a modern közig-azgatásnak. s feltétlenül a 'modern köz­igazgatási elvek közé sorolom a közigazga­tási decentralizációt is. De ha így vara, akkor budapesti vonatkozásban sérelmesnek kell tartanom azt, hogy a székesfőváros közigazga­tásában még ma is az 1872-es törvényben meg­állapított tíz köziigazgatási kerület van ér­vényben, jóllehet az 1930 : XVIII. te. már 14 közigazgatási kerületet kreált. Van négy új kerület, melyet az említett törvény kreált, s amely még ma sem valósíttatott mteR". Lélekszám tekintetében ped% Zugló és

Next

/
Oldalképek
Tartalom